Zenés színház

Bartók szabadon 10. – Rubato

2016.06.21. 11:08
Ajánlom
Zene plusz szöveg. Mert a koncerteken és opera-előadásokon kívül más is várta az érdeklődőket.

Például a miskolci színháztörténeti múzeum friss időszakos tárlata, amely egy, a 19. század utolsó és a 20. század első negyedéből egy tökéletes ismeretterjesztő és szórakoztató módszert mutatott be. Bár egri Dobó István Vármúzeum kiállítása a Schreiber-féle papírszínházról nemrég a budapesti Operaházban is vendégeskedett, nem csupán ezért kapcsolódik a műfajhoz. Az esslingeni Schreiber Kiadó 1878 és 1926 között megjelent 69 szövegkönyve és az ahhoz tartozó, papírívekre nyomtatott, megrendelhető díszletek és figurák ismert drámák és jórészt Grimm-mesék mellett 13 opera, például A varázsfuvola és a Tannhäuser „hozzávalóit” is tartalmazták.

wrtge

wrtge

A kor legismertebb illusztrátorainak munkái jórészt polgárcsaládok otthonaiba kerültek – kiállítás anyaga egy kassai polgárcsalád leányának, Tarczal Máriának a tulajdona volt –, ahol leginkább gyerekek adták elő szüleiknek a darabokat. S hogy minél érdekfeszítőbb legyen a körülbelül negyvenöt perces produkciók hatása, a vásárlók a kulisszák, a kisebb-nagyobb rekvizitek és a drámai pózokba merevített, jellegzetes karakterjegyekkel vagy eszközeikkel ábrázolt szereplők mellé rendezői utasításokat is kaptak, és egy, a különböző színpadi effektek keltéséhez szolgáló útmutató is járt. A különböző fényhatásokhoz színes hártya- vagy zselatinpapírt javasoltak, a megvilágításhoz pedig öngyulladó gyufát és mécsest használtak. A szél zúgását egy spárga és némi súly, süvítését papírlap, eső kopogását száraz borsó és zacskó vagy fadoboz segítségével érhettek el. A családi együttléten túl minden bizonnyal pedagógiai hasznot is hozott a Schreiber-féle gyermekszínház, mi több, teátristákat – amatőr vagy a kornak megfelelő professzionális szinten –, de leginkább elhivatott nézőket nevelt.

eq

eq

Nem úgy, mint a fesztiválhoz kapcsolódó ismeretterjesztő elméleti-zenetörténeti előadás-sorozat, ami a már tapasztalt Bartók-hallgatókat várta minden egyes nap 11 órától a Játékszínben. Volt, hogy alig ültek többen a nézőtéren, mint a színpadon, és olyan is akadt, hogy közel negyvenen vettek részt a Bartók-életmű megértését, az abban való elmélyülést elősegítő előadásokon. Számomra – talán paradox módon – nem azok voltak az izgalmasak, amelyeket vetítés és zenei bejátszások, illetve élő produkciók színesítettek, hanem egy beszélgetés, ahol a szó ereje is elégnek bizonyult.

Ezen a beszélgetésen öt alkotó, Kozma Attila, Selmeczi György, Szabó Attila, Szinetár Miklós és Topolánszky Tamás vett részt, akiknek rendezőként vagy koreográfusként volt közük Bartók-darabokhoz. Ami hatott, az nem az ő ismertségük, hanem a személyesség, az élményszerűség, az egyéniség. Ha jobban megnézzük, az ő történeteik sem tartogattak több érdekességet, mint például Bartók szerelmi viszonyai és azok megjelenése a zeneszerzői oeuvre-ben – sőt! –, ám a személyiség és a személyesség bármilyen audiovizualitást és tényszerűen ömlesztett adatot felülír. Másfél-két óra alatt lankad a figyelem, különösen a sötét nézőtéren ülőké.

hf

hf

Minden tiszteletem Flach Antalé és Sziklaváry Károlyé, akik választott tárgyaik avatott ismerői, de a sűrűn telegépelt A4-es lapok látványa engem elrettent, ha meg azokba belebújva felolvasást kezdenek, szakítsák azt meg fotókkal vagy műrészletekkel, legyen a vetítővásznon és szóljon a hangszóróból bármit, eleve azt érzem, hogy közénk szállt a késő nyolcvanas-kora kilencvenes évek bódító TIT-előadásainak szelleme. (Higgyék el, tudom, miről beszélek, unalmasan eminens gyerekként rendületlenül buszoztam Szolnokra.)

wzhrf

wzhrf

Azt hiszem, erre a műfajra is alkalmazható lenne Szinetár Miklós vezénylés illető útmutatása: érezni kell, hol vannak a csúcspontok. Nem lehet arra törekedni, hogy a magyar oktatási rendszer hagyományainak megfelelően kizárólag a nevek, a címek, a dátumok, a zenei motívumok mennyiségére koncentráljon egy előadó. Tessék felkelteni az érdeklődésemet – ahogy az angol mondaná: legyen szexi –, aztán majd én utánanézek Google-lal, Youtube-on, könyvtárban. Ilyen töménységgel szembesülni ijesztő, de én nem rettenek meg a kihívásoktól. Szóval jövőre ugyanitt!

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

„Most vagyok abban az időszakban, amikor már van jogom megformálni ezt a szerepet”

A Bánk bán című opera minden magyar szívében különleges helyet foglal el. Az egyik legjelentősebb operánk ezúttal a Coopera szervezésében, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon kel életre, Vidnyánszky Attila Kossuth-díjas rendező kezei nyomán. Az előadás egyik főszereplőjét, Gertrudot a Magyar Állami Operaház népszerű mezzoszopránja, Mester Viktória alakítja majd, akivel a készülő produkció kapcsán beszélgettünk.
Zenés színház

Mutatjuk az első képeket a Puskás musicalből!

Puskás, a musical címmel nagyszabású zenés színházi produkció készült Szente Vajk rendezésében. A legismertebb magyar életéről szóló darab előzetes bemutatója augusztus 20-án lesz az Erkel Színházban.
Vizuál

Antonio Banderas abszurdnak tartja, hogy szexszimbólumnak bélyegezték

A talán legsikeresebb hollywoodi karriert befutó spanyol filmszínész, Antonio Banderas augusztus 10-én ünnepli hatvanadik születésnapját. 
Jazz/World

Korb Attila, a harsonás-zeneszerző

A Modern Art Orchestra harsonása – a zenekar számos tagjával egyetemben – zeneszerzőként is közreműködik a MAO alkotói műhelyében. Attila már gyermekként egy professzionális nagyzenekari projekt harsonása volt, melynek köszönhetően belföldön és külföldön is építhette koncertrutinját. A húszas évek big band vénáját tanulmányozva a harsonás-zeneszerző több hangszeren játszó művésszé érett, s ennek a zenei utazásnak egy mérföldköve a nemsokára megjelenő Swinging on the Danube című szerzői lemez.
Vizuál

Új Dirty Dancing-film készül Jennifer Grey főszereplésével

A Piszkos táncok folytatásába visszatér az eredeti film főszereplőnője - jelentette be Jon Feltheimer, a Lionsgate stúdió vezérigazgatója, megerősítve a már júliusban felröppent híreket.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

„A művészet szépsége, hogy korlátok között szabadok lehetünk”

Az államalapítás ünnepének előestéjén, augusztus 19-én a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon felcsendülnek a Bánk bán című opera csodaszép, minden magyar számára ismerős dallamai. A Kossuth-díjas Vidnyánszky Attila rendezésében létrejövő produkció főbb szerepeiben Molnár Levente mellett Fischl Mónikát és Mester Viktóriát is láthatja majd a közönség. Az előadás karmesterével, a Liszt Ferenc-díjas, Érdemes Művész Kesselyák Gergellyel a közelgő premier kapcsán beszélgettünk.
Zenés színház magazin

Amikor Pavarottit kifütyülték a milánói Scalában

Mindenkinek lehet gyenge pillanata, még az isteni Lucianónak is, az olasz operaközönség azonban nem elnéző. 1992-ben, egy Don Carlos előadáson még őt is kifütyülték.
Zenés színház képek

Mutatjuk az első képeket a Puskás musicalből!

Puskás, a musical címmel nagyszabású zenés színházi produkció készült Szente Vajk rendezésében. A legismertebb magyar életéről szóló darab előzetes bemutatója augusztus 20-án lesz az Erkel Színházban.
Zenés színház interjú

„Most vagyok abban az időszakban, amikor már van jogom megformálni ezt a szerepet”

A Bánk bán című opera minden magyar szívében különleges helyet foglal el. Az egyik legjelentősebb operánk ezúttal a Coopera szervezésében, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon kel életre, Vidnyánszky Attila Kossuth-díjas rendező kezei nyomán. Az előadás egyik főszereplőjét, Gertrudot a Magyar Állami Operaház népszerű mezzoszopránja, Mester Viktória alakítja majd, akivel a készülő produkció kapcsán beszélgettünk.
Zenés színház ajánló

Csábító francia dallamok a Benczúr Kertben

Három fiatal, de a startvonalon már túl járó művész, madarak kórusától kísért estjét élvezhetik augusztus 16-án a lombok alatt. Offenbachtól Delibes-ig, a zenés színházi irodalom legjavából válogatva tíz népszerű operaária, illetve duett szólal meg Horti Lilla és Lusine Sahakyan előadásában.