Zenés színház

Béres Attila: "Kicsit olyan ez is, mint a foci"

2015.07.03. 02:03
Ajánlom
A Szegedi Szabadtéri Játékok idén sem aprózza el a dolgokat. Július 3-án és 4-én Verdi Álarcosbál című operáját egy közel ezer négyzetméteres jégpályán állatja színpadra Béres Attila, az előadásban pedig ismét felbukkan egy világsztár: a többszörös olimpiai bajnok műkorcsolyázó, Katarina Witt. A produkció részleteiről a rendezőt faggattuk.

- Miért épp jégpálya?

- Amikor egy előadáshoz hozzáfogok, mindig igyekszem a saját benyomásaimat, megérzéseimet szem előtt tartani, és nem nagyon elkalandozni ezektől. Verdi műve kapcsán végig az volt az érzésem, hogy itt egy végtelenül bizonytalan, labilis világról van szó. Az egész történet mintha késélen táncolna, de a bizonytalanság nem is kizárólag csak a történetre jellemző. Maga a zenei alapanyag is hatalmas érzelmi skálát jár be, hol romantikusan drámai, hol pedig vígoperába hajló momentumokkal. Ráadásul mindez egy nagyon erősen politikus közegben zajlik, hiszen a cselekmény középpontjában egy államférfi áll, aki beleszeret a legjobb barátjának feleségébe. Egy ennyire kiszámíthatatlan világban kézenfekvő döntésnek tűnt, hogy az utolsó felvonásra egy hatalmas jégpályán kerüljön sor.

- Hogy találtak szerepet a történetben a többszörös olimpiai bajnok műkorcsolyázónak, Katarina Wittnek?

- Az utolsó felvonás báli jelenetében van egy nagyobb kórusmű, amelyben az élet és a világmindenség felmagasztalása mellett a bálkirálynő gyönyörűségéről is énekelnek, aki a mi előadásunkban éppenséggel Katarina Witt lesz.  Szerencsére Verdi ehhez az epizódhoz egy hosszabb báli zenét is szerzett, tehát bőven lesz időnk a művésznő táncában gyönyörködni.

Playboy-nyuszi az operában

Az NDK-ban született Katarina Witt a mai napig a világ legsikeresebb műkorcsolyázója: kétszeres olimpiai, négyszeres világ és hatszoros Európa-bajnok. Az 1994-es Lillehammeri olimpia után ugyan végleg visszavonult a profi sportéletből, neve újra és újra előbukkant a legkülönbözőbb fórumokon. A 90-es években több ízben próbálkozott filmes karrierrel, szerepelt többek között Robert De Niro oldalán a Roninban, 1990-ben pedig Emmy-díjat kapott a Bizet operája alapján készült Carmen a jégen c. filmben nyújtott alakításáért. Witt nem sokkal később újabb világrekordot állított fel: 1998 decemberében az ő képeivel jelent meg a Playboy német kiadása. A lap történelme során egyedül Marilyn Monroe címlapfotóival volt képes hasonló eladásszámot produkálni.

- Az Álarcosbálnak két változata maradt fent, amelyek közül Szegeden most az első, ritkábban játszott verzió lesz látható. Miért épp emellett döntöttek?

- A darab első változatát a nápolyi operaházban mutatták volna be, de miután Verdi elkészült a darabbal, a helyi cenzúra letiltotta a darabot. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy III. Gusztáv svéd király, akárcsak az operában, valóban merénylet áldozata lett, így a bemutatónak volt egy politikai vetülete is. Verdinek végül újra kellett írnia a darabot, a cselekményt áthelyezte az Egyesült Államokba, a szereplőknek pedig új neveket adott. Azért döntöttünk az eredeti változat mellett, mert Amerika nagyon messze van, egyszerűen képtelenség átélni egy történetet, ami egy bostoni kormányzóról szól. A két változat zenei anyaga között egyébként nagyon minimális az eltérés, ezeket csak azok fogják észrevenni, akik kívülről fújják az Álarcosbált.

- Be lehet ma vonzani két estén keresztül közel nyolcezer embert egy operára?

- Ez egy jó kérdés, és csak remélni tudom, hogy a válasz igen. Azt gondolom, hogy nem lehet mindig csak felszínes szórakozással megszólítani az embereket. Egy színháznak - még ha ez történetesen az ország legnagyobb színpada is - bíznia kell abban, hogy az országban van tíz-, de inkább húszezer ember, aki éhezik az igényesebb kultúrára. Nem hiszem, hogy az elmúlt huszonöt év annyira deformálta volna a közízlést, hogy már csak a letolt nadrággal helikopterező VV Aurelio tarthat számot a nagyközönség érdeklődésére.

- Néhány hónapja úgy nyilatkozott, hogy meglehetősen sok feszültség és félelem van magában az előadás miatt. A próbafolyamatok alatt ez enyhül valamelyest?

- A legkevésbé sem, sőt, ez a bemutató közeledtével egyre csak fokozódik, és egészen a premier napjáig nem is fog elmúlni. Izgulok, hogy végül az történjen a színpadon, amit mi az elmúlt hónapokban megálmodtunk. A Dóm téri színpad hatalmas, és soha nem lehet rá eléggé felkészülni, egészen más rendezői attitűdöt követel meg, mint a többi színpad. Kicsit olyan ez is, mint a foci: egy NB1-es csapatot az ember edzőként még úgy-ahogy kézben tud tartani, de a Barcelonához ez már nem biztos, hogy elegendő. Márpedig a Szegedi Szabadtéri valahol a színpadok Barcelonája.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

A füttyművészet Paganinije: Hacki Tamás 75 éves 

Hacki Tamás füttyművész, a fütyülés Paganinijének is nevezett orvosprofesszor február 18-án lesz hetvenöt éves. 
Könyv

Könyvek selejtezése miatt támadják a rendrakási szakértőt

Marie Kondo itthon is ismert módszere „forradalmasította a rendrakást”, a könyvekkel kapcsolatos tanácsai miatt azonban világszerte felháborodtak a könyvmolyok. Valóban csak azok a könyvek kellenek, amelyek örömöt hoznak az életünkbe? Vagy az irodalom ennél összetettebben működik? Tekinthető a könyv pusztán tárgynak? Kell-e selejtezni a könyveket?
Zenés színház

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.
Jazz/World

A 88 éves Omara Portuondo fogja beragyogni a tavaszt

A Buena Vista Social Club egykori énekese, a kubai Edith Piafnak is nevezett örökifjú díva május 18-án és 19-én két koncertet is ad a MOM Sportban, Last Kiss turnéja keretében.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.
Zenés színház opera

Vízzel árasztják el a színpadot a Gioconda premierjén

Meg a többi előadáson is. Velence csatornái vizes valójukban elevenednek meg Almási-Tóth András rendezésében, amely Ponchielli legsikerültebb művét állítja színpadra 2019. február 22-én az Erkel Színházban.
Zenés színház kritika

„Mindig ott van a Callas, akinek meg kell felelnem”

Itthon is vetítik a Maria Callasról szóló dokumentumfilmet. Kiderül, hogy a díva közelebbről is díva, a végzetnél pedig nincs hatalmasabb.