Zenés színház

Bartók Kékszakállúja a párizsi Operában

2015.12.04. 10:38
Ajánlom
Közös előadásban mutatta be Bartók Béla A Kékszakállú herceg vára című operáját és Francis Poulenc Az emberi hang című zenedrámáját a párizsi Garnier Opera.

A negyven év különbséggel született két XX. századi zenemű meglepő és szokatlan párosítása a radikális munkáiról ismert Krzysztof Warlikowski, a kortárs lengyel színház egyik legnagyobb alkotójának rendezésében a tragédiába torkolló szerelmi vágyról, valamint a férfi és nő közötti kommunikáció képtelenségéről szól, a szenvedélyes hősnők saját szenvedélyük áldozataivá válnak.

Garnier Opera

Garnier Opera (Fotó/Forrás: Végh Dániel)

A két egyfelvonásos mű látványos kivitelezésű, modern pszichológiai értelmezése óriási kritikai és közönségsikert aratott Párizsban, amelyhez nagyban hozzájárult az operaház zenekara Esa-Pekka Salonen finn karmester vezetésével is. A párizsi Garnier Operában nincs szünet a két mű között, az előadás a Kékszakállú és Judit szerelmi párbeszédét feldolgozó magyar operával kezdődik és egy ötletes színpadi váltással folytatódik a francia zenedrámában, amely egy szakítást követő telefonbeszélgetés női monológja.

Warlikowski szerint két szerelmi vallomás tükröződik egymásban. A Kékszakállú herceg várában egy férfi szempontjából, Francis Poulenc művében pedig egy nő szemszögéből látjuk ugyanazt a történetet. "Judit nyomására Kékszakállú kénytelen szerelmi életének a vára termeiben elrejtett titkait feltárni, az emberi hangban pedig egy női szereplő osztja meg velünk szenvedélyes szakítása fájdalmát" - véli a rendező.

Warlikowski már az előadás kezdetén összekapcsolja a két történetet: a Regös prológusát nem kívülálló narrátor, hanem a bűvészként értelmezett, elegáns és csábító Kékszakállú (a kanadai John Relyea) mondja el magyarul, miközben látványos mutatványaiban a második részben felcsendülő Poulenc-mű hősnője (a kanadai Barbara Hannigan) segédkezik. Erőltetett mosolyával a nő láthatóan a félelmeit leplezi a hipnotikus erejű mester előtt, aki a nézőtér első sorából választja ki következő "áldozatát", az őt csodáló Juditot (az orosz Ekatyerina Gubanova). Judit egy fejgép segítségével teljesen természetes módon válik kitüntetett nézővé, majd az előadás főszereplőjévé. Színpadra lépését és szerepváltását a Kékszakállú egy korábbi nőjével (Barbara Hannigan) óriáskivetítőn követhetik a nézők.

Az átfedéseket jelképezi a lengyel Małgorzata Szczęśniak nagyszabású és elegáns díszlete is: egy modern nappali, amelynek hátterében a Kékszakállú várának termei egymás előtt síneken csúsztatható, átlátszó vitrinekként jelennek meg. Judit féltékenységi rohamai között fokozatosan derül ki, hogy a vár szörnye egy felnőni képtelen, sérült gyermek, aki a kivetítőn Kékszakállú bűvészkosztümébe öltözött kisfiúként meg is jelenik, és a vászonról követi a két felnőtt párbeszédét. A manipulatív, de közben gyermekien érzékeny John Relyea és az időnként erőszakos és vulgáris, de végig érzéki Ekatyerina Gubanova tökéletes magyar kiejtéssel énekli Bartók operáját, amelyet francia és angol nyelvű felirattal láthatnak a párizsi nézők.

Az egyik vitrinben egy tévé képernyőjén Jean Cocteau 1946-ban készült A szép és a szörnyeteg című filmjéből láthatók részletek. A második részben felcsendülő francia mű szövegkönyvét ugyanis Cocteau írta. Az ő filmje jelenti a kapcsolódási pontot és a színpadi átmenetet a két opera között. Az emberi hang főhősnője a várból kilépő szépség, azaz maga Judit, aki - miután megértette, hogy nem ő az egyetlen nő, akit Kékszakállú szeret -, öngyilkosságra szánja el magát. A női főszerepet a prológusban feltűnt Barbara Hannigan veszi vissza a többi feleség mellé vitrinbe záródó Ekatyerina Gubanovától, de a féltékeny és érzéki magabiztos nő helyett a második részben egy kezében revolverrel hadonászó, összetört és csalódott szerelmes asszonyt látunk.

Az előadás december 12-ig látható a Garnier Operában.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

A mádi Rákóczi-kúriában Erhardt Gábor építésszel

A Partitúra zempléni adásában a stáb ellátogatott a mádi Rákóczi-kúriába, lenyűgözve sétáltak az évszázados falak között. Az épület átalakításának és bővítésének tervezőjét, Erhardt Gábort Tokaj-hegyalja építészeti hagyományairól kérdeztük.
Könyv

A magyar oktatás MacGyverei – a kötelező olvasmányok

A jövő nemzedék sorsa mindössze attól függ, hogy Gárdonyit, Szabó Magdát vagy Agatha Christie-t adnak a kezébe? Arató Lászlóval, a Magyartanárok Egyesületének elnökével - a NAT-módosítás részleteinek hiányában - a jelenlegi szabályozást vizsgáltuk meg, hogy jobban értsük, mi is lehetne a változások előremutató iránya.
Jazz/World

Ki mondta, hogy egy nő nem trombitálhat jazzt?

Új albumán bátor nők előtt tiszteleg Yazz Ahmed, aki trombitásként és nőként maga is ritka jelenség. Meghallgattuk a Polyhymnia című lemezt.
Plusz

75 éve szabadult fel a pesti gettó 

A pesti gettó felszabadításának 75. évfordulója alkalmából tartottak megemlékezést vasárnap Budapesten, a Dohány utcai zsinagógában, majd koszorút helyeztek el a zsinagóga falánál állított emléktáblánál.
Vizuál

Az 1917 a legjobb film az amerikai producerek szerint

Sam Mendes első világháborús eposza, az 1917 című film kapta meg az Amerikai Producerek Céhének (PGA) díját a mozikban forgalmazott filmek mezőnyében szombaton Los Angelesben.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Gyönyörű színházban kap helyet Bayreuth második operafesztiválja

Újabb operafesztivál kezdődik Bayreuthban 2020-ban. A Bayreuthi Ünnepi Játékok mellett ősztől a Bayreuth Barokk is várja a komolyzene kedvelőit.
Zenés színház alan gilbert

A Svéd Királyi Operaház zeneigazgatója lett Alan Gilbert

A svédek első számú operaháza bejelentette, hogy 2021 tavaszától Alan Gilbert veszi át a zeneigazgatói posztot az intézményben.
Zenés színház aj vej-vej

Aj Vej-vej Rómában rendezi első operáját

Puccini Turandot című operáját rendezi meg Rómában Aj Vej-vej kínai művész, aki ezzel az előadással debütál operarendezőként.
Zenés színház drezda

Nem hajlandó örmény énekesnővel énekelni az azeri tenor, illetve dehogynem, semmi baja vele

Sok mindent nem tudunk biztosan, mivel mindenki másra mutogat. És már az örmény külügy is megszólalt a témában.
Zenés színház premier

Gyöngyösi Levente-mű bemutatójára készül az Operaház

Bulgakov világhírű regényéből, A Mester és Margaritából készített operát Gyöngyösi Levente, amelyet Miskolc után a fővárosban is hallhat az Eiffel Műhelyház közönsége.