Zenés színház

Bábu vagy

2008.03.12. 00:00
Ajánlom
Dupla hendikeppel indul az a társaság, amely bábos operett előadás létrehozására szövetkezik. Szerencsés csillagállás és sok-sok tehetség kell ugyanis ahhoz, hogy egy ilyen produkció elnyerje a színházi világ figyelmét. Balázs Zoltánéknak mindez összejött.

William Gilbert

A vígoperával határos angol operettet (light opera) hazánkban távolról sem övezi oly tartós, apadtában is számottevő népszerűség, mint a műfaj két másik meghatározó regionális válfaját, az osztrák-magyar és a francia operettet. Ilyesformán még az angolok ikercsillagai, Arthur Sullivan és kongeniális librettistája, William Schwenck Gilbert sem meghitt ismerőseink, s a két mester együttműködésének legsikerültebb darabja, A Mikádó is mindössze az 1880-as évtized végén vált heves, bár felettébb múlékony rajongás tárgyává Magyarhonban. Leginkább tán az angolszász vígjátékok seregnyi utalása idézi számunkra e briliáns művet, no meg az Európa, Európa csatornán tucatnyi alkalommal levetített Mike Leigh-film, a remek Topsy-Turvy (Tinglitangli, 1999), amely teljes egészében A Mikádó keletkezéstörténetét tárgyalja.

Ezt a japáni módra készült, minden ízében rafinált darabot mutatta be tavalyi vizsgaelőadásán Meczner János bábos osztálya Balázs Zoltán rendezésében. Az előadás átütő sikert aratott, s így az eredményesen teljesített vizsgafeladatból mára repertoárdarab vált a Színművészetin. A siker okkal-joggal megillette a produkciót, hiszen az écákban gazdag, s egyszersmind üdítően átgondolt rendezői koncepciót másfél tucat tehetséges fiatal szolgálta humorral, énekhanggal és kézügyességgel.

A puritánnak is legfeljebb előzékeny eufémizmussal tódítható Hevesi Sándor teremben, s egy árva pianínón kivert dallamok kíséretével kerül elénk Titipu városának története. Az operetthez oly elengedhetetlen szemkápráztató fényűzést itt mindössze a bábok képviselik: a Gombár Judit által tervezett és Lellei Pál készítette marionettfigurák gyönyörűek, s e valóságos kézművek nemcsak a mesebeli Japánt idézik meg, de egyszersmind a dicsőült emlékezetű Állami Bábszínház nagy tervezőinek (Országh Lilinek, Koós Ivánnak és Bródy Verának) iskolateremtő munkásságát is. Elevenek ezek a bábok, virgonc kiterjesztései az őket életre mozgató fiataloknak, s az emberek és bábok összjátéka derűs-nyugtalanítóan rímel a dróton rángatott szüzsére.


Arthur Sullivan

Gilbert librettója ugyanis a helyzetek és rangok változékonyságát és a társadalmi szabályok - esetlegességeikben is véresen komoly - kényszerítő erejét karikírozza. Ám ez a viktoriánus szatíra egyúttal fordulatos szerelmi komédia is (méghozzá az opera buffa népszerű alapképletét alkalmazva), s ennek az egyszerre elgondolkodtató, lírai és kacér játéknak adekvát színpadi megjelenítését nyújtja Balázs Zoltán rendezése. A bábok mögött ilyesformán rendre egy mozgató és prózában megnyilatkozó, illetve egy dalos és lírai szólamot teljesítő fiatal áll. A szerepek olykor átrendeződnek, így Yum-Yum és Nanki-Poo csókját váratlanul a bábosok abszolválják, s az ehhez hasonló hamvas bájú ötletek nemcsak rokonszenvet, de elismerést is érdemelnek. A szerepek megkettőzése, vagy helyesebben hármas megjelenítése felettébb termékeny megoldásnak bizonyul. S korántsem pusztán azért, mert az énekesek - az alkalmi indiszpozícióktól eltekintve - fényesen teljesítik a bábosok számára túlontúl igényes szólamokat, hanem mivel e hármasság poénforrásként éppúgy kamatoztatható, mint a díszletek hiányát feledtető extrawurstként. A szintek össze-összeérnek: egy-egy gesztussal összeolvad báb és ember, hogy aztán egy új ötlet csúfondárosan kontrakarírozza e lírai elgyengülést. Ko-Ko, a botcsinálta, ám annál korruptabb hóhér, a kivégzések elmaradásán feldühödő, erénycsősz Mikádó, s a többi frivolan szellemes figura felhág fejre és tenyérre, megbúvik ölben és fenékben.

Hol itt a vasárnapi bábmatinék szeplőtlen unalma? Ki mondta, hogy az operett nem az emberről szól?

(Arthur Sullivan - William S. Gilbert: A Mikádó - A Színház- és Filmművészeti Egyetem és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem előadása; fordító: Romhányi József, Kovách Kálmán; összeállította: Góczán Judit; a bábokat tervezte: Gombár Judit; a bábokat készítette: Lellei Pál; bábkonzultáns: Erdős István; zenei vezető: Dinyés Dániel; rend.: Balázs Zoltán; szereplők: Nanki-Poo: Papp Zoltán, Orendt Gyula; Ko-Ko: Jankovics Péter, Kelemen Dániel; Pooh-Bah: Bercsényi Péter, Tihanyszegi Zsolt; Pish-Tush: Gémes Antos, Bálint Gábor; Yum-Yum: Vesztl Zsófia, Denk Viktória; Pitti-Sing: Karádi Bori, Haris Nadin; Peep-Bo: Nagy Viktória Éva, Németh Renáta; Katisha: Fabók Mariann, Kun Ágnes Anna; A Mikádó: Gombai Nagy András, Sebestyén Pál)

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

„Minden szerettem volna lenni” – Sinkovits Imre élete képekben

A Tizedes, Dobó István és Tót, a tűzoltóparancsnok a tévénézők számára, Mózes, Macbeth és a Tudós a színház szerelmeseinek. Nem volt olyan szerep és karakter, amelyben Sinkovits Imre ne remekelt volna. A húsz éve elhunyt színészlegendára fotókkal emlékezünk.
Klasszikus

5 különleges eset, amikor Fischer Iván nem „csak” vezényelt

Hetvenedik születésnapját ünnepli Fischer Iván. Egyik legelismertebb muzsikusunknak lenne is mivel hetvenkednie. Legfőbb büszkesége, a Budapesti Fesztiválzenekar évtizedek óta a világ élvonalába tartozik, ő pedig nem egyszerűen karmester: operát rendez és ír, közösségi koncerteket szervez, fontos ügyekben hallatja a hangját.
Könyv

„Egy tájba lépek ki, ahová a másik nem követhet” – 100 éve született Mészöly Miklós

1921. január 19-én született a 20. századi magyar irodalom egyik legnagyobb hatású írója, Mészöly Miklós. Életműve gerincét elbeszélések, novellák, kisregények alkotják, de több esszé-, publicisztika-, dráma- és mesekötet is fűződik a nevéhez.
Színház

Herczeg Tamás leköszön a Szegedi Szabadtéri Játékok éléről

Harangozó Gyula művészeti igazgató szintén elköszön a Fesztivál vezetésétől.
Színház

Független alkotóműhelyt hoz létre az SZFE polgársága

A Színház- és Filmművészeti Egyetem átalakítása ellen tiltakozó oktatók és hallgatók Freeszfe Egyesület néven autonóm alkotóműhelyt hoztak létre, melynek elsődleges célja demokratikus keretek közé menteni az egyetem 155 éves szellemiségét.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

„Húsz évem már a múlt” – 20 éves a Rómeó és Júlia musical

2001. január 19-én mutatták be a párizsi Palais des Congrès-ben Gérard Presgurvic musicaljét, a Shakespeare drámája nyomán írt Rómeó és Júliát.
Zenés színház hír

A nyári szezonra készül a Margitszigeti Szabadtéri Színpad

Idén a vártnál jóval korábban, már január 18-án kihirdette nyári előadásait a Margitszigeti Szabadtéri Színpad. A minden eddiginél gazdagabb műsorkínálatban az operák, musicalek, balett-, valamint táncelőadások mellett rendhagyó koncerteket is láthatnak az érdeklődők, ahol az ünnepelt popsztárokon túl a klasszikus zene mesterei is képviseltetik magukat.
Zenés színház koktélparti

„Nessun dorma” – Minek köszönheti rendkívüli népszerűségét Puccini operaáriája?

„Vincerò! Vincerò-ò-ò!!!” – És a fejünkben máris megszólal Pavarotti hangja, amint elnyújtva a magas H hangot, üdvrivalgásra készteti a stadionok közönségét. Kerülőúton vált Puccini áriája mindenki kedvencévé, és egy futball-világbajnoksággal indult az egész.
Zenés színház ajánló

„Ez egy olyan történelmi pillanat, amelyben nagyon komoly döntéseket kell hozni” – Szabó Magda klasszikusa az Operett Online-on

Decemberben nagy sikerrel debütált az Operett Online képernyőjén az Abigél, Szabó Magda kultikus regényének musical-változata. A megújult szereposztással közvetített előadás egy csodálatos történet szeretetről, lemondásról, küzdelemről és persze a szerelemről. De mit adhat nekünk ma Abigél?
Zenés színház videó

Bellini-operát énekelnek az erdő állatai egy cuki videoklipben

Az olasz bel canto-stílus egyik alapművének részletéből, Vincenzo Bellini Norma című operájának egyik számából készült bájos animációs film.