Zenés színház

Baján vendégeskedik az Operettszínház

2015.08.17. 14:14
Ajánlom
Két előadással vendégszerepel Baján a Budapesti Operettszínház: augusztus 21-én és 22- a Szentivánéji álom, a jövő hét végén pedig a Csárdáskirálynő című produkciókat láthatja a közönség.

Négy éve indult útjára a Csodálatos Baja elnevezésű rendezvénysorozat, amelynek állandó vendége a Budapesti Operettszínház. A Miss Saigon, a Rómeó és Júlia és az Elisabeth című musical után a társulat az idén két produkcióval érkezik a Bács-Kiskun megyei városba. A musical előadás mellett az idén első alkalommal operettet is játszanak Baján.

A fővárosi zenés színház Kálmán Imre legnépszerűbb, legtöbbet játszott művével, a születésének 100. évfordulóját ünneplő Csárdáskirálynő Kerényi Miklós Gábor által rendezett változatával mutatkozik be a bajai publikumnak augusztus 28-án és 29-én. Ezt megelőzően, augusztus 21-én és 22-én tekinthetik meg az érdeklődők Szakcsi Lakatos Béla, Müller Péter Sziámi és Kerényi Miklós Gábor alkotását, a Shakespeare klasszikusából született Szentivánéji álmot. A produkciót három év szünet után játssza újra a színház, és 2015-ben mindössze ezen a két estén lesz látható a Szentháromság téri színpadon.

A Szentivánéji álmot rendezőként is jegyző Kerényi Miklós Gábor korábban azt mondta az előadásról: "Szakcsi Lakatos Béla muzsikája a pop, a jazz, a klasszikus és kortárs muzsikát, valamint a spanyol, török, román, cigány és indiai népzenét ötvözi, miközben vitathatatlanul magyar". A rendező kiemelte: érdekes párhuzam vonható a 100 éves Csárdáskirálynő és a 7 éve írt Szentivánéji álom között. Véleménye szerint Kálmán Imre operettjének mai napig tartó sikere többek között annak köszönhető, hogy világzene szól benne. "A bécsi keringőtől az olasz operák fináléján keresztül megtalálható benne a cigányzene, a román és a magyar népzene, a polka, a csárdás, mindez egymással összeölelkezve. Épp úgy, ahogy Szakcsi Lakatos Bélánál is a különböző részek más-más zenei alapattitűdöt idéznek. Mindkét műben tehát sokféle zenei ízlés találkozik, mégis mindkettő önálló és semmi mással össze nem keverhető" - mondta Kerényi Mikós Gábor.

Müller Péter Sziámi és Kerényi Miklós Gábor feldolgozásában a Szentivánéji álom átélhető mai történet szenvedélyről, szerelemről, boldogságról, féltékenységről, feszültségekről, megbánásról. Olvasatukban a szellemvilág és a hétköznapi emberek találkozása és ütközése kerül a középpontba. A bajai közönség szinte teljes egészében az eredeti szereposztással (Szabó P. Szilveszter, Janza Kata, Kerényi Miklós Máté, Vágó Zsuzsi, Szabó Dávid, Szerényi László, Peller Anna, Németh Attila, Földes Tamás) találkozhat, azokkal a művészekkel, akikre 7 éve a musicalt írták.

A szabadtér követelményeinek megfelelően a Szentháromság téri színpadon statisztákkal egészül ki a stáb, erőteljesebb lesz a világítás, miközben az előadás filmes világa és a díszlet nem változik. A jelmezek egyszerűsödnek és apróbb módosításokat hajtanak végre a hangszerelésen is.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Öt mesterhegedűvel gazdagodott a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Liszt Ferenc Kamarazenekar egyéves keresést követően öt mesterhegedűre talált rá, amelyek még magasabb művészeti interpretációt tesznek lehetővé az együttes számára a jövőben. A zenekar soron következő tavaszi koncertjein már hallhatóak lesznek az új hangszerek.
Zenés színház

KVÍZ: Felismered a musicaleket az első mondatuk alapján?

Talán nem is gondolnánk, hogy az első jelenet mennyire meghatározhatja egy darab egészét: megadja a hangulatát, előrevetíti a cselekményt, még talán a végkifejletre is utal.
Vizuál

A bárányok hallgatnak – 6 érdekesség a 30 éves film kapcsán

Tényleg sosem pislog Hannibal Lecter? És miért jut eszembe a molylepkéről Salvador Dalí? Összeszedtünk néhány érdekes tényt a film kapcsán, amely nyomán a világ megismerte az egyik leghíresebb fiktív emberevőt, Hannibal Lectert.
Vizuál

Lidérc úr és a lelki karantén: Díjnyertes rövidfilmek online

Idén januárban a Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivál exkluzív online premierekkel lepi meg a rövidfilmek szerelmeseit. A limitált ideig látható válogatásban 4 magyar és 5 nemzetközi, díjnyertes alkotás látható a fesztivál Facebook-oldalán.
Tánc

Az Operaház külföldi balettművészei is Walesi bárdokat szavalnak

Orosz, kazah, moldvai, ukrán, belarusz és brit balettművész is szerepel abban az új videóban, amelyben Arany János jól ismert balladája hangzik el az Operaház balettosaitól A magyar kultúra napján.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Új Örökös Tagokat avattak a Budapesti Operettszínházban

Négy új tagot választott Örökös Tagjai közé a Budapesti Operettszínház január 22-én, a Magyar Kultúra Napján. Az ünnepségen, amely ezúttal a járványügyi szabályok betartásával, szűk körben zajlott, Kiss-B. Atilla, a színház főigazgatója méltatta a kitüntetetteket.
Zenés színház kvíz

KVÍZ: Felismered a musicaleket az első mondatuk alapján?

Talán nem is gondolnánk, hogy az első jelenet mennyire meghatározhatja egy darab egészét: megadja a hangulatát, előrevetíti a cselekményt, még talán a végkifejletre is utal.
Zenés színház ajánló

„Mindannyian vágyunk erre az idilli szerelemre” – János vitéz az Operett Online-on

Kacsóh Pongrác gyönyörű daljátékával folytatódik a Budapesti Operettszínház közvetítés-sorozata január 22-én. A Petőfi Sándor elbeszéléséből írt János vitéz Bozsik Yvette rendezésében újfajta értelmezést kap, eggyé olvad benne a túlvilági és a földi lét.
Zenés színház hír

Cseh Tamásra emlékezik a Vígszínház a Magyar Kultúra Napján

Koncertszínházi előadással idézi meg Cseh Tamás alakját január 22-én a Vígszínház. A zeneszerző, énekes éppen a Magyar Kultúra Napján lenne 78 éves, a Kelet-nyugati pályaudvar című est két nagy sikerű lemezének – a Fontátvonulás és a Nyugati pályaudvar – dalait dolgozza fel.
Zenés színház hír

„Húsz évem már a múlt” – 20 éves a Rómeó és Júlia musical

2001. január 19-én mutatták be a párizsi Palais des Congrès-ben Gérard Presgurvic musicaljét, a Shakespeare drámája nyomán írt Rómeó és Júliát.