Bel canto mesterműben énekel Kolonits Klára

Miközben az angol királynőt, I. Erzsébetet külföldi kérők ostromolják, az uralkodó kétségbe esve ismeri fel, hogy Leicester grófja, a szívének kedves Robert Dudley, inkább Stuart Máriát tünteti ki figyelmével. A gróf némi szabadkozás után színt is vall: az immár 18 éve házi őrizetben tartott skót királynő érdekében jár közben, hogy a két uralkodó-unokatestvér személyesen rendezze nézeteltéréseit. A feszült találkozón csakhamar elszabaduló indulatok azonban hamarosan megpecsételik a fogoly sorsát.

A Stuart Mária két komoly tartással rendelkező, eltérő módon kiszolgáltatott nő története. Bár a valós eseményeket mind Donizetti, mind az operája alapjául szolgáló Schiller-dráma számos irodalmi elemmel gazdagította – ilyen például a szerelmi háromszög és a két királynő találkozója –,

Az olasz bel canto, azaz szép éneklés legszebb zenei hagyományait idéző darabot most Szabó Máté rendező viszi színre, aki az alaphelyzetről úgy fogalmazott: „Egy politikai labirintust látunk, amelyben két fénylő alak keresi az utat egymáshoz és önmagához.” Az operaházi bemutató látványvilágát Antal Csaba, nemzetközi hírű alkotó és oktató, számos Kovalik-rendezés díszlettervezője (Peter Grimes, A csavar fordul egyet, Elektra, Mefisztofele) és Füzér Anni jelmeztervező, Szabó Máté rendszeres alkotótársa (Olasz nő Algírban, Manon Lescaut, János vitéz) dolgozott ki. A világítást Szilárdi Csaba, a vetítéseket Czeglédi Zsombor, a színpadi mozgásokat Kováts Gergely Csanád tervezte.

Füzér Anni jelmeztervei a Stuart Máriához (Fotó/Forrás: Magyar Állami Operaház)

A Stuart Mária elsőrangú szereposztásban mutatkozik be az Operaházban. A rendkívüli felkészülést igénylő főszerepek közül a címszerepben Kolonits Klára, a Magyar Állami Operaház Kossuth- és Liszt-díjas kamaraénekese lép színpadra. A nemzetközileg is elismert koloratúrszoprán korábban Szegeden is nagy sikerrel mutatkozott be a szerepben koncertszerű előadás keretében. Riválisát, I. Erzsébetet az ugyancsak kamaraénekes Balga Gabriella alakítja, aki az OPERÁ-ban a Così fan tuttében és A hugenottákban, Debrecenben pedig a Normában is volt már Kolonits Klára partnere. Robert Dudleyt az Európa-szerte foglalkoztatott szlovák tenor, Juraj Hollý formálja meg, aki a Kassai Nemzeti Színház Roger király előadásának vendégjátékában már nagy hatást tett a budapesti közönségre. A további szerepekben Heiter Melinda (Anna Kennedy), Kovács István (George Talbot) és az operastúdiós Balázs Norbert (William Cecil) lép a közönség elé. A hatvanegy fős zenekart és hatvanöt fős énekkart (karigazgató: Csiki Gábor) Rajna Martin első karmester és Szennai Kálmán vezényli.

A május 10-i bemutatót követően további hat alkalommal, május 14-én, 16-án, 18-án, 23-án, 25-én délelőtt és 31-én látható a Stuart Mária az Operaházban. A május 16-i előadást élőben közvetíti az OperaVision internetes felülete. Az Európai Unió Kreatív Európa programjában létrejött portálon ezt követően az előadás fél éven keresztül, 2025. november 16-ig ingyenesen megtekinthető.

Donizetti 1834-ben kezdte el komponálni a Stuart Máriát a nápolyi Teatro San Carlo számára, a két királynő konfliktusának ábrázolása azonban több kritikát is kapott a cenzoroktól, a főpróba megtekintése után pedig maga a király tiltotta le a darabot. Az operát végül az itáliai történelmi környezetbe átültetve mutatták be mindössze hat alkalommal, Buondelmonte címen, 1834 októberében. Donizetti egy évvel később a milánói Scalában kapott lehetőséget eredeti operájának bemutatójára, ami azonban ugyancsak szerencsétlenül sikerült.

A 20. század második felében ugyan született a műből egy-egy koncertszerű vagy színpadi produkció, méltó helyét a nemzetközi repertoáron az 1990-es évektől foglalta el, a partitúra kritikai kiadásának megjelenését követően. Magyarországon a darabot először a Szegedi Nemzeti Színház mutatta be 2022-ben, koncertszerű formában, Kolonits Klára, Boross Csilla és Tötös Roland főszereplésével, Dinyés Dániel vezényletével.

Fejléckép: Kolonits Klára (fotó/forrás: Emmer László / Magyar Állami Operaház)