Zenés színház

Becsengettek

A rendezői színház világában nehéz a rendszeres operalátogatókat meglepni – egy-egy produkció sokszor vetekszik a hollywoodi filmek látványvilágával. A frissdiplomás Fehér Balázs Benő viszont nem csak vizuálisan modernizálta Donizetti művét.

Szeptember 6-án reggel a híreket görgetve megakadt a szemem egy címkezdeten: "Ne menjen ma az Opera környékére". Úristen - gondoltam - pedig nekem muszáj lesz. Szerencsére tovább olvastam: "kivéve, ha szereti az operát". A kisföldalattiból kilépve persze teljesen nyilvánvalóvá vált, miért tanácsos elkerülni az Andrássy utat az autósoknak. A Szabadság OperaGála alkalmából kiköltözött az Opera a járda és úttest kellős közepére, amire egyébként már korábban is volt példa. Az itt bemutatott, Donizetti Csengő c. egyfelvonásosának előadása minden lehetséges szempontból rendhagyónak bizonyult - ez már akkor nyilvánvalóvá vált, mikor megpillantottam a Szfinx-teraszon berendezett színpadot. Az énekeseknek egy ferde óriás esküvői tortán kellett állniuk, gurulniuk, feküdniük, dobálózniuk, ami néha igen félelmetes látványt nyújtott. A hab a tortán különböző méretű babzsákok formájában jelent meg, amelyekről később kiderült, hogy több funkciójuk is van (például gyógyszert vagy üzeneteket rejtenek), középen pedig egy óriási, kifejezetten szocreál menyasszonybábu állt. Ehhez csatlakozott később az idősödő vőlegény figurája, akit Enrico időről időre lefejezett, vagyis letépte a tépőzárral rögzített fejet, majd eldobta. A színpad ilyen fajta elgondolása tulajdonképpen működött, a direkt ordenáré ízlésű színvilágot viszont nem találtam olyan szerencsésnek. Képzeljük el, mely színek a legrondábbak a világon, majd válogassuk ki közülük azokat, amelyek a legkevésbé illenek egymáshoz. Az eredmény egy zöld, lila, rózsaszín és sárga esküvői torta, mindez susogós anyagból megvarrva.

A Csengő az opera buffák tökéletes prototípusa. A témát számtalan szerző számtalan operában feldolgozta, legismertebb példa rá a Sevillai borbély, de hasonló a szituáció Donizetti egy másik operájában, a Don Pasqualéban is. Egy kapuzárási pánikban szenvedő öregember rájön, hogy családot, fiatal feleséget és kisgyerekeket szeretne maga köré, a menyasszony azonban inkább a fiatal hősszerelmesre vágyik, aki igyekszik a vén vőlegényt minél többször köznevetség tárgyává tenni. Jelen esetben egy öreg patikus, Don Annibale Pistacchio veszi el a fiatal és gyönyörű Szerafinát. Az esküvőn feltűnik Enrico, Szerafina volt kedvese, aki sértett büszkeségében mindent megtesz azért, hogy ne történhessen semmi a friss házasok nászéjszakáján. Először francia piperkőcként csenget be az éjszaka közepén, majd torokgyulladással küzdő operaénekesként, végül feleségének orvosságért rohanó aggódó férjként. Don Pistacchio további bosszantására szolgálnak azok a kis üzenetek, amelyeket a puffok közt talál meg az öregúr, és amelyeket a patikust játszó Szvétek László torzított hangon olvasott fel, mintha csak az Óz, a nagy varázslóból lépett volna ki. A színészként frissen végzett rendező, Fehér Balázs Benő számtalan ehhez hasonló hangeffektet használt a darab során: eddig még sosem hallottam szintetizátorhangon megszólaló recitativo seccót, és olyat se tapasztaltam még operaelőadáson, hogy egy sziréna éppen jókor szólaljon meg, ezzel spontán módon hozzájárulva a produkcióhoz.

Kevésbé szokatlan színpadi effekt volt a patikussegédet alakító Kóbor Tamás megjelenéseit követő petárdadurranás, amely a Szentivánéji álom Puckját juttatta eszembe. A párhuzam jó ötlet, mégis kicsit túljátszottnak éreztem Spiridione figuráját, aki folyton a földön fetrengve töltötte magába a bort helyettesítő tejszínhabot. Az előadás másik gyengesége volt a hangosítás az énekesek esetében. Az egyébként magabiztos, fényes orgánummal rendelkező Rőser Orsolya Hajnalka hangját fülsértővé erősítette a mikrofon, a kórusból pedig leginkább az elöl állók hangja hallatszott. Mivel az Opera bejárata melletti ficakban rendezték a darabot, nem volt hely a színpadon az énekkarnak, így az épület ablakából énekeltek. Ez izgalmas ötlet, de úgy tűnt, egyáltalán nem látják a karmestert, így időnként szétestek a zenekari és énekszólamok.

Az előadás másik erőssége a fordítás volt - mivel nem tudták a feliratot hol megjeleníteni, magyarul énekelték az operát. Az énekesek tökéletes artikulációjának, illetve a mai nyelvezetnek köszönhetően tökéletesen tisztán kivehető volt a szöveg, ami egyébként a magyar nyelvű előadásokról meglehetősen ritkán mondható el.

Az előadás számtalan poénos jelenete közül is kiemelkedett, a második és harmadik becsöngetés. Előbbi esetében az énekes több csomagnyi zizi cukorka formájában kapta meg orvosságát, amelyet másfél méterről öntött a szájába Don Pistacchio: Geiger Lajost láthatóan csöppet sem zavarta, hogy teli szájjal, vagy éppen köpködve kell énekelnie, ráadásul rekedten. Mikor pedig aggódó férjként sorolta felesége - aki egy vidám öreg néniként a színpadon ropta - gyógyszerének összetevőit, azt is megfigyelhettük, milyen aktív szerepe van az egyébként láthatatlan súgónak.

Az indiánnyár melengető napsütése kitartott az előadás végéig, az esti gálát azonban elmosta az eső, így az ingyenes műsorok közönsége "kénytelen" volt elhelyezkedni az Opera vörös székein. A szabadtéri előadások minden hátrányával együtt mégis örültem, hogy a Csengőt még kint, a páholyok székein nézhettem végig, hiszen ki hallott már szintetizátorról a zenekari árokban?

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

Száz éve született Margot Fonteyn, aki Nurejevvel karöltve forradalmasította a balettet

1919. május 18-án született Margot Fonteyn, a brit Royal Ballet prímabalerinája, akit egy Nurejevvel közös előadása után 89-szer tapsolt vissza a közönség, és aki börtönben is ült.
Klasszikus

Öt éves lett a Virtuózok, így ünnepelnek

Jubileumi ünnepi hangversenyen lépnek fel a Virtuózok klasszikus zenei tehetségkutató műsor elmúlt öt évének legtehetségesebb résztvevői december 30-án a Müpában.
Könyv

Szabó Magda személyes pillanatai

Szabó Magda minden művében az emberi lélek titkait kutatta állhatatosan. Most azonban az ő titkai tárulhatnak fel ebben a különleges fényképalbumban, amelynek lapjain az írónő egész élete megelevenedik. Galéria
Plusz

Alinda ezúttal Ónodi Esztert kérdezte

Folytatódik a heti rendszerességgel jelentkező portréinterjú széria, melyben Veiszer Alinda kérdezi a Zsidó Művészeti Napok művészeit. Ónodi Eszterrel kitértek arra is, hogy a népszerű színésznő lehetett volna zenész is, sőt szóba került, milyen a “rocker”, az “ufó” és a”libapásztor” Eszter.
Zenés színház

„A Csárdáskirálynő a Monarchia egyik utolsó sóhajtása”

Könnyű beleszeretni Kálmán Imre édes melódiáiba és ezekbe a furcsa figurákba – véli Vidnyánszky Attila rendező. A Nemzeti Színház vezérigazgatója korábban többször vitt színre operát, mégis a júliusi margitszigeti Csárdáskirálynő lesz az első operettrendezése.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház pesti vigadó

Bejelentették Royal Opera House 2019/20-as előadásait

Az élő közvetítésekből vagy ismétlésekből álló mozis évad a Pesti Vigadó Sinkovits Imre Kamaratermében dobogtatja meg a nézők szívét.
Zenés színház hír

Gustavo Dudamel vezényel majd Spielberg West Side Story-filmjében

A Bernstein-musical újabb filmfeldolgozásáról egyre többet tudunk, de még várnunk kell 2020 karácsonyáig, hogy láthassuk.
Zenés színház opera

Ingyenes szabadtéri előadással ünnepli fennállása 150. évfordulóját a Bécsi Operaház

Az előadások mellett szintén premierekkel és kiállításokkal várja az intézmény az operabarátokat május 25-én és 26-án.
Zenés színház interjú

„A Csárdáskirálynő a Monarchia egyik utolsó sóhajtása”

Könnyű beleszeretni Kálmán Imre édes melódiáiba és ezekbe a furcsa figurákba – véli Vidnyánszky Attila rendező. A Nemzeti Színház vezérigazgatója korábban többször vitt színre operát, mégis a júliusi margitszigeti Csárdáskirálynő lesz az első operettrendezése.
Zenés színház kult50

Frida, aki összeköt - Gubik Petra és Lantos Adriána a Kult50-ben

A Frida Kahlo életművét bemutató tárlat 2018 egyik legmeghatározóbb kiállítása volt, kurátora, Lantos Adriána helyet kapott az idei Kult50 válogatásban is. Gubik Petra pedig a Dorian Gray-ben és az István, a király nyújtott alakításaiért került be az ötven közé.