Zenés színház

Bartók-óriásbábuval nyílt a miskolci Operafesztivál

Bartók Plusz – Fesztiválnapló, 1. nap
2018.06.09. 16:55
Ajánlom
Kesselyák Gergely egyik álma vált valóra a miskolci Operafesztiválon tegnap este: a szokásos nyitókoncert helyett operaelőadással kezdődött a tíznapos rendezvény, méghozzá Bartók három színpadi művének bemutatójával.

A világhírű Michał Znaniecki által rendezett maratoni produkciót nagy várakozás előzte meg, és hangos siker követte. De persze sok más gazdag program várta még a közönséget a fesztivál első napján.

A Széchenyi utcán felvonuló hagyományos Nyitóparádén idén maga Bartók is részt vett: óriásbábként csatlakozott három színpadi hőse, a Kékszakállú, a Mandarin és a fából faragott királyfi mellé, de ott volt az idei Ezrek operája program főszereplője, RockGiovanni is – motoron, menyasszonyi ruhás hölgykoszorúban. A zenés-jelmezes forgatag most is fesztiválízelítő hangversennyel folytatódott, a jól ismert operarészletekből összeállított műsort Shoji Haraguchi vezényelte a Miskolci Nemzeti Színház Zenekarának élén.

34829408_2257471834292987_1101207688886353920_n-165318.jpg

A nyitóünnepség (Fotó/Forrás: Bartók Plusz Operafesztivál)

Tavaly már megtapasztalhattam, hogy a Bartók Plusz időnként igen nehéz helyzet elé állítja a közönség hozzám hasonlóan döntésképtelen tagjait: tegnap este nyolctól egyszerre három program várta a fesztiválozókat. A kékszakállú herceg vára bemutatójának centenáriumán Bartók 100 címmel nyílt képzőművészeti kiállítás a Nemzeti Színházban. Közben a Déryné-kertnél utcatánc, a Széchenyi téren pedig Lajkó Félix koncertje zajlott – unikális műsorral, hiszen a hegedűvirtuóz ezúttal Sidoo Attillával, a Besh o DroM gitárosával együtt állt színpadra.

34874873_2258706754169495_7950550150743588864_n-165317.jpg

Lajkó Félix (Fotó/Forrás: Bartók Plusz Operafesztivál)

18-1918-2018.

A tizennyolcadik Bartók Plusz csaknem pontosan A kékszakállú bemutatójának 100. évfordulóján indult. A centenárium alkalmából – Kesselyák Gergely elmondása szerint – a fesztivál történetének legnagyobb szabású produkcióját állították színpadra a Nyári Színházban. Kiváló nemzetközi alkotó- és előadógárda összefogásával valósult meg az est, melynek rendezője az a Michał Znaniecki volt, aki 1994-ben a milánói Scala történetének legfiatalabb rendezőjeként debütált, s azóta több mint kétszáz előadást készített világszerte. Ő rendezte a budapesti Operaház 2016-os Székely fonóját, melyet tavaly Miskolcon is színpadra állítottak. Znaniecki ezúttal is a darabok velejéig ásott koncepciója kidolgozásakor, és a konvencióktól független, progresszív, ugyanakkor nagyon is szerethető előadást hozott létre. Az, hogy este 9-kor teltháznyi közönség érkezett a Nyári Színházba, és éjjel 1-kor – hosszú taps után – szintén teltháznyi távozott, bőven elég bizonyíték erre. Pedig nyugodtan nevezhetjük kihívásnak a három, egyenként is tömény szellemi táplálékot jelentő mű egy estén való befogadását.

 

35050680_2258581354182035_7809950131406503936_n-165420.jpg

A kékszakállú herceg vára (Fotó/Forrás: Bartók Plusz Operafesztivál)

Znaniecki egyetlen gondolati ívvel fogta össze A fából faragott királyfi t, A csodálatos mandarin t és A kékszakállú herceg várá t: Judit életének epizódjaiként, lelke legmélyebb titkainak feltárásaként. A Fából faragott elején bevonult a színpadra a Kékszakállú (Bakonyi Marcell), mint pszichoanalitikus és Judit (Szántó Andrea), mint a páciense. A két táncjáték történései a nő lelki küzdelmeiként jelentek meg, s bár az eredeti történetek ezért valamelyest módosultak, megrendítő volt a felismerés, hogy a három darab valóban koherens egészet tud képezni. A látvány – talán nem túlzás – tökéletes volt. A Kielcei Táncszínház dinamikus balettkoreográfiái, a freudi kontextust megjelenítő díszlet és a modern, de visszafogott jelmezek kiválóan segítették a rendezői koncepció megértését, befogadását. Bár egy új és ennyire mély produkció esetén mindez szinte teljesen igénybe veszi a néző figyelmét, azért a lengyel, olasz és spanyol alkotók vizuális termékei mellett mindenképp elismerést érdemel a magyar művészek zenei kivitelezése is. A Miskolci Szimfonikus Zenekar pompásan szólt a Nyári Színház remek akusztikájában Cser Ádám irányítása alatt, és Szántó Andrea, illetve Bakonyi Marcell is kiemelkedően szerepelt. A fesztivál harmadik napján, vasárnap este szerencsére megismétlik az előadást, tehát még van esélye bejutnia annak, aki tegnap lemaradt róla. Én boldog vagyok, hogy újra láthatom majd.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

Megérteni Hieronymus Boscht

A dokumentumfilm segítségével közvetlen közelről, részleteiben ismerhetjük meg Hieronymus Bosch világát. A 87 perces alkotás rávilágít arra is, hogy a németalföldi mester műveinek lényege egy olyan középkori tudásban és világképben gyökerezik, amivel a mai ember elveszítette a kapcsolatát.  
Fidelio Tours

5+1 hely a fővárosban, ahol úgy érezheted, mintha nyaralnál

A nyári időszakban, munka után kikívánkozik az ember a természetbe, lazulni egy kicsit. Cikkünkben összeszedtünk néhány olyan helyet, ahová kiszabadulva úgy érezhetjük, mintha nyaralnánk: holdbéli tájon kalandozhatunk, jógázhatunk a naplementében, tóparton hallgathatunk koncertet vagy éppen a Dunánál nézhetünk klasszikus filmeket, a csillagos égbolt alatt.
Vizuál

Ahol a múzsák laknak – Kiállítás nyílik a Szigligeti Alkotóház történetéről

Füst Milán, Esterházy Péter, Nemes Nagy Ágnes vagy épp Karinthy Ferenc alakja is megelevenedik a Szigligeti Alkotóház történetét bemutató kiállításon. A kultikus helyszínről, a pezsgő kulturális életről archív fotók és leírások segítségével tájékozódhatunk július 1-től a Balaton-parti településen.
Klasszikus

Nyáresti Mozart-élmény a Vármegyeházán

A nyár közepén, július 14-én este nyolc órától szabadtéri koncertre várja a közönséget a Concerto Budapest a Pesti Vármegyeháza Díszudvarán. Egyike lesz ez azon ritka alkalmaknak, amikor a nyüzsgő főváros szívében, ám mégis nyugodt, hangulatos környezetben, a szabad ég alatt lehet elmerülni Mozart muzsikájában.
Plusz

Hogyan lesz a beszédből zene? – Egy különleges versmegzenésítés

Az emberi beszéd számos jellemzője mutat rokonságot a zenével, hangmagasság, tempó, ritmus, hangsúlyok, szünetek mind-mind kottában is rögzíthető jellemzők. De mi történik, ha egy zeneszerző egy elhangzó szöveget próbál lekottázni?

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház videó

Melis György születésnapjára

1923. július 2-án született Melis György, a 20. század egyik legjelentősebb baritonja. A kerek évfordulót megelőzően néhány remek felvételével emlékezünk az énekesre.
Zenés színház hír

Fiatal énekesek szerepelnek a magyar-amerikai operaprodukcióban

Mozart Az álruhás kertészlány című operáját mutatja be koprodukcióban a Magyar Állami Operaház és a San Diegó-i Opera Neo. A produkció július 1-jén, egy alkalommal Budapesten is látható, majd az augusztusi, amerikai premier után 2023-ban kerül ismét színre.
Zenés színház ajánló

Ismét a zenés színházat ünnepli Debrecen

Második alkalommal rendezi meg a Debreceni Ünnepi Játékokat az idén ötéves Coopera. A július 31. és augusztus 15. között zajló rendezvénysorozat középpontjában a zene, a színház és az opera áll.
Zenés színház hír

Súlyosan megsérült a Budapesti Operettszínház egyik táncosa a terézvárosi házomlásnál

Június 27-én, a reggeli órákban leomlott egy ház tetőszerkezete a 6. kerületi az Aradi utca és Jókai utca sarkán. A leeső szerkezeti elemek a Jókai utcára zuhantak, maguk alá temetve a Budapesti Operettszínház egyik táncművészét, aki éppen próbára tartott.
Zenés színház interjú

„A lelkem mélyén musicaltáncos vagyok” – interjú Kapitány Dorottyával

A balettkar oszlopos tagjaként Kapitány Dorottya az elmúlt években a Budapesti Operettszínház csaknem összes darabjában látható volt, tavasszal pedig egészen új szerepben próbálhatta ki magát: a Jekyll és Hyde koreográfus-asszisztensi feladatait látta el. Az indulásról, a háttérben zajló folyamatokról és az új feladatkörről is beszélgettünk.