Zenés színház

Bartók szabadon 10. – Rubato

2016.06.21. 11:08
Ajánlom
Zene plusz szöveg. Mert a koncerteken és opera-előadásokon kívül más is várta az érdeklődőket.

Például a miskolci színháztörténeti múzeum friss időszakos tárlata, amely egy, a 19. század utolsó és a 20. század első negyedéből egy tökéletes ismeretterjesztő és szórakoztató módszert mutatott be. Bár egri Dobó István Vármúzeum kiállítása a Schreiber-féle papírszínházról nemrég a budapesti Operaházban is vendégeskedett, nem csupán ezért kapcsolódik a műfajhoz. Az esslingeni Schreiber Kiadó 1878 és 1926 között megjelent 69 szövegkönyve és az ahhoz tartozó, papírívekre nyomtatott, megrendelhető díszletek és figurák ismert drámák és jórészt Grimm-mesék mellett 13 opera, például A varázsfuvola és a Tannhäuser „hozzávalóit” is tartalmazták.

wrtge

wrtge

A kor legismertebb illusztrátorainak munkái jórészt polgárcsaládok otthonaiba kerültek – kiállítás anyaga egy kassai polgárcsalád leányának, Tarczal Máriának a tulajdona volt –, ahol leginkább gyerekek adták elő szüleiknek a darabokat. S hogy minél érdekfeszítőbb legyen a körülbelül negyvenöt perces produkciók hatása, a vásárlók a kulisszák, a kisebb-nagyobb rekvizitek és a drámai pózokba merevített, jellegzetes karakterjegyekkel vagy eszközeikkel ábrázolt szereplők mellé rendezői utasításokat is kaptak, és egy, a különböző színpadi effektek keltéséhez szolgáló útmutató is járt. A különböző fényhatásokhoz színes hártya- vagy zselatinpapírt javasoltak, a megvilágításhoz pedig öngyulladó gyufát és mécsest használtak. A szél zúgását egy spárga és némi súly, süvítését papírlap, eső kopogását száraz borsó és zacskó vagy fadoboz segítségével érhettek el. A családi együttléten túl minden bizonnyal pedagógiai hasznot is hozott a Schreiber-féle gyermekszínház, mi több, teátristákat – amatőr vagy a kornak megfelelő professzionális szinten –, de leginkább elhivatott nézőket nevelt.

eq

eq

Nem úgy, mint a fesztiválhoz kapcsolódó ismeretterjesztő elméleti-zenetörténeti előadás-sorozat, ami a már tapasztalt Bartók-hallgatókat várta minden egyes nap 11 órától a Játékszínben. Volt, hogy alig ültek többen a nézőtéren, mint a színpadon, és olyan is akadt, hogy közel negyvenen vettek részt a Bartók-életmű megértését, az abban való elmélyülést elősegítő előadásokon. Számomra – talán paradox módon – nem azok voltak az izgalmasak, amelyeket vetítés és zenei bejátszások, illetve élő produkciók színesítettek, hanem egy beszélgetés, ahol a szó ereje is elégnek bizonyult.

Ezen a beszélgetésen öt alkotó, Kozma Attila, Selmeczi György, Szabó Attila, Szinetár Miklós és Topolánszky Tamás vett részt, akiknek rendezőként vagy koreográfusként volt közük Bartók-darabokhoz. Ami hatott, az nem az ő ismertségük, hanem a személyesség, az élményszerűség, az egyéniség. Ha jobban megnézzük, az ő történeteik sem tartogattak több érdekességet, mint például Bartók szerelmi viszonyai és azok megjelenése a zeneszerzői oeuvre-ben – sőt! –, ám a személyiség és a személyesség bármilyen audiovizualitást és tényszerűen ömlesztett adatot felülír. Másfél-két óra alatt lankad a figyelem, különösen a sötét nézőtéren ülőké.

hf

hf

Minden tiszteletem Flach Antalé és Sziklaváry Károlyé, akik választott tárgyaik avatott ismerői, de a sűrűn telegépelt A4-es lapok látványa engem elrettent, ha meg azokba belebújva felolvasást kezdenek, szakítsák azt meg fotókkal vagy műrészletekkel, legyen a vetítővásznon és szóljon a hangszóróból bármit, eleve azt érzem, hogy közénk szállt a késő nyolcvanas-kora kilencvenes évek bódító TIT-előadásainak szelleme. (Higgyék el, tudom, miről beszélek, unalmasan eminens gyerekként rendületlenül buszoztam Szolnokra.)

wzhrf

wzhrf

Azt hiszem, erre a műfajra is alkalmazható lenne Szinetár Miklós vezénylés illető útmutatása: érezni kell, hol vannak a csúcspontok. Nem lehet arra törekedni, hogy a magyar oktatási rendszer hagyományainak megfelelően kizárólag a nevek, a címek, a dátumok, a zenei motívumok mennyiségére koncentráljon egy előadó. Tessék felkelteni az érdeklődésemet – ahogy az angol mondaná: legyen szexi –, aztán majd én utánanézek Google-lal, Youtube-on, könyvtárban. Ilyen töménységgel szembesülni ijesztő, de én nem rettenek meg a kihívásoktól. Szóval jövőre ugyanitt!

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Amikor Pavarottit kifütyülték a milánói Scalában

Mindenkinek lehet gyenge pillanata, még az isteni Lucianónak is, az olasz operaközönség azonban nem elnéző. 1992-ben, egy Don Carlos előadáson még őt is kifütyülték.
Színház

Folytatódik a vita az SZFE körül, ezek a legújabb fejlemények

Megszólalt a kinevezett kuratórium két tagja, az egyetem diákjai videóban válaszoltak.
Zenés színház

„A művészet szépsége, hogy korlátok között szabadok lehetünk”

Az államalapítás ünnepének előestéjén, augusztus 19-én a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon felcsendülnek a Bánk bán című opera csodaszép, minden magyar számára ismerős dallamai. A Kossuth-díjas Vidnyánszky Attila rendezésében létrejövő produkció főbb szerepeiben Molnár Levente mellett Fischl Mónikát és Mester Viktóriát is láthatja majd a közönség. Az előadás karmesterével, a Liszt Ferenc-díjas, Érdemes Művész Kesselyák Gergellyel a közelgő premier kapcsán beszélgettünk.
Színház

Ősbemutatókkal és különlegességekkel készül új évadára a Thália

Augusztus 10-től teljes gőzzel zajlik a munka a Thália Színházban – ettől a naptól folytatódnak a Gyilkosság az Orient Expresszen című nagyszabású produkció próbái, és hamarosan elkezdődnek a felújítópróbák is.
Színház

Színházi összefogás a koronavírus terjedése ellen

A Magyar Színházi Társaság és a Magyar Teátrumi Társaság részvételével egyeztettek a budapesti teátrumok a nézőket és a színházakat érintő ajánlásokról.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

„Legyünk rá büszkék, és soha ne felejtsük el, honnan érkeztünk!”

Molnár Levente – a nemcsak itthon, de világszerte is ismert és népszerű bariton – nem először alakítja egyik legjelentősebb nemzeti operánk, a Bánk bán címszerepét. Ezúttal augusztus 19-én, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, a Co-Opera 2020-as bemutatójában, a Kossuth-díjas Vidnyánszky Attila által rendezett produkcióban kelti majd életre a magyar történelem egyik legismertebb alakját. Az operaénekessel a közelgő premier kapcsán többek között arról is beszélgettünk, mennyire érzi közel magához a kősziklaként helytálló, hazájához és királyához hűséges nemes karakterét.
Zenés színház musical

Hallgass bele a Diana-musicalbe!

A Diana hercegnő életéről szóló musicalt a hivatalos Broadway-bemutató előtt levetíti a Netflix streamingszolgáltató.
Zenés színház interjú

Ősanya és végzetasszony – Interjú Gál Erika operaénekessel

Gál Erika mindkét karaktert elsőrendűen hozza, azonban az egyik sokkal közelebb áll hozzá. Beszélgetésünkben azt is elmondta, melyik. Az operaénekes azt is bevallotta, hogy keveset ácsingózik az újságírók figyelmére. Ezt azonban egyáltalán nem bánja.
Zenés színház interjú

„A művészet szépsége, hogy korlátok között szabadok lehetünk”

Az államalapítás ünnepének előestéjén, augusztus 19-én a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon felcsendülnek a Bánk bán című opera csodaszép, minden magyar számára ismerős dallamai. A Kossuth-díjas Vidnyánszky Attila rendezésében létrejövő produkció főbb szerepeiben Molnár Levente mellett Fischl Mónikát és Mester Viktóriát is láthatja majd a közönség. Az előadás karmesterével, a Liszt Ferenc-díjas, Érdemes Művész Kesselyák Gergellyel a közelgő premier kapcsán beszélgettünk.
Zenés színház magazin

Amikor Pavarottit kifütyülték a milánói Scalában

Mindenkinek lehet gyenge pillanata, még az isteni Lucianónak is, az olasz operaközönség azonban nem elnéző. 1992-ben, egy Don Carlos előadáson még őt is kifütyülték.