Zenés színház

Bernarda Alba dalban

2011.01.10. 07:20
Ajánlom
A zenés színház világszerte nagy népszerűségnek örvendő, ám igen költséges, ezért többnyire biztos sikerre kacsingató műfaj. Létezik azonban alternatívnak nevezhető ága is, melynek művelői kevésbé biztonságos témákat és megoldásokat keresnek. Közéjük tartozik az amerikai Michael John LaChiusa, akinek második magyarországi bemutatója lesz a Müpában.

A negyvennyolc éves szerző színházi és operakomponista, szövegíró és librettista. Magánszorgalomból, hétévesen tanult meg zongorázni, számottevő zenei képzésben alig vett részt. Az úgynevezett "modern amerikai komponisták", John Corigliano, John Adams és Philip Glass mellett a zenés színpad szerzői, George Gershwin, Richard Rodgers és Stephen Sondheim volt rá legnagyobb hatással. 1993-ban mutatták be első darabját, a First Lady Suite-et New Yorkban, a Public Theater vállalkozásában, majd a következő évben a Lincoln Centerben volt a Hello Again premierje, mely Schnitzler Körtáncának zenés színpadi parafrázisa. (Utóbbi művet Budapesten is bemutatták, az Operettszínház kisszínpadán Böhm György rendezésében.) Tíz Drama Desk Award jelöléséből hármat, a legjobb darab, a legjobb zene és a legjobb szövegkönyv díját LaChiusa kapta abban az évben. 1995-ben a Broadway-n játszották a Márquez regényéből készült Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája című musicalt, melynek szövegkönyvében való közreműködéséért Tony-díjra jelölték LaChiusát. Az 1999/2000-es évadban két darabja mutatkozott be a Broadway-n: a Médea-történetet alapul vevő Marie Christine, valamint a Joseph Moncure March versére épülő The Wild Party, melyben olyan neves előadók léptek fel, mint Toni Collette, Mandy Patinkin és Eartha Kitt. Mindkét művet több Tony-díjra terjesztették fel.

2003-as darabja, a Little Fish kudarca után LaChiusa így nyilatkozott: "Úgy látszik, ebben a városban már nem kérnek a nehéz témákból, a közönséget próbára tevő munkákból. A sikerdarabokban koreográfia helyett csak tánc van, míves komponálás helyett dallambarkácsolás folyik. Az álmusicalek mechanikusak; ez a természetük. Ahhoz, hogy teljesíteni tudják az elvárásokat, nincs bennük helye a kockázatvállalásnak, merészségnek, találékonyságnak." Két évvel később azonban ismét ragyogott LaChiusa csillaga: 2005-ben a japán Akutagawa három történetéből írta meg See What I Wanna See című művét, melyért ismét Drama Desk Award jelölést kapott.

2006-ban szintén a Lincoln Centerben került színpadra a Bernarda Alba. A darab alapja Federico García Lorca utolsó színpadi műve, az 1936-os keltezésű Bernarda Alba háza. Lorca mindössze két hónappal kivégzése előtt fejezte be darabját, melyet végül csupán 1945-ben mutattak be. Alcímében Lorca a "dráma spanyol falusi nőkről" műfajt jelöli meg. Az utókor által "vidék-trilógiának" elnevezett ciklus harmadik darabja ez, a Vérnász és a Yerma mellett, bár Lorca maga nem tervezte a végül befejezetlenül maradt "a spanyol föld trilógiájának" részéül. Egy andalúziai ház lakói a szereplők: a hatvanéves Bernarda Alba, aki férje halálakor kijelenti, a gyász ideje alatt lányai semmit sem tehetnek az ő tudta és beleegyezése nélkül, még a házat sem hagyhatják el; az öt lány, az első házasságából született Angustias, valamint Magdalena, Amelia, Martirio és Adela; a velük élő szolgáló, Poncia; illetve Bernarda anyja, Maria Josefa. A nők zárt világban vegetálnak, amelyben az elfojtások, a nyomasztó titkok, a vágyakozás és a megalkuvás uralkodnak, mégis minden cselekedetet és gondolatot a férfiak, illetve hiányuk határoz meg. A cselekmény fő mozgatója, Pepe El Romano meg sem jelenik a színen, ahogy semmilyen más férfi szereplő sem.

"A csaholás-szerű pontozott ritmusok; a mollban kitartott, hullámzó hangok; a labirintus-szerű belső zenei ösvények; az anti-melodikus élességbe torkolló kitörések - mind olyan motívum, amely inkább jellemzi a huszadik század közepének kamaraoperáit, mint a szokványos musical-számokat..." - írta a New York Times kritikusa. David Finkle elemzésében a mű musical elnevezése ellenére éppúgy tekinthető énekes táncdrámának, oratóriumnak vagy performansznak. Felrótták ugyanakkor az előadásnak, hogy a Broadway-stílusú éneklés nem tolmácsolta kellő drámai erővel a szerző muzsikáját.

A magyar előadásban jól éneklő prózai színésznők játsszák Lorca/LaChiusa hősnőit, számos társulatból állt össze az alkalmi együttes. Bernarda Alba szerepét Csákányi Eszter (ex-Krétakör) alakítja, aki évekkel ezelőtt a Katona József Színházban Ponciát játszotta Schilling Árpád rendezésében. Poncia Egri Márta, az öt lány: Náray Erika (Budapesti Operettszínház), Auksz Éva (Magyar Színház), Ruttkay Laura (Magyar Színház), Takács Nóra Diána (Örkény Színház) és Radnay Csilla (Nemzeti Színház). Bernarda anyja Hámori Ildikó (Magyar Színház), az ifjú cseléd Lukács Anita (Budapesti Operettszínház), Prudencia prózai szerepében pedig a nagy balerina, Uhrik Dóra lép fel.

Böhm György rendező nevéhez fűződik LaChiusa másik magyarországi bemutatója is, a Helló! Igen?!, és ő rendezte a progresszív amerikai zenés színház másik jeles képviselője, Jason Robert Brown Volt öt évünk című művét is, melyet a mostani premierhez hasonlóan a Fesztivál Színházban mutattak be Malek Andrea és Kamarás Iván főszereplésével. "Fontos alaphozzáállás az alkotók és a közönség részéről egyaránt, hogy ne Lorca klasszikus művét várjuk, hanem LaChiusa új darabjára koncentráljunk - mondja a rendező. - A zeneszerző kilenc hangszerrel olyan nagyzenekari hangzást képes létrehozni, amelyben egészen meglepő kombinációban szólalnak meg a hangszerek. Néha két cselló és hárfa teremt különös hangulatú motívumot. A rendezést alapvetően határozza meg ez a zeneiség: operaformát kíván, lehetetlen reális szituációkban gondolkodni."

2011. január 20., 21., 22. 19:00 - Művészetek Palotája Fesztivál Színház

Bernarda Alba - Michael John LaChiusa musicalje

Km.: Csákányi Eszter, Egri Márta, Hámori Ildikó, Náray Erika, Auksz Éva, Ruttkay Laura, Takács Nóra Diána, Radnay Csilla, Lukács Anita, Uhrik Dóra

Díszlet: Bátonyi György

Jelmez: Kemenesi Tünde

Kor.: Vincze Balázs

Fordította: Zöldi Gergely

Zenei vezető: Riederauer Richárd

Rend.: Böhm György

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Kiderült, kik ők: Kult50 – A kultúra 50 arca

Megvan A kultúra 50 arca, a legújabbak, akik 2018-ban „pörgették a magyar kultúrát”, és jelentős teljesítményük miatt tíz kategóriában bekerültek az idei Kult50-be. A Fidelio kiadványát és egész évre kiterjedő programját ma délelőtt mutatták be a Rózsavölgyi Szalonban.
Klasszikus

"Tartozunk Bartóknak és Kodálynak" – Rohmann Ditta és a Söndörgő a Kult50-ben

Indul a Kult50 videósorozata! Hetente két alkalommal jelentkezünk videóval, melyekben párosával mutatjuk be az idei Kult50 szereplőit. Az első részben Rohmann Ditta csellóművészt és Eredics Benjamint, a délszláv népzenét játszó Söndörgő zenekar egyik tagját ültettük le beszélgetni, akik korábban soha nem találkoztak személyesen.
Klasszikus

Balogh Eszter: „Nem nyerni akartam, hanem hatni a közönségre!”

Elsöprő győzelmet aratott a londoni Hӓndel Énekversenyen Balogh Eszter mezzoszoprán. Megosztotta velünk a megmérettetésen szerzett tapasztalatait, gondolatait az opera szerepéről napjainkban, és azt is elárulta, hogy mi a célja az énekléssel.
Klasszikus

Túlélte a Notre Dame orgonája, de nem tudjuk, meg fog-e szólalni

A hangszerben három-négy évszázad orgonaépítői tapasztalata egyesült, különlegessége éppen a korában rejlett. Szívfájdító belegondolni, hogy lehet, soha nem fog megszólalni.
Plusz

Lángolt a Notre-Dame

Hétfő délután a fa tetőszerkezet kapott lángra a renoválás alatt álló katedrális - valószínűleg éppen a felújítással összefüggésben. A tűz gyorsan terjedt az egész épületben. Egy torony és a tetőszerkezet egy része is beomlott. A párizsiak döbbent csendben vagy vallásos énekeket énekelve álltak az utcán és figyelték az eseményeket.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Posztumusz Igaz Ember díjat kapott Kálmán Imre

A Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapján a zeneszerző lánya, Kálmán Yvonne vette át a díjat az Operettszínházban.
Zenés színház opera

4 operaelőadás 26 órán belül? Kelemen Zoltánnak belefért

Három Bajazzókat és egy Bánk bán előadást vészelt át a szegedi Kelemen Zoltán operaénekes 26 órán belül. Nem is akárhogyan!
Zenés színház interjú

„Molnár Ferenc világraszóló zseni volt”

Április 26-án mutatja be az Operettszínház Béres Attila rendezésében a Liliomot. Az előadás két prózai szereplőjével, Nagy-Kálózy Eszterrel és Jordán Tamással arról is beszélgettünk, mi az a „molnárferenciség”, amihez a musicalben is ragaszkodni kell.
Zenés színház gyász

Elhunyt László Margit operaénekes

A Liszt-díjas lírai szopránénekesnőt, Érdemes művészt nyolcvannyolc éves korában érte a halál.
Zenés színház magazin

Gúnyt űz az Operaház a feketékből, vagy a kultúrájukat népszerűsíti?

A Porgy és Bess előadását kezdettől fogva botrány kísérte, pedig csak egy közepesen előadott kiváló operáról van szó, ami soha nem lesz olyan, mint fekete hangokkal.