Zenés színház

Báli debüt

2015.02.10. 15:30
Ajánlom
A fotózás szüneteiben beszélgetünk, több részletben. A Székely Bertalan-terembe megy, aztán vissza az Opera-büfébe, majd le a gépházba. Teljes nyugalommal viseli, mi több, ezt a munkájához és a műfajhoz hozzátartozónak érzi, hiszen az operaénekeseknek is érdeke, hogy a közönség minél szélesebb rétege megismerje őket. Az előző évad tíz új szerepet tartogatott neki, és az ideiben sincs híján a feladatoknak, amelyek közül még a februári Faust Bálra is jut egy "első”. INTERJÚ

A fiatal basszus 2008-ban végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem opera szakán. Az Operaházban ugyanebben az évben a gyerekközönség az elsők közt találkozhatott vele a Pomádé király új ruhája címszerepe révén. Ekkortájt készült vele egy interjú, amelyben megkérdezték, előfordult-e már, hogy elégedett volt magával. Szinte soha - jelentette ki. Ugyanerre a kérdésre ma így felel: "A »jobban lehetne« és a maximalizmus megmaradt, de már nem elsősorban a hibákat keresem. Azt hiszem, a világhoz való hozzáállásom változott. Öregedtem, talán bölcsültem" - teszi hozzá félmosollyal.

Mostanság a Parázsfuvolácskában Sarastróként láthatják a legfiatalabb nézők. Amikor arról kérdezem, milyen nekik játszani, meglepő választ ad: "Az a különbség a két előadás között, hogy a Pomádé az Operaházban ment, a Parázsfuvolácska az Erkelben, ami eleve más hangulatot ad. A tér jelentősen befolyásol, és nem csupán a nagyságát tekintve, hanem már abban az értelemben is, hogy az Erkelben jóval felszabadultabbak, mint az elegáns Operában, ahol viselkedni kell. Az, ha zsizsegnek a gyerekek, egyáltalán nem zavar, sőt szerintem vele jár. Ráadásul ebbe az előadásba bele is fér, hiszen cirkuszban játszódik a történet. Gondolom, ott sem ülnek csöndben, csak akkor, ha pereg a dob" - mondja nevetve. És képzeljék el, még az sem zavaró a színpadon, ha a nézőtéren ülők az előcsarnokban ajándékba kapott világítós tollal játszanak. - Örülök neki, hogy jól érzik magukat. Hátha akkor kedvet kapnak, hogy később is jöjjenek!"

És mint tapasztalják, jönnek. Abból a korosztályból is szép számmal, amelyikről az ember valami rossz beidegződés folytán azt hinné, idegenkedik a műfajtól, ne adj' Isten cikinek tartja az operát. Az OperaKaland programsorozat jóvoltából például a Hunyadi Lászlóra eljutó középiskolások előtt fellépni szintén nem mindennapi élmény. És egyáltalán nem azért, mert kellemetlen. Pont ellenkezőleg. Persze Krisztián szerint is biztosan vannak, akik már annak is örülnek, hogy iskolaidőben nem valamelyik szaktanteremben kell ülni, vagy hogy a valós történelmi eseményeket nem száraz szövegként, hanem egy sokkal izgalmasabb, átélhető formában ismerik meg, a résztvevők többségétől viszont rácsodálkozó és érdeklődő visszajelzések érkeznek, akár úgy, hogy magukat a művészeket keresik meg előadás után. De van ennél sokkal pregnánsabb és jóval gyorsabb véleménynyilvánítási mód. "A fogadtatás óriási siker volt, lehet, hogy bulinak fogták fel az egész eseményt. Nemcsak bennünket, a nézőket is spannolta az élmény, szinte rockkoncertszerűen őrjöngtek, amikor kijött a karmester!"

Cillei Ulrik egyrészt létező karakter, másrészt jóval öregebb férfi. S hogy ezek jelentenek-e nehézséget az alakítás kapcsán? Képzeljék, nem. Mert az életrajzi és egyéb történeti adatoknak utána lehet nézni, az életkor pedig "a színházban nem mindig fontos, ebben az operában és szerepben pedig talán nem. Nem hosszú szerep Cillei, ennyi jelenléttel nem nagyon lehet kibontani. Azt érzem, a figurát hangban és játékban tudtam hozni." Ha hosszabban lenne színen, vagy nagyobb hangsúlyt kapna az öregség, akkor pedig ott van segítségül a maszk, a jelmez, esetleg egy gesztus, ahogyan az a Don Carlos Főinkvizítoránál a mozgással, a rendezői szándék szerinti vaksággal működik.

Elejt egy félmondatot - "elbújni jó a szerep mögé" -, és nincs olyan kritika, ami ne emelné ki a hangi mellett a színészi alakítását is. Honnan hát ez a játékosság? Biztosan nem a diákszínjátszói múltból, mert az nincs. Talán a középiskolai humorfesztiválból, ahol egy Monty Python-jelenettel léptek fel? "Soha nem gondoltam, hogy színpadon fogok dolgozni" - jegyzi meg. Tudományos pályára készült, fizikusként szerzett először diplomát, majd a Szegedi Biológiai Központ Növénybiológiai Intézetében folytatott doktori tanulmányokat. Míg kutatott, jórészt koncerteken lépett fel, amikor az opera került előtérbe, a tudományra már egyre kevesebb idő jutott. - Nem szoktam annyit gondolni rá, de nagyon jó része volt az életemnek."

A Zeneakadémián Kovalik Balázs, azt megelőzően Szegeden, ahol magánének szakot végzett, Sándor János tanította színészmesterségre. Két generáció, két egészen más iskola, ami a nagyban különböző világlátással véleménye szerint jól kiegészíti egymást. Ebből, meg a sokféle rendezőből, akivel egy énekes a karrierje során találkozik, lehet egy pályán keresztül építkezni. Legutóbb Zsótér Sándorral dolgozott A bűvös vadászban. A rendező intenzitását, felkészültségét említi pozitívumként, azt, hogy elvárta az ötleteket, hogy vigye bele magát a karakterbe.

Ahogy beszélgetünk, kiderül, az operaénekesi és a tudományos pálya között sok a hasonlóság. A legfontosabb, hogy mindkettő csapatmunka, és kreativitást igényel, ráadásul a karrierépítéshez a kapcsolatépítés képességével sem árt, ha rendelkezik az ember, a tudatos pályaalakításhoz pedig mindkét területen kell némi szerencse. Énekesként például az, hogy egy rendezőnek vagy igazgatónak épp ő jusson eszébe, és hogy ráérjen. Aztán következik, hogy a jelenlegi hangi állapotnak megfeleljen, illetve beleillő legyen a saját pályakoncepciójába. Új szerepeknél természetesen hosszabban mérlegel, a régieknél örül, ha újra megkapja. "Akkor nincs nagy gondolkodás. Ha egyszer jó volt, bízom benne, hogy még jobb lesz, csak mélyül, ha egy újabb alkalommal lehet vele dolgozni. Mert egy mérés nem mérés" - foglalja össze tömören, egyértelműen fizikusból.

A Faust Bálon Gounod Faustjából Mefisztó Rondóját énekli, amit kifejezetten erre az alkalomra tanul. Azt mondja, eddig nem nagyon mert hozzáfogni, mert ez egy nehéz ária, ezért remek apropó a Faust Bál. És hogy mit gondol Faustról mint tudósról és a történet tanulságáról a nem is oly rég az operaénekesivel párhuzamosan még biofizikai területen, a fotoszintézisről PhD-kutatásokat végző Cser Krisztián? „Nem szabad elhinnünk azt, ami első blikkre nyilvánvalónak látszik. Az ördög a részletekben rejlik, a dolgok mélyére kell ásni."

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

10 kihagyhatatlan program az idei Múzeumok éjszakáján

Több száz izgalmas programmal, koncertekkel, tárlatvezetésekkel, interaktív eseményekkel, családi foglalkozásokkal, valamint számos meglepetéssel várják az érdeklődőket június 22-én országszerte a múzeumok és kiállítóterek.
Klasszikus

Stradivari, Guadagnini és Guarneri hangszerei varázsolnak el az idén tizenöt éves Kaposfesten

Tizenötödik alkalommal, augusztus 12-18. között rendezik meg idén az ország egyik legjelentősebb komolyzenei eseményét, a Kaposfestet. Most is számos meglepetéssel készülnek a rendezők a kaposvári fesztiválra.
Jazz/World

A Zene ünnepe a Francia Intézetben

A Zene ünnepe címmel műfajokat felvonultató koncertsorozatot tartanak június 21-én, pénteken a budapesti Francia Intézetben. Az esemény ingyenes.
Színház

Tompagábor Kornél: „Végtelenül élvezem a színész szabadságát”

Tompa Gáborral, a Kvártélyház Szabadtéri Színház Kft. igazgatójával, aki Tompagábor Kornél néven rendez, többek között az idei kínálatról, a „tompagáborság” mibenlétéről, a nyári esték varázsáról, üveggolyókról, rendezői koncepcióról és a Kvártélyház titkairól beszélgettünk.
Színház

Mit áldozunk fel jól megszokott kényelmünkért? – beszélgetés a Csónak című előadás alkotóival

Presznyakov Oleg & Vlagyimir Csónak, avagy előttünk az özönvíz című kortárs drámája a modern társadalom látleletét is adja. Az előadás rendezőjével, Bocsárdi Lászlóval, valamint két szereplővel, a főszerepben látható László Csabával és a volt feleségét alakító Berekméri Katalinnal beszélgettünk.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

„A zene szeretet, hivatás és elköteleződés” – beszélgetés Mester Dávid zeneszerzővel

Operákat írt, versenyműveket komponál, e mellett színházban dolgozik: hol zenét szerez, máskor vezényel vagy épp a hangszereléssel bíbelődik. A Junior Prima-díjas zeneszerzőt egy próbafolyamat közepén értük utol.
Zenés színház gyász

Elhunyt Vadász Zsolt, az Operettszínház művésze

A Budapesti Operettszínház egyik legfoglalkoztatottabb művészét 51 éves korában érte a halál június 21-én, adta hírül a Szinház Online.
Zenés színház interjú

„Brünnhilde szerepe olyan, mintha maratont futnánk” – villáminterjú Iréne Theorinnal

A kiváló svéd szoprán a Budapesti Wagner-napok rendszeresen visszatérő vendége, akit a magyar közönség különösen érzékeny, lelki finomságokra kihegyezett szerepformálása miatt zárt a szívébe. Iréne Theorin egy nappal színpadra lépése előtt válaszolt kérdéseinkre.
Zenés színház interjú

Ami szembejön, nem biztos, hogy akadály – interjú Béres Attilával a szegedi Rebecca-bemutató kapcsán

Pont ilyennek képzeltem: elfoglalt, egymást érik a beérkező hívásai, többször kér fél percet, mire leül és belehelyezkedik az interjúszituációba. Béres Attilával, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatójával beszélgettünk, aki a Szegedi Szabadtéri Játékokon rendezi a Rebecca musicalt.
Zenés színház ajánló

Bradley Jaden a legismertebb musicalslágerekkel érkezik a Margitszigetre

Izgalmas estére készülhetnek a musical rajongók június 18-án, amikor Bradley Jaden, a West End színpadainak csillaga egyedülálló koncertet ad sztárvendégeivel a Margitszigeti Színházban.