Zenés színház

Basszusbirodalom

2017.07.09. 11:49
Ajánlom
Amikor megkerestem az Opera kitüntetett művészét, a futó évad egyik kamaraénekesét, Palerdi Andrást, hogy gyors mérleget készítve áttekintsük szépen ívelő pályafutását, meglepett. Első kérdésem az volt, hogy mi jut eszébe a hivatásáról, ugyanis a beérkezettség valamely szinonimájára számítottam, de ehelyett ő a próba szót említette.

Felkeléstől lefekvésig énekes vagyok.

Soha nem éreztem, hogy feljutottam volna a csúcsra. Mindig új helyzetek és problémák adódnak, de néha azért előfordul, hogy azt mondom magamban: most sikerült valami, amiről korábban nem is gondoltam volna, hogy menni fog.

Aida

Aida (Fotó/Forrás: Nagy Attila)

Hangi, énektechnikai értelemben sem mondhatja még, hogy megért-beért?

Ezt nem igazán lehet tudni, mert alakul, fejlődik az ember. Ha kacskaringókkal, kitérőkkel is, de megpróbálok fölfelé haladni, közelíteni a tökéletességhez, ami hol sikerül, hol nem. Mint a magyar fociválogatottnak. A lényeg a küzdelem, amit a nézőknek persze nem szabad érzékelniük. A dzsúdóban van egy ismert mondás: aki meghal a tatamin, az feltámad a versenyen. Esetemben – nem esztelenül, és nem a KO-ig, de – meg kell halnom a gyakorlószobában, hogy feltámadhassak a színpadon.

A sokszor énekelt szerepekkel járó gyakorlat jelent némi könnyebbséget?

Figyelem a nagyokat, a különböző műfajok híres énekeseit. Barbra Streisandról például azt hallottam egyszer, hogy pályája előrehaladtával elkezdett izgulni. Ezek szerint minél ismertebb valaki, minél többet ért el, annál nehezebb a teher. Úgy érzem, a kamaraénekesi címet szívből adták. A felelősségem ugyanakkora kell legyen, de a rám irányuló figyelem mégis nagyobb. A szakmaiság szempontjából nincs leállás. Ez egy határtalan hegycsúcs.

Felfelé kell mászni, de az oxigén itt nem fogy el, mint például a Csomolungma esetében. Sőt ahogy egyre feljebb haladunk, annál több lesz a levegő.

Gazdag és egyre terebélyesedő repertoárja a Mozart-operáktól a kortársakig terjed. Mostanában több „modern” darabra kapott felkérést. Hogy érzi magát ezekben?

Örülök nekik. A mai művek, ha lehet, még cizelláltabb színészi jelenlétet követelnek. Ugyanakkor nincsenek bennük berögzött, megkötő tradíciók, és több a „prózaiság”. Igazán nagy kihívás mindegyik. Annak idején Wagnerazt mondta, hogy az ő operáit is bel canto módon kell előadni. Mozartot, Verdit, Reimannt, Adèst és Eötvöst is szépen kell énekelni. Egyébként minden színpadi mű esetében azonos a cél: effektusokkal, színekkel, árnyalatokkal – ugyanakkor természetesen – kell megmutatni a gondolati és érzelmi tartalmat, plusz azt, ami túlmutat a szövegen, a beszéden. A vivőanyag a zene és a zenei kifejezés, megformálás. Egyszerűen csak „egészségesen” kell megszólalni. Tanulásnál a textusból közelítünk, aztán a dallamra ráillesztjük a prózát, és e kettőt természetes egységgé olvasztjuk.

A vihar

A vihar (Fotó/Forrás: Csibi Szilvia)

A közelmúlt előadásai közül volt olyan, amelyiket fontos állomásként külön kiemelné?

Szerencsés vagyok, mert eddig olyan operákban szerepelhettem, amelyek eleve közel állnak hozzám vagy amelyeket a próbák során nagyon megszerettem. Sőt utólag mindig úgy vagyok, milyen jó lett volna még többet foglalkozni velük. Most éppen Don Toribio püspök szerepét tanulom A szerelemről és más démonokról című Eötvös-opera májusi előadásaira, ami szintén nagyon érdekes feladat. Szívesen éneklem BartókKékszakállúját. Legutóbb a Müpában Komlósi Ildikó volt benne inspiráló „játszótársam”.

Szereti a Kékszakállút?

Igen. Mindig kicsit más. „Kétszer nem lehet ugyanabba a folyóba lépni.”

A szerepfelfogása alakult, változott az elmúlt években?

Az értelmezések finomodnak. A Kékszakállú egy titok, Adyt idézve:„Észak-fok, titok, idegenség, / Lidérces, messze fény, / Lidérces, messze fény.” Judit nem tudja, mit ér el azzal, hogy minden ajtót kinyitogat, mindenhová „beles”. Erőszakosságával, görcsösségével és vírusként való beépülési vágyával a vesztébe rohan, kiöli a „gazdaszervezetet”, és a végén marad a semmi. Távolabb kerül a hercegtől, mint mielőtt megismerte. Minden ajtóval csak még messzebb. Akkor mi értelme volt az egésznek?

Jóllehet, elmondható, hogy hangfaja legjelentősebb karaktereit megjelenítette már, de azért van még „fehér folt”, egy meghódításra váró nagy terület...

Az oroszok. Melyik basszistát ne csalogatná az orosz repertoár? Az Anyegin Greminjét már énekeltem. A stílus, a nyelvi és szövegejtési finomságok miatt a hazai terepen játszó orosz művészek mellett persze nehéz labdába rúgni. A Jolanta René királyát vagy az Igor herceg Koncsak kánját például szívesen megformálnám.

Lear

Lear (Fotó/Forrás: Pályi Zsófi)

Áttekintve a 2017/2018-as programfüzetet, a következő évada is nagyon sűrű lesz.

Nagy izgalommal várom a különböző kihívások elé állító új feladatokat. Köztük Rossini Olasz nő Algírban című operájának Musztafáját, ami nagyon virtuóz szerep. Jön a Simon Boccanegra Fiescója, majd Gershwintől a Porgy. Visszajön Parsifal Gurnemanza, Bartók Kékszakállúja. Puccini Bohémélete mindig jutalomjáték...

Az elmondottak tükrében hogy érzi magát a hivatásában?

Mint egy gyerek, aki karácsonyra megkapta álmai játékát.

Eltűnik az idő, kiesik a világból. Igyekszem minden tudásomat bevetve játszani. Bízom benne, hogy még inkább el tudom engedni magam a kifejezés és belefelejtkező alakítás javára. Évről évre egyre jobban megismerem önmagam; a próbaszobában gyakorlás közben hamarabb rájövök a megoldásokra. Szakmai szempontból tehát „boldog gyerekkorként” élem meg mindezt.

Az Opera comics stílusban hirdeti A Ring gyűrűi címen futó következő évadát. Ön milyen gondolattal invitálná a közönséget?

A művészet olyan, mint a jó bor, könnyebbé és érthetőbbé teszi az életet, ami nem is olyan nehéz, mint ahogy sokszor érezzük. Jöjjenek be, hogy energiával töltődjenek fel! Mert a színpadról az kell, hogy áradjon: hamisítatlan életerő.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

„Igazi Angyal volt” – Emlékezések Kurtág Mártára

Fischer Iván és Keller András a Slipped Disc hasábjain búcsúztak a múlt héten elhunyt zongoraművésznőtől, Kurtág György alkotótársától.
Vizuál

Rekordok dőltek a Virág Judit Galéria árverésén

Kádár Béla Concertina című festménye 110, valamint Schönberger Armand Abszintivók című festménye 85 millió forintos eladási árával életműrekordot döntött a Virág Judit Galéria őszi árverésén.
Klasszikus

Ilyen érzés volt egyetlen európaiként hallgatni a Concerto Budapest koncertjét Kínában

Szürreális és tanulságos élmény volt, de emlékezetes volt az este Fucsouban a zenekar azon tagjai számára is, akik a koncert előtt egy vörös szőnyegen sétáltak Jackie Chan-nel.
Klasszikus

Hangverseny Kocsis Zoltán emlékére

Maurice Ravel, Frédéric Chopin és Kovács Zoltán egy-egy művével emlékeznek Kocsis Zoltán zongoraművészre, karmesterre és zeneszerzőre halála évfordulóján a Nemzeti Filharmonikusok.
Klasszikus

Íme a februári Beethoven-maraton teljes programja!

Forradalmi, látnoki, zseni – a klasszikus zene örök csillagát, Ludwig van Beethovent ünneplik a Müpa, a BFZ és a magyar zenei élet legmeghatározóbb muzsikusai 2020. február 2-án, a zeneszerző születésének 250. évfordulóján. Az igazi fanatikusok 11 órán át hallgathatják a zeneszerző-óriás műveit.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

A ruha is teszi az embert – így öltözködjünk az Operába

Az Opera a zene szentélye, ahová nem mindegy, milyen lélekkel és milyen külsőségek szerint lépünk be. Az Opera Magazin új rovatában az öltözködés és az illem szigorú és szelíd szabályainak sűrűjében segít eligazodni. Schiffer Miklóst kérdeztük.
Zenés színház ajánló

Ilyen már rég volt: operettet mutat be a Víg

Október 26-án, szombaton tartja a Vígszínház a Mágnás Miska premierjét Eszenyi Enikő rendezésében. Utoljára húsz éve tűztek műsorra operettet.
Zenés színház videó

Gyerekek adják elő az István, a királyt

Elindult az „István, a király iskolába megy” program. A legendás rockopera emblematikus főszereplői – Varga Miklós, Vikidál Gyula, Feke Pál, Vadkerti Imre – kisfilmben biztatnak jelentkezésre.
Zenés színház interjú

A punktól az opera felé – Kérdések és válaszok az operajátszásról

Új sorozat indult az Opera Magazinban, amelyben a színházi szakma képviselői beszélnek arról, szerintük hogyan érdemes operát játszani, mitől jó egy előadás, valamint mivel lehet megszólítani a fiatalokat és megtartani az idősebbeket. Az első részben Kiss Eszter Veronika és Fáy Miklós kritikusokat kérdezték.
Zenés színház ajánló

A János vitéz az Operettszínházban – negyven év után

Kacsóh Pongrác daljátéka, a János vitéz novemberben tér vissza a Budapesti Operettszínház színpadára. Szeptember 30-án sajtónyilvános olvasópróbával vette kezdetét a munka, ahol számos érdekesség kiderült az előadásról és az alkotógárdáról.