Zenés színház

Baráth Emőke, a jó hír vivője

KULT50: Baráth Emőke
2018.10.14. 11:20
Ajánlom
A tehetséges és gyönyörű szoprán első nemzetközi sikerét egy nadrágszerepben aratta a Julius Caesar Sestójaként. Baráth Emőke a KULT50-ben megjelent portréja.

A 2018 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré utánközlése:

Szerencsés véletlen folytán egymás mellett ültünk a minap Baráth Emőkével egy Händel-koncerten. Vagy a szerencsést akár vissza is vonhatom, mert nem jöttem rá, hogy mellette ülök, csak egy elegáns, finom illatú nő volt, aki viszont a tapsnál félredobva minden rezerváltságot, úgy bravózott az énekeseknek, torkaszakadtából, mintha nem is ez volna a foglalkozása. Akkor jöttem rá, hogy aki mellettem ül, körülbelül a leghíresebb aktív magyar énekesnő, Baráth Emőke.

Akárki akármit is mond: ez nem szokványos.

Nem azért, mert egy énekesnőnek elvben minden énekesnő a vetélytársa – éppenséggel azt is érezhetné, hogy azok ott helyette vannak fenn a pódiumon –, hanem mert egy profi zenész sokszor arra sem hajlandó, hogy a többieket meghallgassa. Ha udvariasak akarunk lenni, akkor azért, hogy az interpretációk ne zavarják egymást, ha nem vagyunk udvariasak, akkor meg azért, mert foglalkozik ő eleget a zenével életvitelszerűen. Nyolc óra munka után hogyan lehetne nyolc óra szórakozás a zene?

Baráth Emőke

Baráth Emőke (Fotó/Forrás: Böröcz Balázs)

Mi, magyarok szeretünk magunkra úgy gondolni, mint különlegesen tehetséges nemzetre, sportolóink, tudósaink, művészeink ott vannak mindenütt. Tényleg? Hány magyar énekes van ott mindenütt? Igen, volt egy Sass Sylvia, volt egy Marton Éva, egy Rost Andrea. Mintha valaki mindig vitte volna a jó hírünket, itt is van oktatás és művészet. Hírmondók, híréneklők. Most épp Baráth Emőke a jó hír vivője, de ez szörnyű munka, szörnyű kitartást és állhatatosságot követel. Húsz meghallgatást, ahol azt mondják, köszönjük, majd értesítjük, és utána egyet, ami után tényleg értesítik az embert. Baráth Emőke történetében is tagadhatatlan szerepet játszott a szerencse, hogy a barokk zenélés egyik nagy öregfiúja, Alan Curtis meghallotta őt énekelni. És, ahogy Baráth Emőke mondja, vannak ilyen mesterek is. Akik nemcsak azt hallják, ami megszólal, hanem azt is, ami megszólalhat. Ami benne van a hangban, a személyiségben – az indulatot, akarást. A jövőt, azt hallják, és ha hallják, ki is bontják.

Ez az, ami tényleg csak a szerencséseknek adatik meg. Mert az már nem szerencse, ha valaki élni is tud a lehetőséggel, és amikor énekelni kell, úgy énekel, hogy a mester kénytelen legyen gratulálni saját magának: már megint igazam volt.

Azóta Baráth Emőke a barokk zenét játszó operaházak csillaga lett, mellékszereplőből főhősnővé vált, már nem csak tehetséges kezdő, akinek egyszer, egy szép napon majd eljön az ideje. Most van itt épp az ő ideje. Amikor Mozartot énekelt a Theater an der Wienben, rajongott érte a közönség. És minden oka meg is volt rá: nemcsak szép hangokkal, de élettel telt meg a színpad tőle. Mindezt, a színpadi jelenlétet, mesterséget a gyakorlatban sajátította el, a Zeneakadémiát nem operaszakon végezte el. Glyndebourne-i fellépésétől ájuldozott a kritika. De nem kell feltétlenül utánautazgatni, itthon is előfordul ő, a Müpában most tavasszal játszott Monteverdi-opera, az Orfeusz és Euridiké énekesei között messze ő volt a legkiegyensúlyozottabb.

Ránéznek az emberek, és azt mondják: könnyű neki. Ilyen hanggal, és hozzá ilyen külsővel.

Ez a mai operajátszás épp neki kedvez, egyrészt mert előveszik a barokk műveket, másrészt mert annyira fontos lett a megjelenés is, az illúzió.

Biztosan így van. Csak hát az első nagy, nemzetközi siker a Julius Caesar Sestója volt. Az meg pont nadrágszerep, lehet bármilyen szép a lány, ha egyszer fiút kell énekelnie! Amúgy is lemezen jelent meg, inkább a fülnek szól, mint a szemnek. Ha megnézzük a Junior Prima díjas szoprán sikeres kollégáit, azért nem mindegyik bombázó. Vagy ha megnézzük a régi idők énekeseit: Maria Callas se volt épp csúfság. Egyszerűbb talán elfogadni, hogy vannak tehetséges emberek, akiknek épp minden összejön. Nincs ezen mit szégyellni.

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron második alkalommal jelent meg a hazai médiapiac egyedülálló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunkban megismerheti a beválogatott alkotókat.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, rendelje meg online, ide kattintva>>>

„Az ösztöneimre hagyatkozom”

Kapcsolódó

„Az ösztöneimre hagyatkozom”

A Kult50 idei kiadásában helyet érdemlő Baráth Emőke a 17-18. századi énekesrepertoár specialistája. Tőlünk nyugatabbra többen ismerik, mint itthon, a váci Régi Zenei Napokon arról kérdeztük, hogy miként szerelmesedett bele ennek a kornak a muzsikájába.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Én vagyok az igazmondó a zenekarban

Konrád Györgynek kilencvennégy évesen már nem kell kertelnie. Örökifjú, máig kezébe fogja a brácsát, a hegedűt, és olyan egyszerűséggel beszél a zenéről, hogy öröm hallgatni. A zene mellett egy másik szenvedélye is megmaradt egy életen át, a sport. Mellesleg a hosszú élet titkát is elárulta.
Tánc

Elmaradó előadások az Experidance Társulatnál (FRISSÍTETT CIKK)

A Román Sándor vezette társulat közleménye szerint a repertoár bemutatása csak időszakosan szünetel, amelynek oka nyolc táncművész távozása. (CIKKÜNK FRISSÜLT.)
Színház

„Mindent elölről kell mindig kezdeni” – Fodor Tamás a Kult50-ben

Fodor Tamás, a Stúdió K alapítója A vihar és A székek című előadásban nyújtott alakításáért került be a Fidelio Kult50 című kiadványába. Videónkban a független színház mibenlétéről is beszélt nekünk.
Vizuál

Modern rabszolgák, akiket a félelem tart fogva

Maris modern rabszolgaként él napjaink Budapestjén egy családnál, ahol megalázzák, és fizikailag is bántalmazzák. Tuza-Ritter Bernadett másfél évig követte kamerájával az 52 éves asszony mindennapjait, hogy bemutassa, hogyan lehet valakit tíz évig fogva tartani rácsok helyett rettegéssel. 
Tánc

Cáfolja a megszűnésről szóló hírt az Experidance

A társulat ma adott ki sajtónyilatkozatot, melyben „egyértelműen és határozottan visszautasítják” azt a hírt, mely szerint feloszlanának.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Liliom hazatalál

Április 26-án mutatja be a Budapesti Operettszínház a Molnár Ferenc színműből készült világhírű musicalt, a Carouselt. Béres Attila rendezővel a Liliom iránti rajongásáról és a készülő előadásról beszélgettünk.
Zenés színház hír

Posztumusz Igaz Ember díjat kapott Kálmán Imre

A Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapján a zeneszerző lánya, Kálmán Yvonne vette át a díjat az Operettszínházban.
Zenés színház opera

4 operaelőadás 26 órán belül? Kelemen Zoltánnak belefért

Három Bajazzókat és egy Bánk bán előadást vészelt át a szegedi Kelemen Zoltán operaénekes 26 órán belül. Nem is akárhogyan!
Zenés színház interjú

„Molnár Ferenc világraszóló zseni volt”

Április 26-án mutatja be az Operettszínház Béres Attila rendezésében a Liliomot. Az előadás két prózai szereplőjével, Nagy-Kálózy Eszterrel és Jordán Tamással arról is beszélgettünk, mi az a „molnárferenciség”, amihez a musicalben is ragaszkodni kell.
Zenés színház gyász

Elhunyt László Margit operaénekes

A Liszt-díjas lírai szopránénekesnőt, Érdemes művészt nyolcvannyolc éves korában érte a halál.