Zenés színház

Az utolsó primadonna

2012.11.24. 14:25
Ajánlom
Házy Erzsébet sokoldalú művész volt, gazdag színezetű szopránhanggal és érthető szövegkiejtéssel. Harminc éve hunyt el korának egyik nőideálja.

Pozsonyban született 1929. október 1-jén. A Nemzeti Zenedében kezdett zongorázni, majd magánúton énekelni tanult, pályáját a Magyar Rádió énekkarában kezdte. 1951. augusztus 1-jén szinte előképzettség nélkül lett tagja a Magyar Állami Operaháznak, a Gördülő Opera egy ózdi előadásán, a Rigoletto apródjaként debütált. Már ekkor feltűnt gyönyörű hangja, attraktív megjelenése és kiváló színészi készsége.

Kezdetben lírai szerepeket kapott, a hatvanas évektől drámai szerepkörben is nagy sikerei voltak, s jelentős részt vállalt új magyar operák bemutatásában is. Sokat vendégszerepelt, a világ számos operaszínpadának szívesen látott vendége volt. Legnagyobb sikere a Manon Lescaut címszerepe volt Ilosfalvy Róbert partnereként, a Lamberto Gardelli által 1961-ben betanított és többször vezényelt előadáson, alakítását még ma is az évszázad Manonjaként emlegetik. Csajkovszkij Anyeginjéből Tatjanát a moszkvai Bolsoj színpadán is elénekelte, méghozzá orosz nyelven, a helyes kiejtés elsajátításában akkori férje, Darvas Iván segítette.

Ritka érzéke volt a XX. századi zenedarabok cinikusabb személyiségeinek megformálásához: énekelte a Menyasszonyt Szokolay Sándor Vérnászában, a Lányt Mihály András Együtt és egyedül című művében, Lysistratét Petrovics Emil alkotásában és Évát Az ember tragédiája című Ránki György-operában. Az Erkel Színház előadásain nagyoperettekben is bemutatkozott, kiderült, de a mozivásznon is bemutatkozott: nagy sikerrel szerepelt a Felfelé a lejtőn (1957), az Új Gilgames (1963) és a Gerolsteini kaland (1957) című filmekben is.

Házy Erzsébet szerves egységbe kovácsolta az éneket és a színészi teljesítményt, előadásmódjában igazi emberi szenvedély izzott, hús-vér emberi sorsokat teremtett az operaszínpadok stilizált világában. Kimagasló művészi alakításaiért 1963-ban Liszt-díjat kapott, 1968-ban Érdemes Művész címmel tüntették ki, 1970-ben Kossuth-díjban részesült, 1968-ban Érdemes, 1976-ban Kiváló Művész lett. Budapesten halt meg 1982. november 24-én. Mihály András zeneszerző, a Magyar Állami Operaház akkori főigazgatója a következő szavakkal búcsúzott az 53 évesen elhunyt énekesnőtől: "Ilyen nagy hatású, intenzív, gyönyörű és ilyen szépen éneklő primadonnája nemigen volt még a Magyar Állami Operaháznak."

Puccini Manon Lescaut-jában Ilosfalvy Róberttel

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

„Fel kell találni magunkat” – Interjú Bretz Gáborral

Bretz Gábor az Opera állandó művésze, aki az elsők között kapta meg a Kamaraénekesi címet, egy-egy évad során több szerepet is alakít. Legutóbb a – címlapfotót is inspiráló – Don Carlos online premierjén láthattuk. A világhírű basszbaritonnal a pandémia teremtette kihívásokról, az énektanítás rejtelmeiről és arról is beszélgettünk, mit kívánna egy jótündértől.
Színház

Új bemutatókkal kezdi jubileumi évadát a Vígszínház

Több mint 90 éves hagyományát követve a Vígszínház május 1-jén megkezdte a következő évad bérleteinek értékesítését. Bár egyelőre csak decemberig hirdettek műsort, az elmúlt időszak közönség előtt be nem mutatott előadásai mellett újdonságokat is tartogat a 2021/2022-es szezon.
Klasszikus

A Liszt Ferenc Kamarazenekar Juliane Banse operaénekessel és Várdai Istvánnal búcsúztatja az évadot

Nemcsak különleges vendégekkel, hanem izgalmas átiratokkal is készül a 2020/21-es zeneakadémiai évad online szezonzáró koncertjére a Liszt Ferenc Kamarazenekar. Az együttes május 14-én először Várdai Istvánnal Bach-szonátát játszik kamarazenekari felállásban, ezt követően a világhírű Juliane Banse közreműködésével Mendelssohn jól ismert dalai csendülnek fel új köntösbe bújtatva.
Vizuál

Formabontó koncertfilmek a Budapest Ritmo-n

„Szükségből erényt, koncertből filmet” – ez a Budapest Ritmo idei mottója, amely a Bartók Tavasz keretében május 10. és 12. között különleges látványvilágú koncertfilmekkel várja az érdeklődőket.
Klasszikus

„Újraéled a karanténba zárt kultúra”- kihirdette a Budapesti Fesztiválzenekar 2021–22-es évadát

Fischer Iván rendezte új operaelőadás, Richard Strauss-maraton és nemzetközi sztárok, köztük Danyiil Trifonov vagy Jordi Savall is szerepelnek a Budapesti Fesztiválzenekar 2021–22-es évadjában.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház gyász

Elhunyt Demény Attila, a Kolozsvári Magyar Opera főrendezője

Demény Attila zeneszerző, Nádasdy-díjas operarendező, karmester, zongoraművész, fesztiválszervező, a kolozsvári operastúdió egykori alapítója 66 éves korában, 2021. május 11-én hunyt el. A hírt Szilágyi Enikő színésznő osztotta meg közösségi oldalán. 
Zenés színház ajánló

Teraszkoncertekkel nyit a Madách Színház

Május végén újra megnyitja kapuit a Madách Színház, hogy immár nézők előtt elevenítse fel a nyári duett koncertek emlékét.
Zenés színház interjú

„Fel kell találni magunkat” – Interjú Bretz Gáborral

Bretz Gábor az Opera állandó művésze, aki az elsők között kapta meg a Kamaraénekesi címet, egy-egy évad során több szerepet is alakít. Legutóbb a – címlapfotót is inspiráló – Don Carlos online premierjén láthattuk. A világhírű basszbaritonnal a pandémia teremtette kihívásokról, az énektanítás rejtelmeiről és arról is beszélgettünk, mit kívánna egy jótündértől.
Zenés színház hír

Egy békacsalád története – Cigány Punkopera az OFF-Biennálén

A Független Színház Magyarország május 16-án tartja Balogh Rodrigó és Illés Márton Békamesék című darabjának ősbemutatóját. Az előadásban énekelve, fájó humorral fűszerezve jelenítik meg egy család három generációjának életét, akik azért harcolnak, hogy kitörjenek a békáknak rendelt mocsárból, és elfogadja őket a többségi társadalom.
Zenés színház magazin

Sába a mikrofon előtt

Lemezfelvétel készült Goldmark Károly legismertebb operájából, a Sába királynőjéből, az Eiffel Műhelyház Fricsay stúdiójában. A munkáról és az új helyszínről Csurgó Tamás zenei rendezőt, Kondás Ferenc hangmérnököt, valamint Gál Erika operaénekest, Sába megformálóját kérdeztük.