Zenés színház

Bartók szabadon 4. – Leggiero

2016.06.14. 15:40
Ajánlom
A lóg-az-eső-lába-de-nem-esik és a ragyogó napsütés közti időjárásra és a kellemes, minden eseményre egyaránt igaz nyitottsággal és lelkesedéssel teli hangulatra nem lehet panaszunk.

A Carmen minden operák operájának az operája, mondta Kerényi Miklós Gábor még a fesztivált megnyitó szabadtéri koncerten pénteken. A dongiovanniológusok valószínűleg vitatkoznának ezzel a jelzővel, de arra nagy tétben mernék fogadni, hogy az egy operára eső slágerek versenyében a komponisták között Bizet az abszolút nyertes. Erre alapozva a lehető legkiválóbb választás az idei Ezrek operájára a Carmen, amelyet mint kiderült, a Lovagi tornák terében fognak játszani pénteken. (A műsorfüzetben még később meghirdetendőként jelzik a helyszínt.) De a premierig még van néhány nap, és slágerek ide vagy oda, valószínűleg vannak még meggyőzendők és szűz fülek. Ám nem csupán ezért – mert a promóció lólába sehol nem lóg ki, és ezt őszintén mondom –, de ezért is remek, hogy az operafesztivál szervezői unortodox helyszíneken, városi köztereken adnak keresztmetszetet és ízelítőt a készülő előadásból.

13415399 1212239262149588 3413009370293132238 o

13415399 1212239262149588 3413009370293132238 o (Fotó/Forrás: Gálos Mihály Samu)

Ha ezrek nem – egyelőre! –, néhány százan kíváncsiak voltak a Szent István téren, s közöttük nem csupán minden korosztály képviseltette magát, de a műfaj iránti elhivatottság különböző fokain állókat is számba lehetett venni az apuka nyakában ülő totyogótól a sokat látott-hallott Operaklub-tagig, az szomszéd vendéglátó-ipari intézménybe meccsnézési céllal tartó, a történésekre meg a zenére viszont megálló huszonévestől az esti Kilenc tenor koncertre itt hangolódó ötvenesekig. És persze a kollegiális közönség sem maradhatott el, a fiatal miskolci karmestertől a fenti koncert egyik, szintén fiatal tenorjáig széles volt a skála.

13416955 1212239302149584 1982336239274390529 o

13416955 1212239302149584 1982336239274390529 o (Fotó/Forrás: Gálos Mihály Samu)

A cél, felteszem, az volt, hogy közösségi élményt hozzanak létre. Ez pedig sikerült. Ráadásul egyszerit és megismételhetetlent. Mert valljuk be, viszonylag ritkán látni lángossal a kézben Torreádor-dalt énekelőket. És valószínűleg a darabot színre vivő Kerényi Miklós Gábor is kevésszer vezényel, aki bevallotta, nem állta meg, hogy ne vegye kezébe a pálcát, és ideiglenesen, a nyitány első felére ne lépjen az igazi dirigens, Kesselyák Gergely helyébe. És miután Kesselyák pódiumra lépett, azok számára is világossá válhatott, miről ismerszik meg egy profi karmester.

De ez a két óra nem erről szólt, ennek a két órának nem ez volt a lényege. Itt a rendező ismert energikusságára és lelkesedésére volt szükség, amire ezúttal sem lehetett panaszunk. Arra, hogy a darabválasztás kapcsán mélyen átélt hevülettel beszéljen arról, hogy a Carmen a miénk, hogy a zemberek számára az opera története és a mai hétköznapok között analógiákat találjon. Bár erre talán nem a francia nyelvű előadás a legalkalmasabb – igaz, ezt megpróbálták azzal áthidalni, hogy rádiószínházas módon a rendező összefoglalta és kommentálta, épp hol járunk, mi történik, a piros és fekete, Carmen feliratú pólót viselő fellépők közül ki kicsoda. A sztori különben tényleg izgalmas azok számára, akik nem voltak vele tisztában; egyelőre ott tartunk, hogy szegény Don Josénak muszáj csatlakozni a csempészekhez. Azaz II. felvonás vége, függöny csak képletesen – a felvázolt helyszín miatt –, megérdemelt siker és taps kórusnak, statisztáknak, kisebb, nagyobb és főszerepeket éneklőknek egyaránt, folytatás holnap az Avason, a kilátónál, úgyhogy nem spoilereznék.

Hogy a miskolci közönség lelkes és támogató, arra a már említett hangverseny is tökéletes példa, amelyen – ezúttal Simándy József-hommage-ként is – kilenc tenor lépett fel. Pályájuk különböző szakaszaiban járnak, következésképp tapasztalatuk, ismertségük között is jelentősek a különbségek. A Művészetek Házába jegyet váltók azonban kivétel nélkül pártfogásukba vették őket, nem fukarkodtak a tapsokkal, a bravókkal a slágeráriák tűzdelt esten. És nem tagadom, annak is volt egyfajta zavarba ejtő bája, ahogyan a háromszor három tenor ötletének tizenévvel ezelőttre datálódó gazdájaként a műsort rutinosan szervező Lovas Károly flottnak semmiképp nem nevezhető konferálását mély empátiával fogadták.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Sörösüvegekből zenét csiholni – interjú Balogh Máté zeneszerzővel

A Renewable Music – V4 Composers for Sustainability elnevezésű projekt a fenntarthatóság témájában ösztönzi párbeszédre és cselekvésre a nemzetközi klasszikus zenei közösséget. A kezdeményezésben részt vevő egyik zeneszerzővel, Balogh Mátéval beszélgettünk.
Színház

Szász Júlia és Horváth Lajos Ottó a Centrál Színházban tér vissza a színpadra

A Nemzeti Színházban tavaly súlyos balesetet szenvedett színművészek apa-lánya párost alakítanak a Centrál Színház következő évadában. A Puskás Tamás rendezte előadás egy híres film adaptációja lesz. 
Klasszikus

Neves régizenei együttessel készített lemezt Daragó Zoltán

A fiatal kontratenor Bach-áriákat felvonultató lemeze Christophe Rousset vezényletével és a Les Talens Lyriques közreműködésével szeptemberben jelenik meg az Aparté Kiadónál.
Könyv

Pernye és fű – ősszel érkezik Závada Pál új regénye

Október 8-án a Magvető Kiadó gondozásában jelenik meg a Kossuth-díjas író legújabb regénye, amelynek története és karakterei ugyan fiktívek, ám a benne szereplő interjúk valóságosak – azokat Sipos András rendezővel készítették Statárium című, 1989-es filmjükhöz.
Plusz

Az utolsó szerelem mítosza

Az első szerelem minden líra egyik fő toposza, sőt népdaloktól regényekig, a first love az igazi, mert mindenkit érdeklő, lángba boritó téma. Azon gondolkozom, hogy miért nincs az elsőnek párja, azaz miért nincs igazi irodalma, lírai lenyomata az utolsó szerelemnek, ennek a fellobbanó érzelmi viharnak? Almási Miklós írása.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház kritika

Szikrák és vízcseppek – Aida a Szentmargitbányai Kőfejtőben

Tíz év után ismét az Aida került színre az Ausztriában található Szentmargitbányai Kőfejtő hatalmas szabadtéri színpadán. Nem ez volt azonban az egyetlen visszatérés: ismét Thaddeus Strassberger rendező munkáját láthatta a közönség.
Zenés színház hír

Lehoczky Zsuzsáról nevezték el az Operettszínház játszóhelyét

Különleges születésnapi ajándékkal köszöntötte a Budapesti Operettszínház Lehoczky Zsuzsát: a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja nevét viseli mostantól a teátrum Raktárszínháza.
Zenés színház ajánló

Lehár Ferenc világhírű művei csendülnek fel a Komáromi Erődben

A Budapesti Operettszínház a legendás komáromi zeneszerző életművéből nyújt nagyívű válogatást július 27-én, a gálakoncertet Homonnay Zsolt rendezésében láthatja a közönség.
Zenés színház kritika

Drámai kontúrok, finom árnyalatok – Richard Strauss Elektrája a Bajor Állami Operában

A legendás német rendező, Herbert Wernicke 1997-ben bemutatott Elektra-produkciója az idei évadban is szerepelt a Bajor Állami Opera műsorán, a produkció parádés szereposztással és kimeríthetetlen művészi energiával került színre.
Zenés színház interjú

„Csak akkor lehet szabadon alkotni, ha nincsenek félelmeink” – beszélgetés Tassonyi Balázzsal

Tassonyi Balázs elképesztően erős évadot tudhat maga mögött. A Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves hallgatójaként 2024-ben debütált a Budapesti Operettszínház több előadásában is, és főszerepet kapott a Carmenben.