Zenés színház

Be kell menni a főkapun át - Nádasdy Ádám az operáról

2019.12.17. 15:30
Ajánlom
A hivatkozások, illetve hivatalos titulusok szerint Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító, esszéista, egyetemi tanár. Egy korábbi interjúban a tanítást helyezte az első helyre, de a Magyar Állami Operaházzal alapvetően műfordítóként áll szakmai kapcsolatban. Persze magánemberként, a műfaj kedvelőjeként is erős szálak fűzik az intézményhez.

A cikk eredetileg az Opera Magazin 2019. téli számában jelent meg.

Nádasdy Ádám

Nádasdy Ádám (Fotó/Forrás: Szilágyi Lenke)

Ha valakinek a szülei annyira kötődnek az operához, és magához az Operaházhoz is, mint önnek, akkor egyszerűen belenő ebbe a világba, és adott, hogy szereti a műfajt?

Nem, ez egyáltalán nem ilyen egyszerű. Édesapám nem csupán rendező, hanem egy időben az intézmény igazgatója is volt, és otthon a munkahelyeként, egyfajta üzemként beszélt az Operáról. Miként édesanyámnak is operaénekesként ez a munkahelye volt. Természetesen ez nem csupán ennyit jelentett nekem, hiszen hallottam őt, amint gyakorol a szobában, sőt az is visszacseng a fülemben, hogy amikor a Toscára készült, akkor feltett hanglemezeket, és meghallgatta, hogyan énekli ezt Callas, Tebaldi. Régi, klasszikus 33-as fordulatú bakelitlemezekről beszélek.

Mégis melyek voltak az első operai emlékek?

A legelső emlék a félelem. A diótörőt láttam, és az Egérkirály nagyon ijesztő volt. De arra is emlékszem, hogy kisgyerekként milyen nehéz volt feldolgozni, amikor Cso-cso-szánként láttam édesanyámat. A szerep szerint öngyilkos lesz, és bár ezt a rendezés nagyon diszkréten a színfalak mögé helyezte, egyértelmű volt mi történik.

Vagyis nem volt sima az út a műfajhoz?

Egyáltalán nem. Én az operát felnőtt fejjel szerettem meg, amikor külföldi vendégek jöttek hozzám, és elvittem őket opera-előadásokat nézni. Mert szép az épület, mert jók voltak az énekesek. Remek Carment láttam például, amihez a szüleimnek nem volt köze. Talán éppen ez volt a fordulópont.

Szó szerint és képletesen megváltozott az addigi benyomás, mert a főbejáraton mentem be.

Volt ösztöndíjas Berlinben, mostanában sokat tartózkodik Londonban is, beszéli az operairodalom meghatározó mennyiségű darabjának nyelveit (olasz, francia, német, angol). Külföldön is rendszeresen ellátogat előadásokra?

Bevallom őszintén, Londonban nagyon drága az opera, csak egyszer-egyszer engedhetem meg magamnak. Viszont ott a „népopera”, a Coliseum. Múltkor arra sétáltunk, és pillanatnyi ötlet hatására megkérdeztük, mi van műsoron aznap este. A Tosca szerepelt, és még jegy is volt. Megnéztük. Ami a nyelveket illeti, néha előfordul, hogy nem érteném az énekest, ha nem tudnám, mi a szöveg. De ez nem feltétlenül baj, a műfaj lényege, hogy az érzelmeket a hangok közvetítik. Régi emlékem egy budapesti Figaro házassága-előadásról, hogy magyarul énekelték, de egy bolgár basszista is vendégszerepelt. Volt egy pillanat, amikor mondott valamit bolgárul, és a szövegkönyv szerint az volt rá a magyar válasz, hogy: ön biztos ebben? Olyan nevetés tört ki, hogy percekig kellett várni a folytatásra.

A Figaro házasságát most úgy játsszák, hogy az ön fordítását írják ki hozzá magyarul.

Még Fischer Iván kért meg, hogy készítsem el a magyar szöveget, és nagy öröm, hogy az Opera megtartotta. Nem kellett az énekelhetőség kényszerével megküzdeni, így felfedezhető, hogy mennyi humor van a szövegkönyvben.

Most is fordít az intézmény számára.

Igen, de ez már sokkal kötöttebb feladat. Händel Messiásának van egy német nyelvű változata, amit Mozart dolgozott át, ennek decemberben lesz a bemutatója, és ezt magyarul szeretnék előadni. Itt bizony minden mondatnál el kell énekelnem fordítás közben magamnak a dallamot, hogy kijöjjön a ritmus, a szótag, sőt még olyan dolgokra is kell figyelni, hogy bizonyos nehezen énekelhető részek, ha lehetséges, a-hangra jöjjenek ki. De így végigdalolhattam magamnak a teljes Messiást.

Fejléckép: Nádasdy Ádám (forrás: Magyar Állami Operaház)

Nádasdy Ádám, a költőnovellista

Kapcsolódó

Nádasdy Ádám, a költőnovellista

Vámos Miklós decemberben is megmondja, mit érdemes elolvasni. Ráadásul kivételesen egy verseskötettel ismerteti meg olvasóit.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Nem a szokásos nemzeti ünnep – Tízezres tömeg ment utcára a független Színművészetiért

Háborút nem vívtak, de seregüket felvonultatták a színművészetisek. Hol klasszik tüntetés, hol ’56-ra emlékező előadás volt az ünnepnapra hirdetett megmozdulás, amin több mint tízezren vehettek részt.
Klasszikus

Bach gitárrajongóknak, gitár Bach-rajongóknak – interjú Marcin Dyllával

Idén először rendeznek online gitárfesztivált Magyarországon. A Budapesti Nemzetközi Gitárfesztiválon ebben az évben a V4 országok nagyjai adnak szólóestet. Közülük a tizenkilencszeres versenygyőztes lengyel gitárművésszel, Marcin Dyllával beszélgettünk.
Színház

Hamarosan eldől, hogy ki vezetheti tovább a Pécsi Nemzeti Színházat – íme a pályázatok!

Rázga Miklós igazgatói megbízatása jövő év elején lejár, a meghirdetett igazgatói pozícióra pedig a szeptember 28-i határidőig két egyéni és két páros tervezet érkezett. A szakmai bizottság ezekről a pályázatokról október 21-én döntött, de a pécsi közgyűlés határozata még hátravan. Bemutatjuk a pályázókat.
Vizuál

Hatvan éve eltűnt festményt ismert fel szomszédai nappalijában a Met egyik látogatója

Jacob Lawrence sorozatából öt kép hiányzott, ebből kettőnek, köztük a most előkerült darabnak, csupán a címe volt ismert.
Zenés színház

Eladta alapítója portréját a londoni Királyi Operaház, hogy túlélje a járványt

A képet David Hockney, az egyik legkeresetebb élő művész készítette még a hetvenes években. Értékét az is növeli, hogy Hockney alig fest felkérésre. A portrét követően harminc évig nem vállalt hasonló megbízást.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

A legkiemelkedőbb művészeket díjazták a Magyar Operett Napján

Immár hagyomány, hogy a Budapesti Operettszínház Kálmán Imre születésének és Lehár Ferenc halálának évfordulóján – amit 2002 óta a Magyar Operett Napjaként tartanak számon – díjazza az évadban legjobb teljesítményt nyújtó színészeket.
Zenés színház hír

A képzelt beteg – Vajda János operájának ősbemutatójára készül az Opera

Az előadás a CAFe Budapest részeként, de annak időtartamán kívül, október 30-án látható először az Eiffel Műhelyházban, Szabó Máté rendezésében.
Zenés színház hír

Eladta alapítója portréját a londoni Királyi Operaház, hogy túlélje a járványt

A képet David Hockney, az egyik legkeresetebb élő művész készítette még a hetvenes években. Értékét az is növeli, hogy Hockney alig fest felkérésre. A portrét követően harminc évig nem vállalt hasonló megbízást.
Zenés színház interjú

Dobri Dániel: „Szavak nélkül mesélek el egy történetet”

Dobri Dániel szemtelenül fiatal és jóképű zeneszerző, zenei vezető. A József Attila Színházban most bemutatott Amadeus zenei világa is az ő „gyermeke”. Ennek kapcsán beszélgettünk színházról, muzsikáról, egy előadás létrejöttéről.
Zenés színház kult50

Szerepek csöndjében – Horváth Margit a Kult50-ben

Mindenki csak Huginak becézi. Anyaszínházának tartja a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházat, de saját bőrén tapasztalta meg, hogy senki nem lehet próféta a saját hazájában.