Bartók-óriásbábuval nyílt a miskolci Operafesztivál

A világhírű Michał Znaniecki által rendezett maratoni produkciót nagy várakozás előzte meg, és hangos siker követte. De persze sok más gazdag program várta még a közönséget a fesztivál első napján.

A Széchenyi utcán felvonuló hagyományos Nyitóparádén idén maga Bartók is részt vett: óriásbábként csatlakozott három színpadi hőse, a Kékszakállú, a Mandarin és a fából faragott királyfi mellé, de ott volt az idei Ezrek operája program főszereplője, RockGiovanni is – motoron, menyasszonyi ruhás hölgykoszorúban. A zenés-jelmezes forgatag most is fesztiválízelítő hangversennyel folytatódott, a jól ismert operarészletekből összeállított műsort Shoji Haraguchi vezényelte a Miskolci Nemzeti Színház Zenekarának élén.

Tavaly már megtapasztalhattam, hogy a Bartók Plusz időnként igen nehéz helyzet elé állítja a közönség hozzám hasonlóan döntésképtelen tagjait: tegnap este nyolctól egyszerre három program várta a fesztiválozókat. A kékszakállú herceg vára bemutatójának centenáriumán Bartók 100 címmel nyílt képzőművészeti kiállítás a Nemzeti Színházban. Közben a Déryné-kertnél utcatánc, a Széchenyi téren pedig Lajkó Félix koncertje zajlott – unikális műsorral, hiszen a hegedűvirtuóz ezúttal Sidoo Attillával, a Besh o DroM gitárosával együtt állt színpadra.

18-1918-2018.

A tizennyolcadik Bartók Plusz csaknem pontosan A kékszakállú bemutatójának 100. évfordulóján indult. A centenárium alkalmából – Kesselyák Gergely elmondása szerint – a fesztivál történetének legnagyobb szabású produkcióját állították színpadra a Nyári Színházban. Kiváló nemzetközi alkotó- és előadógárda összefogásával valósult meg az est, melynek rendezője az a Michał Znaniecki volt, aki 1994-ben a milánói Scala történetének legfiatalabb rendezőjeként debütált, s azóta több mint kétszáz előadást készített világszerte. Ő rendezte a budapesti Operaház 2016-os Székely fonóját, melyet tavaly Miskolcon is színpadra állítottak. Znaniecki ezúttal is a darabok velejéig ásott koncepciója kidolgozásakor, és a konvencióktól független, progresszív, ugyanakkor nagyon is szerethető előadást hozott létre. Az, hogy este 9-kor teltháznyi közönség érkezett a Nyári Színházba, és éjjel 1-kor – hosszú taps után – szintén teltháznyi távozott, bőven elég bizonyíték erre. Pedig nyugodtan nevezhetjük kihívásnak a három, egyenként is tömény szellemi táplálékot jelentő mű egy estén való befogadását.

 

Znaniecki egyetlen gondolati ívvel fogta össze A fából faragott királyfi t, A csodálatos mandarin t és A kékszakállú herceg várá t: Judit életének epizódjaiként, lelke legmélyebb titkainak feltárásaként. A Fából faragott elején bevonult a színpadra a Kékszakállú (Bakonyi Marcell), mint pszichoanalitikus és Judit (Szántó Andrea), mint a páciense. A két táncjáték történései a nő lelki küzdelmeiként jelentek meg, s bár az eredeti történetek ezért valamelyest módosultak, megrendítő volt a felismerés, hogy a három darab valóban koherens egészet tud képezni. A látvány – talán nem túlzás – tökéletes volt. A Kielcei Táncszínház dinamikus balettkoreográfiái, a freudi kontextust megjelenítő díszlet és a modern, de visszafogott jelmezek kiválóan segítették a rendezői koncepció megértését, befogadását. Bár egy új és ennyire mély produkció esetén mindez szinte teljesen igénybe veszi a néző figyelmét, azért a lengyel, olasz és spanyol alkotók vizuális termékei mellett mindenképp elismerést érdemel a magyar művészek zenei kivitelezése is. A Miskolci Szimfonikus Zenekar pompásan szólt a Nyári Színház remek akusztikájában Cser Ádám irányítása alatt, és Szántó Andrea, illetve Bakonyi Marcell is kiemelkedően szerepelt. A fesztivál harmadik napján, vasárnap este szerencsére megismétlik az előadást, tehát még van esélye bejutnia annak, aki tegnap lemaradt róla. Én boldog vagyok, hogy újra láthatom majd.