Zenés színház

Barokk kebel

2005.11.08. 00:00
Ajánlom
Múlt hét végén Cecilia Bartoli-koncertet közvetített a televízió, és amikor az énekesnő bejelentette a ráadásszámot, Vivalditól az Agitata da due venti kezdetű áriát, a közönség fölhördült. A hördülés nyilván a virtuóznak szólt, aki a hosszú hangverseny legvégére tette a legnehezebb és leghúzósabb áriát, amit száz énekesnőből száz képtelen lenne így elénekelni, de állj. Ha tíz évvel ezelőtt jelentette volna be valaki ezt a művet, mit szólt volna a publikum? Nyilván üveges tekintettel mered maga elé: Vivaldi áriákat is írt, nem csak a Négy évszakot?

Ennek fényében érdemes talán elgondolkodni, hogy Bartoli, sőt, a Bartoli-jelenség mit is jelent. Mert egyre többször hallani az ellentábor hangját: Bartoli nem is olyan fontos énekesnő, csak egy fürge gége, egy grimaszoló italiana, aki előkeres mindenféle obskúrus muzsikákat, hogy azokkal villogjon. A helyzet azonban éppen fordított: egyes áriák háromszáz évet vártak arra, hogy végre értelmesen legyenek megszólaltatva. Mert a barokk zenét éneklő Bartoli soha nem virtuóz a virtuozitás kedvéért, nincs egyetlen hajlítása, egyetlen díszítése, amely csak róla szólna, és nem a zenéről vagy a szövegről. Nem tudok jobb bizonyítékot erre az új lemeznél.

A címe az, hogy a Betiltott opera, ami Rómára utal és a XVIII. század fordulójára, amikor a színpadot átmenetileg megtiltották a városban, és mindazt a tébolyt és szenvedélyt, amit az opera jelent, a hagyományos koncerten kellett átélnie a hallgatónak. Barokk művek esetében mindennapos tapasztalat, hogy csak a zenét hallgatva nehéz megmondani, opera vagy oratórium szól, áriák jönnek egymás után, tiszteletre méltó emelkedettséggel és egyhangúsággal, minden lehetne éppenséggel koncerttermi zene. Itt fordított a helyzet: minden operának hangzik, minden feszül, a zene fegyelme kell ahhoz, hogy ne csak sikoltozás, tombolás és őrjöngés legyen a lemezen.

Ezt a barokkot az ember folyton átéli, ha Rómában jár, ha Bernini szobrait nézi, a szenteket, akiket égő parázzsal érint meg az angyal, akiknek keze-lába rándulna, szinte a bűnben, de mégsem, hiszen szentek. Szentek, de nem szelídek, nem visszafogottak, fűti őket valami, ami csak a szerelemhez fogható, de a szerelem tárgya Isten. Az égig repülünk, de a fűtőanyag mégis a bűn. A barokk muzsikát így eddig talán soha nem lehetett hallani, hiszen folyton Bachból indulunk ki, a tiszta értelemből. Most viszont itt egy csokor Caldara, Scarlatti és az olasz hatásokkal teli fiatal Händel. Itt a Les Musiciens du Louvre és a karmester Marc Minkowski, aki nem ijed meg a pillanattól, sőt, ha ilyen az énekesnő, akkor mi még olyanabbak leszünk alapra helyezkedik. És itt van Cecilia Bartoli. Állandóan végletes, vagy suttog, vagy őrjöng, vagy száguld, vagy szinte megáll, annyira lassú. De még ezekben a nagy lelassulásokban is lobog, "eredj, bánd meg a bűneidet és sírj" mondja hipnotikusan. Nyilván vannak, akiket ez a végletesség fáraszt, tessék inkább csak énekelni, minél szépségesebb hangon.

A helyzet az, hogy megtehetné. Bár Bartoli hangja világosodott és kicsit élesebb lett az idők során, ha csak kábítani akarna, olyan szépen és makulátlanul énekelné el ezeket a darabokat, hogy a világ szanaszét ájulna a gyönyörűségtől. De Bartoli van annyira szuverén, és van akkora énekes, hogy a nagyobb kockázatot vállalja. Mondani akar valamit. Akinek van füle a hallásra, hallja. Akinek van szíve, értse. (Opera proibita - Decca, 2005)

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Száz ólomkatonát cserélt egy vetítőgépre és az egész élete megváltozott

70 film, öt feleség, kilenc gyerek. A 100 éve született Ingmar Bergman titkát próbálják megfejteni hozzátartozók, munkatársak, kutatók, köztük a rendező egykori asszisztense, a magyar származású Katinka Faragó a legendás svédről készült dokumentumfilmben.
Jazz/World

Ezeket a jazzlemezeket hallgasd meg júliusban!

Új – régóta időszerű – sorozatunkban havonta ajánlunk hallgatásra érdemes lemezeket a frissen megjelent magyar és külföldi kiadványok közül. Az első cikk jogán megengedjük magunknak, hogy az előző hónapok terméséből is válogassunk.
Vizuál

Kiállítják Freud titkos gyűrűit

Az osztrák neurológus és pszichiáter a megajándékozotthoz kötődő mitológiai alakot vésetett az ékszerbe, amelyet csak a kiválasztottaknak ajándékozott.
Zenés színház

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.
Klasszikus

Mozart zenéje enyhíti az epilepszia tüneteit

Egy friss kutatás szerint öt perc Mozart-muzsika is hozzájárulhat a betegek jobb közérzetéhez. Mindez azért is fontos, mert nem mindenkinek segítenek a drága gyógyszerek.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház operett

Frankó Tünde: „Kedves pikantériát ad...”

Egy művésznek az a legfontosabb, hogy a törekvéseiben a színháza partner legyen - állítja Frankó Tünde. A Palotakoncertek fellépőit bemutató sorozatunkban a népszerű primadonna válaszolt kérdéseinkre.
Zenés színház interjú

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.
Zenés színház kritika

A mi Chicagónk

A Chicago a minőségi szórakoztatóipar egy legsikerültebb darabja. Nem azért persze, mert igen jól meg van csinálva. Inkább azért, mert jól ki van találva. Nemcsak a társadalmat leplezi le, de önmagát is. Alföldi Róbert rendezésében, a Kultúrbrigád és az Átrium előadásában pedig a mi, honi állapotainkat is.
Zenés színház interjú

„A Marica grófnőnek minden száma sláger”

A Fertő-tó partján, Mörbischben láthatja a közönség Kálmán Imre örökzöld alkotását, a Marica grófnőt, amely zeneileg és látványosságában is lenyűgözőnek ígérkezik. A produkcióról a Seefestspiele Mörbisch művészeti vezetőjét, Peter Edelmannt kérdeztük.
Zenés színház interjú

"Szeretni kell és pont" – A nő kétszer

Kálmán Imre Cirkuszhercegnőjének kétestés, margitszigeti bemutatójának primadonna szerepében július 20-án Dobó Enikő, 21-én pedig Eperjesi Erika látható majd. A két „Fedórát” szerepükről és az előadásról kérdeztük.