A cikk eredetileg az Opera Magazinban jelent meg.
„Nekem és a családomnak egyaránt van gyakorlatunk abban, hogy jótékonysági koncertet adjunk – fejti ki a Tűzoltó utcai Gyermekklinikán végzett áldozatos munkát támogató hangversenyről az est egyik fellépője, Kocsis Krisztián zongoraművész. – Édesapám, Kocsis Zoltán nagyon sokáig a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat javára játszott születésnapi koncertjein, édesanyám pedig a mai napig tagja ennek a szervezetnek. A jótékonykodás az előadónak is felemelő érzés, komoly pluszt ad a tudat, hogy valami jót tesz a színpadra lépéssel.”
„Jótékony célért mindig jó játszani – teszi hozzá az est másik szólistája, Balogh Ádám zongoraművész.
Remélem, sikerül megérinteni mindazokat, akik majd hallgatnak bennünket. Egy előadóművésznek ez is az egyik fő célja, bárkinek is zenéljen.
A huszonnyolc éve működő Őrzők Alapítvány legfontosabb célkitűzése a Tűzoltó utcai gyermekklinika fejlesztése, az itt kezelt súlyosan beteg, daganatos és leukémiás gyerekek gyógyulási feltételeinek és kórházi körülményeinek javítása. Az Alapítvány orvosi műszerek vásárlásával segíti a Klinikán kezeltek hatékony gyógyítását, támogatja a szülők folyamatos kórházi vagy kórház közeli tartózkodását, hozzájárul a tudományos kutatásokhoz és segíti a betegek rehabilitációját.
Kocsis Krisztián előadásában két olyan darab, Auber–Liszt: Tarantella bravura és Bellini–Liszt: Norma-parafrázisa hangzik majd el, amelyekről a pianista úgy véli, remekül kiegészítik egymást: „Daniel Auber A portici néma című operája nyomán Liszt tarantella-átdolgozást írt, bravúros variációs sorozat keretében. Ez egy valódi, gyors show-darab, nagyon heves, vad tánc. A Norma hasonlóan virtuóz, de ezzel együtt egy grandiózus, ízig-vérig olasz opera. Látok tehát köztük egyféle kontrasztot, ami izgalmassá teszi a párosítást.” Ezenfelül három Petrarca-szonettet, a Liszt Vándorévek című zongoraciklusában szereplő három darab első, énekhangra és zongorára íródott változatát és Haja Zsolt baritont kíséri majd hangszerén Kocsis Krisztián.
„A művek kiválasztásakor részemről a sokszínűséget kerestem Liszt operaátirataiban – avat be szempontjaiba Balogh Ádám. – Végül Wagner Trisztán és Izoldájából Izolda szerelmi halálára, Verdi Trubadúrjából a Misererére, illetve a Simon Boccanegrából készült parafrázisra esett a választás. Ez utóbbi azért különleges, mert Liszt élete utolsó szakaszában írta, így teljesen más világot képvisel a szokványos virtuóz átdolgozásokhoz képest.”
Kocsis Krisztián (Fotó/Forrás: Kende Luca)
Kocsis Krisztián és Balogh Ádám ismeretsége korábbra nyúlik vissza, nemrég pedig első közös fellépésükre is sor került, egy teltházas koncert keretében, a Müpában. „Mindketten szívesen teszünk eleget az októberi felkérésnek, hogy az Erkel Színházban ismét együtt játsszunk. Régóta ismerjük egymást hallásból, látásból, és egy ideje közelebbi barátságban is vagyunk, ha nem is találkozunk gyakran” – mondja Balogh Ádám.
„Az első közös hangversenyünkön együtt adtuk az egyik ráadást, aminek hatalmas sikere volt. Az jár a fejemben, hogy megpróbálom Ádámot megkérni: ezúttal is tegyünk így! – árulja el Kocsis Krisztián.
Ádámnak és nekem egészen más a felfogásunk, a szemléletünk a zongorázással kapcsolatban, ám ez így van rendjén.
Manapság viszont a zongoristák általában szólistaként szerepelnek a koncerteken, és nagy köztük a rivalizálás. Üdítő ellenpont lehetne az általános felálláshoz képest, hogy igenis egymás mellé lehet állítani két teljesen különböző egyéniséget. Én nagyon örülök minden olyan kezdeményezésnek, amely a zenészek közti gátakat próbálja lebontani, és igyekszik közelebb hozni őket egymáshoz. Egy jótékonysági rendezvényen belül ez is lehet egy szép aspektus.”
Fejléckép: Berecz Valter / Opera Magazin
hírlevél
