Zenés színház

Balassa Sándor: "A hivatás rabja vagyok, csak a mű éltet"

2015.10.09. 08:33
Ajánlom
Nyolcvanadik születésnapját ünnepelte idén Balassa Sándor, akinek Földindulás című operáját a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretében mutatják be a Müpában október 16-án, pénteken. A Kossuth-díjjal és a nemzet művésze címmel kitüntetett komponista negyedik operáját Kodolányi János műve nyomán írta, a librettó a saját munkája.

- Másfél évtizedes adósságot törleszt a magyar operaélet a mű bemutatásával. Miért váratott magára a premier?

- Néhány éve feladtam a Magyar Nemzetben egy apróhirdetést, hogy „Új magyar nemzeti opera született, a Földindulás, amely 2000 óta várja a bemutatót”. A pusztába kiáltott szó nem keltett visszhangot, talán a „nemzeti” jelző miatt? Persze tudom, hogy a fizikában, a matematikában, no meg a pénz világában a közös nemzetközi gondolkozás a természetes, a kultúrában azonban minden nép csak saját gyökereiből táplálkozva találhatja meg hangját a közös kórusban. Nagy elődeink, Kodály és Bartók a magyar nép eredeti hangjára rátalálva emelte fel zenénket, munkásságuk gyümölcse egyetemessé vált.

Balassa Sándor

Balassa Sándor (Fotó/Forrás: Zeneakadémia képgyűjteménye)

Földindulás

Az Ormánságban játszódó történet egy gazdag parasztról, Böbék Samuról szól, aki mivel nem akarja, hogy vagyona osztódjon, csak egy unokát szeretne. Lánya, Juli azonban már egy fiúgyermek anyjaként újra áldott állapotba kerül; szülei abortuszra kényszerítik, férjét, Kántor Jánost pedig elűzik. Az abortusz miatt Julinak nem lehet több gyereke, de hamarosan újabb tragédia is bekövetkezik: egyetlen gyermekük alatt beszakad a jég, és meghal. A fiatalok azonban újra egymásra találnak (ezt a jelenetet, többletként, a komponista illesztette be az operába), Julinak pedig csodálatos módon mégis lehet még gyereke; az opera az élet misztériumának felmutatásával ér véget.

- Zeneszerzői munkásságában volt Önnél egy fordulat, amikor az atonalitás felől a klasszikus hangzásvilág felé fordult. Ez a zenemű is dallamosabb lesz?

- Talán igen. A ma még mindig divatos atonális zenét szerintem se a közönség, se a zenészek nem igazán szeretik. Játsszák, mert nemzetközileg támogatott, most ebben van pénz. A Requiem Kassák Lajosért című művem után úgy gondolták, hogy én is ezt az irányt képviselem, zenémben csak a sötétséget, a szorongást hallották meg, a jövő fényeit nem vették észre. Néhány kottámat kiadták külföldön, menedzseltek egy darabig, de az én zenei gondolkodásom irányt váltott. Annak ellenére, hogy műveket rendeltek tőlem, ez a kapcsolat lassan elhalt, a megváltozott zenei nyelvem nem illeszkedett a tervek közé. Ráébredtem a fontosságára, hogy az európai zeneművészet egy élő zenei folyamat.

A tiszta lappal való indulás nem volt kedvemre való, a már meglévő európai művészet folytatásában, az új tonalitásokra való rátalálásban láttam a lényeget. Természetesen ebben a folytatásban a magyar kulturális örökség is fontos szerepet kapott. De nem tagadtam meg a modernista stílust sem; nem gondolom azt, hogy csak egy bizonyos módon lehet komponálni. Én a szabad ihletet, a vallomásszerű zenét pártolom, és a kiszámított, matematikailag kódolt, absztrakt hangzáskomplexumokat nem akarom szaporítani. Mind egyforma, mintha ugyanaz a szerző írta volna. Nem engedem korlátozni magam sem a gondolataimban, sem az érzéseimben, szabad ember vagyok; legfeljebb nem játsszák el a műveimet. Ez be is következett, elvesztettem azt a jogot, hogy részt vegyek a kor hangjának kialakításában. De hellyel-közzel, bizonyos előadói támogatással néha megszólalt egy-egy kompozíció.

Magyar Rádio Szimfonikus Zenekara

Magyar Rádio Szimfonikus Zenekara (Fotó/Forrás: Fotó:)

- Idén töltötte be 80. életévét. Ír még új műveket?

- Nem, október óta csak a Földindulás átdolgozásával foglalkoztam, egy hárfa- és egy zongoraművet komponáltam közben. Először meg kell hallgatnom a Földindulást, és utána mérlegelnem kell, hogy képes vagyok-e még azon a szinten komponálni, mint korábban. Bele kell nyugodni abba, hogy az ember megfárad. Feladatom még úgyis van elég, legszívesebben az összes eddigi művemet átírnám.

- Nem okozott nehézséget vállalni az Önre jellemző egyedi stílust?

- A szerzői jogvédő hivatal pontrendszere alapján mindig kaptam annyi pénzt, hogy egy szerény polgári életvitelt fent tudtam tartani. Egy ideig a Rádióban dolgoztam, tanítottam, aztán nyugdíjba mentem. A komponálást sosem használtam pénzkereseti célra, mert szabadon akartam alkotni. Ha egy hang nincs a helyén, aludni se tudok, az egész életem felborul. A hivatás rabja vagyok, csak a mű éltet. Az a fontos, hogy az igaz és szép legyen.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

„Közös nyelven zenélünk” – Újjáalakult a Kelemen Kvartett

Két éve ideiglenesen feloszlott, most újjáalakult az elmúlt évtized legsikeresebb kamarazenei együttese. A két alapító, Kelemen Barnabás és Kokas Katalin Vashti Mimosa Hunter csellóművésszel és Jonian Ilias Kadesha hegedűművésszel a Bartók Tavasz fesztiválon mutatkoznak be. Nem akármilyen vállalással: két koncerten Bartók hat vonósnégyesét adják elő.
Klasszikus

Bartók nevét viseli a Müpa új fesztiválja

Online zajlik a Bartók Tavasz Művészeti Hetek április 2. és 18. között. Nemcsak a Müpából, hanem Európa neves hangversenytermeiből is közvetítenek koncerteket, amelyeket a közönség ingyenesen láthat a képernyőkön. Mutatjuk, milyen programok lesznek.
Vizuál

Bemutatták a Természetes fényt a Berlinalén – A sajtóvisszhangokból válogattunk

Kedden, a Berlinale második napján mutatták be Nagy Dénes Természetes fény című nagyjátékfilmjét. A magyar alkotást méltató külföldi kritikákból válogattunk.
Plusz

Anthony Hopkins… ááá, ehhez már nem lehet mit hozzátenni!

A hazai sajtón is végigsöpört a 83 éves angol színészlegenda legújabb videója. Nézze meg, hányféleképp találtak rajta fogást az egyes orgánumok. Szubjektív sajtószemle
Színház

Lőrinczy György a Szentendrei Teátrum új vezetője

Az idén ötvenegy éve alapított Szentendrei Teátrum élén Lőrinczy György a korábbi igazgatót, Vasvári Csabát váltja, aki nem indult újra a pozícióért.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Agyhullámok zenéje – interjú Somogyi Szilárddal

A Pendragon-legenda és az Abigél után új előadással bővül a Budapesti Operettszínház online repertoárja. A Virágot Algernonnak 2015-ben hódította meg a Raktárszínház színpadát, az előadás rendezőjével Somogyi Szilárddal a felvétel körülményeiről, a jelenről és a következő produkcióról beszélgettünk.
Zenés színház gyász

Elhunyt Palcsó Sándor operaénekes

A kétszeres Liszt Ferenc-díjas operaénekest, a Magyar Állami Operaház Örökös Tagját 91 éves korában érte a halál.
Zenés színház hír

Az autósmozik mintájára autósszínházat terveznek Manchesterben

Musical koncertekkel indulna a nyári színházi szezon Manchesterben, ahol mindenki élőben, de biztonságban, a saját autójában ülve élvezhetné az előadásokat.
Zenés színház ajánló

Börtöndráma az Operaházban

A megrázó erejű Ments meg, Uram! (Dead Man Walking) című Jake Heggie-operával folytatódik az Opera Otthonra fizetős streamsorozata. Az Almási-Tóth András rendezte produkció szombaton Meláth Andrea és Sólyom-Nagy Máté főszereplésével látható.
Zenés színház magazin

Óda a magyarokhoz – 240 éve mutatták be Joseph Haydn A hűség jutalma című operáját

1779-ben leégett a fertődi Esterházy kastélyhoz tartozó színház. E sajnálatos esemény nyomán azonban egy igazán különleges zenemű született: Haydn új nagyoperája, A hűség jutalma csendült fel először az újranyitott teátrumban.