Zenés színház

Balassa Sándor: "A hivatás rabja vagyok, csak a mű éltet"

2015.10.09. 08:33
Ajánlom
Nyolcvanadik születésnapját ünnepelte idén Balassa Sándor, akinek Földindulás című operáját a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretében mutatják be a Müpában október 16-án, pénteken. A Kossuth-díjjal és a nemzet művésze címmel kitüntetett komponista negyedik operáját Kodolányi János műve nyomán írta, a librettó a saját munkája.

- Másfél évtizedes adósságot törleszt a magyar operaélet a mű bemutatásával. Miért váratott magára a premier?

- Néhány éve feladtam a Magyar Nemzetben egy apróhirdetést, hogy „Új magyar nemzeti opera született, a Földindulás, amely 2000 óta várja a bemutatót”. A pusztába kiáltott szó nem keltett visszhangot, talán a „nemzeti” jelző miatt? Persze tudom, hogy a fizikában, a matematikában, no meg a pénz világában a közös nemzetközi gondolkozás a természetes, a kultúrában azonban minden nép csak saját gyökereiből táplálkozva találhatja meg hangját a közös kórusban. Nagy elődeink, Kodály és Bartók a magyar nép eredeti hangjára rátalálva emelte fel zenénket, munkásságuk gyümölcse egyetemessé vált.

Balassa Sándor

Balassa Sándor (Fotó/Forrás: Zeneakadémia képgyűjteménye)

Földindulás

Az Ormánságban játszódó történet egy gazdag parasztról, Böbék Samuról szól, aki mivel nem akarja, hogy vagyona osztódjon, csak egy unokát szeretne. Lánya, Juli azonban már egy fiúgyermek anyjaként újra áldott állapotba kerül; szülei abortuszra kényszerítik, férjét, Kántor Jánost pedig elűzik. Az abortusz miatt Julinak nem lehet több gyereke, de hamarosan újabb tragédia is bekövetkezik: egyetlen gyermekük alatt beszakad a jég, és meghal. A fiatalok azonban újra egymásra találnak (ezt a jelenetet, többletként, a komponista illesztette be az operába), Julinak pedig csodálatos módon mégis lehet még gyereke; az opera az élet misztériumának felmutatásával ér véget.

- Zeneszerzői munkásságában volt Önnél egy fordulat, amikor az atonalitás felől a klasszikus hangzásvilág felé fordult. Ez a zenemű is dallamosabb lesz?

- Talán igen. A ma még mindig divatos atonális zenét szerintem se a közönség, se a zenészek nem igazán szeretik. Játsszák, mert nemzetközileg támogatott, most ebben van pénz. A Requiem Kassák Lajosért című művem után úgy gondolták, hogy én is ezt az irányt képviselem, zenémben csak a sötétséget, a szorongást hallották meg, a jövő fényeit nem vették észre. Néhány kottámat kiadták külföldön, menedzseltek egy darabig, de az én zenei gondolkodásom irányt váltott. Annak ellenére, hogy műveket rendeltek tőlem, ez a kapcsolat lassan elhalt, a megváltozott zenei nyelvem nem illeszkedett a tervek közé. Ráébredtem a fontosságára, hogy az európai zeneművészet egy élő zenei folyamat.

A tiszta lappal való indulás nem volt kedvemre való, a már meglévő európai művészet folytatásában, az új tonalitásokra való rátalálásban láttam a lényeget. Természetesen ebben a folytatásban a magyar kulturális örökség is fontos szerepet kapott. De nem tagadtam meg a modernista stílust sem; nem gondolom azt, hogy csak egy bizonyos módon lehet komponálni. Én a szabad ihletet, a vallomásszerű zenét pártolom, és a kiszámított, matematikailag kódolt, absztrakt hangzáskomplexumokat nem akarom szaporítani. Mind egyforma, mintha ugyanaz a szerző írta volna. Nem engedem korlátozni magam sem a gondolataimban, sem az érzéseimben, szabad ember vagyok; legfeljebb nem játsszák el a műveimet. Ez be is következett, elvesztettem azt a jogot, hogy részt vegyek a kor hangjának kialakításában. De hellyel-közzel, bizonyos előadói támogatással néha megszólalt egy-egy kompozíció.

Magyar Rádio Szimfonikus Zenekara

Magyar Rádio Szimfonikus Zenekara (Fotó/Forrás: Fotó:)

- Idén töltötte be 80. életévét. Ír még új műveket?

- Nem, október óta csak a Földindulás átdolgozásával foglalkoztam, egy hárfa- és egy zongoraművet komponáltam közben. Először meg kell hallgatnom a Földindulást, és utána mérlegelnem kell, hogy képes vagyok-e még azon a szinten komponálni, mint korábban. Bele kell nyugodni abba, hogy az ember megfárad. Feladatom még úgyis van elég, legszívesebben az összes eddigi művemet átírnám.

- Nem okozott nehézséget vállalni az Önre jellemző egyedi stílust?

- A szerzői jogvédő hivatal pontrendszere alapján mindig kaptam annyi pénzt, hogy egy szerény polgári életvitelt fent tudtam tartani. Egy ideig a Rádióban dolgoztam, tanítottam, aztán nyugdíjba mentem. A komponálást sosem használtam pénzkereseti célra, mert szabadon akartam alkotni. Ha egy hang nincs a helyén, aludni se tudok, az egész életem felborul. A hivatás rabja vagyok, csak a mű éltet. Az a fontos, hogy az igaz és szép legyen.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!
Klasszikus

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.
Vizuál

Bálványozta a közönség, bolondokházában végezte – 175 éve született Munkácsy Mihály

Stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.
Jazz/World

Borbély Mihály: "Pénzért vagy egoizmusból nincs értelme zenélni"

A több hangszeren és műfajban jártas Borbély Mihály minden zenei és emberi szituációban az átjárhatóságot kutatja. Legközelebb A népzene ünnepén hallhatjuk őt február 23-án a Müpában, tavasszal pedig új jazzlemezét is bemutatja saját formációjával.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház gyász

101 évesen elhunyt Hilde Zadek szopránénekesnő

Elhunyt Hilde Zadek német-osztrák operaénekesnő, a 20. század egyik legjelentősebb szopránja.
Zenés színház magazin

Egy piszok erős nő az arab világban – A víg özvegy Dubajban

Állva tapsolta a közönség az Operettszínház A víg özvegy című előadását Dubajban, ahol három alkalommal látható Szabó Máté rendezése ezekben a napokban. Az alkotókat még az első előadás előtt sikerült utolérnünk.
Zenés színház interjú

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.