Zenés színház

Béres Attila: "Kicsit olyan ez is, mint a foci"

2015.07.03. 02:03
Ajánlom
A Szegedi Szabadtéri Játékok idén sem aprózza el a dolgokat. Július 3-án és 4-én Verdi Álarcosbál című operáját egy közel ezer négyzetméteres jégpályán állatja színpadra Béres Attila, az előadásban pedig ismét felbukkan egy világsztár: a többszörös olimpiai bajnok műkorcsolyázó, Katarina Witt. A produkció részleteiről a rendezőt faggattuk.

- Miért épp jégpálya?

- Amikor egy előadáshoz hozzáfogok, mindig igyekszem a saját benyomásaimat, megérzéseimet szem előtt tartani, és nem nagyon elkalandozni ezektől. Verdi műve kapcsán végig az volt az érzésem, hogy itt egy végtelenül bizonytalan, labilis világról van szó. Az egész történet mintha késélen táncolna, de a bizonytalanság nem is kizárólag csak a történetre jellemző. Maga a zenei alapanyag is hatalmas érzelmi skálát jár be, hol romantikusan drámai, hol pedig vígoperába hajló momentumokkal. Ráadásul mindez egy nagyon erősen politikus közegben zajlik, hiszen a cselekmény középpontjában egy államférfi áll, aki beleszeret a legjobb barátjának feleségébe. Egy ennyire kiszámíthatatlan világban kézenfekvő döntésnek tűnt, hogy az utolsó felvonásra egy hatalmas jégpályán kerüljön sor.

- Hogy találtak szerepet a történetben a többszörös olimpiai bajnok műkorcsolyázónak, Katarina Wittnek?

- Az utolsó felvonás báli jelenetében van egy nagyobb kórusmű, amelyben az élet és a világmindenség felmagasztalása mellett a bálkirálynő gyönyörűségéről is énekelnek, aki a mi előadásunkban éppenséggel Katarina Witt lesz.  Szerencsére Verdi ehhez az epizódhoz egy hosszabb báli zenét is szerzett, tehát bőven lesz időnk a művésznő táncában gyönyörködni.

Playboy-nyuszi az operában

Az NDK-ban született Katarina Witt a mai napig a világ legsikeresebb műkorcsolyázója: kétszeres olimpiai, négyszeres világ és hatszoros Európa-bajnok. Az 1994-es Lillehammeri olimpia után ugyan végleg visszavonult a profi sportéletből, neve újra és újra előbukkant a legkülönbözőbb fórumokon. A 90-es években több ízben próbálkozott filmes karrierrel, szerepelt többek között Robert De Niro oldalán a Roninban, 1990-ben pedig Emmy-díjat kapott a Bizet operája alapján készült Carmen a jégen c. filmben nyújtott alakításáért. Witt nem sokkal később újabb világrekordot állított fel: 1998 decemberében az ő képeivel jelent meg a Playboy német kiadása. A lap történelme során egyedül Marilyn Monroe címlapfotóival volt képes hasonló eladásszámot produkálni.

- Az Álarcosbálnak két változata maradt fent, amelyek közül Szegeden most az első, ritkábban játszott verzió lesz látható. Miért épp emellett döntöttek?

- A darab első változatát a nápolyi operaházban mutatták volna be, de miután Verdi elkészült a darabbal, a helyi cenzúra letiltotta a darabot. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy III. Gusztáv svéd király, akárcsak az operában, valóban merénylet áldozata lett, így a bemutatónak volt egy politikai vetülete is. Verdinek végül újra kellett írnia a darabot, a cselekményt áthelyezte az Egyesült Államokba, a szereplőknek pedig új neveket adott. Azért döntöttünk az eredeti változat mellett, mert Amerika nagyon messze van, egyszerűen képtelenség átélni egy történetet, ami egy bostoni kormányzóról szól. A két változat zenei anyaga között egyébként nagyon minimális az eltérés, ezeket csak azok fogják észrevenni, akik kívülről fújják az Álarcosbált.

- Be lehet ma vonzani két estén keresztül közel nyolcezer embert egy operára?

- Ez egy jó kérdés, és csak remélni tudom, hogy a válasz igen. Azt gondolom, hogy nem lehet mindig csak felszínes szórakozással megszólítani az embereket. Egy színháznak - még ha ez történetesen az ország legnagyobb színpada is - bíznia kell abban, hogy az országban van tíz-, de inkább húszezer ember, aki éhezik az igényesebb kultúrára. Nem hiszem, hogy az elmúlt huszonöt év annyira deformálta volna a közízlést, hogy már csak a letolt nadrággal helikopterező VV Aurelio tarthat számot a nagyközönség érdeklődésére.

- Néhány hónapja úgy nyilatkozott, hogy meglehetősen sok feszültség és félelem van magában az előadás miatt. A próbafolyamatok alatt ez enyhül valamelyest?

- A legkevésbé sem, sőt, ez a bemutató közeledtével egyre csak fokozódik, és egészen a premier napjáig nem is fog elmúlni. Izgulok, hogy végül az történjen a színpadon, amit mi az elmúlt hónapokban megálmodtunk. A Dóm téri színpad hatalmas, és soha nem lehet rá eléggé felkészülni, egészen más rendezői attitűdöt követel meg, mint a többi színpad. Kicsit olyan ez is, mint a foci: egy NB1-es csapatot az ember edzőként még úgy-ahogy kézben tud tartani, de a Barcelonához ez már nem biztos, hogy elegendő. Márpedig a Szegedi Szabadtéri valahol a színpadok Barcelonája.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Nyolcvanöt előadást töröl a jövő évadból az Opera

A 24.hu értesülései szerint az intézményben tartott sztrájkot lezáró megállapodás következtében a Magyar Állami Operaház kénytelen törölni az Eiffel Műhelyházba tervezett előadások nagy részét.
Klasszikus

Schiff András is fellép május végén Kismartonban

A bécsi klasszika és Joseph Haydn kompozícióinak bölcsője, az Esterházy-kastély 2024-ben, az Esterházy alapítványok megalapírásának 30., jubileumi évében az évfordulóhoz méltó programokkal és kitárt kapukkal várja a klasszikus zene szerelmeseit. Így lesz ez májusban és júniusban is.
Színház

Évadot hirdetett a Budaörsi Latinovits Színház – Alföldi Róbert, Pelsőczy Réka, Hegymegi Máté és Fehér Balázs Benő is rendez

Hat új bemutatóval készül a 2024/25-ös évadra a Budaörsi Latinovits Színház. Berzsenyi Bellaagh Ádám, a színház vezetője ezúttal is olyan alkotókat kért fel, akik magától értetődően tudnak bekapcsolódni abba a műhelymunkába, amely évek óta mind professzionálisabban és egyre több szakmai eredményt felmutatva működik Budaörsön.
Klasszikus

Idén is tíz fiatal kapott Junior Prima Díjat a klasszikus, a könnyűzene és a jazz területéről

A május 15-én a Magyar Zene Házában tartott ünnepélyes díjátadón tíz harminc év alatti kiemelkedő művészt díjaztak, akik az elismerés mellett hárommillió forint támogatásban is részesülnek.
Jazz/World

A hangok határtalansága – beszélgetés Snétberger Ferenccel

Különleges élménnyel gazdagodtak azok, akik jegyet váltottak április 28-ára az Erkel Színházba, ahol Snétberger Ferenc a kiváló svéd bőgős, Anders Jormin társaságában, a JazzFest Budapest fellépőjeként zenélt a nagyérdeműnek. Az interjút a Berlinben élő gitárművésszel budapesti koncertje előtt pár nappal készítettük.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Folyamatos tanulás – interjú Kállai Ernővel, az Opera koncertmesterével

Nyolc éve a Magyar Állami Operaház Zenekarának koncertmestere, nemrég pedig ismét szólistaként hallhatta a közönség Kállai Ernőt, aki a 2023/24-es évadban az év zenekari művésze címet is kiérdemelte.
Zenés színház videó

Nézzen bele ön is Mundruczó Kornél müncheni Tosca-rendezésébe!

A neves film-, színházi és operarendező következő premierjét május 20-án tartják a Bajor Állami Operaházban. A produkció egyik júliusi előadása online közvetítésben is megtekinthető majd.
Zenés színház gyász

Elhunyt Jantyik Csaba

Az ötvenkilenc éves színművészt, a Budapesti Operettszínház társulatának tagját hosszan tartó betegség után, május 16-án érte a halál – tette közzé a hírt az intézmény.
Zenés színház hír

Haja Zsolt a következő évad Kamaraénekese az Operában

A kiváló baritont a szerdai Borisz Godunov-előadás tapsrendje alatt érte a meglepetésszerű bejelentés, hogy az Angol100 szezonban ő is a Magyar Állami Operaház legnagyobb elismerésének egyik kitüntetettje lesz.
Zenés színház interjú

„Az anyanyelvén az ember a lelkét tudja kifejezni” – interjú Alekszej Kulagin operaénekessel

A Marton Éva Nemzetközi Énekversenyen feltűnt fiatal művész, aki a Fidelio különdíját is elnyerte, épp az Opera Borisz Godunov-produkciójában szerepel. Hogyan választja valaki ezt a pályát, aki kamaszkoráig nem is látott operát? – erről is kérdeztük az énekest.