Zenés színház

Bernd Steixner: "Nagyon szeretem az énekelt magyar nyelv csengését"

2016.02.25. 13:29
Ajánlom
Március 4-én tartják a Budapesti Operettszínházban Lévay Szilveszter és Michael Kunze nagyszabású musicaljének, a Marie Antoinette-nek a bemutatóját. Nemrég hazánkban járt a zeneszerző egyik állandó munkatársa, Bernd Steixner karmester és zenei vezető, akivel a Lévay-musicalek sikerét próbáltuk megfejteni; beszéltünk a közös munkáról, az átiratokról és arról, milyen dallamosnak találja a magyar nyelvet.

- Miben látja Lévay Szilveszter musicaljeinek a sikerét?

- Szilveszter több nagy slágert írt, számos filmzenét szerzett, azt is pontosan érzi és tudja, milyen az igazán jó színpadi zene. Muzsikájában fellelhetőek a pop és klasszikus zene elemei épp úgy, mint a zenés színházé vagy a filmé. Dallamai mindig szívből jönnek és erősen hatnak az érzelmekre. Ezért is szereti annyira a közönség a musicaljeit. Persze, mint minden jó komponistának, neki is megvannak a jellegzetes kézjegyei, muzsikája senki mással nem összetéveszthető.

Bernd Steixner

Bernd Steixner (Fotó/Forrás: Gela Megrelidze / jegy.hu)

- Hogyan dolgoznak Szilveszterrel? Mennyi beleszólása van abban, hogyan szólalnak meg az előadás dallamai?

- Természetesen valamennyi zenét Szilveszter írja, de nagyon konstruktív az együttműködésünk: meghallgatja a véleményemet, hogy én mit gondolok arról, hogyan hangozna esetleg ez vagy az a zenei motívum vagy hangszerelés jobban és sok esetben el is fogadja azt, ilyenkor változtat is a zenén. Természetesen minden egyes újabb bemutató esetén az adott színház lehetőségeihez és igényeihez igazodva kell átszabni a produkciót, ami kisebb-nagyobb változtatásokat jelent. Lényeges például a színpad nagysága, a zenekar létszáma, milyen hosszúak az átdíszítések. Ezeket az információkat mi gyűjtjük be számára, és ennek alapján ő gyúrja át a zenét.

- Mi történt a ma esti próbán?

- Marie Antoinette és Fersen duettjeit próbáltuk, beszéltünk a frazírozásokról, a zenei ívekről, kisebb ritmikai igazításokat is át kellett vennünk a nyelv miatt, hiszen minden fordításnál a zenét is igazítani kell az adott nyelven írt szöveghez. Ezekkel az apró finomságokkal foglalkoztunk.

Milyen lesz a Marie Antoinette?

Ide kattintva megnézheti a rendezővel, Kerényi Miklós Gábor készült videóinterjúnkat! 

- Milyennek találja az itteni zenekart és a szólistákat?

- Dolgoztam már Budapesten más produkcióval, más színházban és több ízben jártam az Operettszínházban is, de ténylegesen először veszek részt az itteni munkafolyamatban. Borzasztóan boldog vagyok, hogy itt nagy zenekar van, jó zenészekkel, ahogy egyébként ennek egy musical esetében mindig is lennie kellene. Sajnos egyre inkább az a tendencia, hogy spórolnak a zenekaron, ezáltal redukálódnak és gyakran elvesznek azok az érzelmi dolgok, amiket a zenének kellene közvetítenie. Ez nem jó irány. De szerencsére az Operettszínházban ez nem így van. Fantasztikusak az énekesek, ami szintén nagy öröm és nem mellékesen nagyon szeretem az énekelt magyar nyelv csengését, nagyon dallamosnak találom.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Drámai kontúrok, finom árnyalatok – Richard Strauss Elektrája a Bajor Állami Operában

A legendás német rendező, Herbert Wernicke 1997-ben bemutatott Elektra-produkciója az idei évadban is szerepelt a Bajor Állami Opera műsorán, a produkció parádés szereposztással és kimeríthetetlen művészi energiával került színre.
Jazz/World

Engedd, hogy a dolgok megtörténjenek veled! – születésnapi beszélgetés Horgas Eszterrel

„Úgy érzem, másképp fuvolázom. Mást gondolok minden egyes hangról, mint korábban” – vallotta meg interjúnkban Horgas Eszter, aki A nő arcai címmel ad koncertet – Koós Réka társaságában – augusztus 2-án, a Városmajori Szabadtéri Színpadon.
Könyv

Több mint tizenöt év kutatás és felkészülés előzte meg Grecsó Krisztián új regényét

Novemberben jelenik meg a József Attila-díjas író, költő legújabb, Apám üzent című család- és identitásregénye, amelyben a szerző a családi múlt felkutatására tesz kísérletet.
Jazz/World

„A zene lényege a töltekezés” – beszélgetés Weisz Gábor jazzszaxofonossal

A koronavírus idején asztalosnak állt, de az állandóan zsongó kereskedelmi rádió elkergette a műhelyből. Szerencsére Weisz Gábor ismét a szaxofonjával keresi a kenyerét. Számos formációban játszik, egyre sikeresebb, és már pontosan tudja, hogy a zene nem csak technikai tudásból áll.
Színház

Elhunyt Dobos Ildikó színművész

A Jászai Mari-díjas színművész hosszan tartó betegség után, 82 éves korában hunyt el. Drámai erejű alakításaira az eszköztelenség, a szereppel való teljes azonosulás volt jellemző.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Lehár Ferenc világhírű művei csendülnek fel a Komáromi Erődben

A Budapesti Operettszínház a legendás komáromi zeneszerző életművéből nyújt nagyívű válogatást július 27-én, a gálakoncertet Homonnay Zsolt rendezésében láthatja a közönség.
Zenés színház kritika

Drámai kontúrok, finom árnyalatok – Richard Strauss Elektrája a Bajor Állami Operában

A legendás német rendező, Herbert Wernicke 1997-ben bemutatott Elektra-produkciója az idei évadban is szerepelt a Bajor Állami Opera műsorán, a produkció parádés szereposztással és kimeríthetetlen művészi energiával került színre.
Zenés színház interjú

„Csak akkor lehet szabadon alkotni, ha nincsenek félelmeink” – beszélgetés Tassonyi Balázzsal

Tassonyi Balázs elképesztően erős évadot tudhat maga mögött. A Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves hallgatójaként 2024-ben debütált a Budapesti Operettszínház több előadásában is, és főszerepet kapott a Carmenben.
Zenés színház hír

Elfeledett ír operát mutat be Halász Péter Dublinban

Hatalmas sikert aratott 1860-ban a Lurline, az írek egyik legismertebb operaszerzőjének, William Vincent Wallace-nek műve. A méltatlanul elfeledett darab újrafelfedezése közel egy évszázadot váratott magára, most Halász Péter karmester mutatja be újra Dublinban.
Zenés színház ajánló

Élje át ön is élő időben a Bayreuth-i Ünnepi Játékok nyitóelőadását!

Wagner ritkán játszott operájának, a Trisztán és Izoldának élő közvetítése Bayreuth-ból Magyarországon először 2024-ben, kizárólag a budapesti Cinema MOM moziban lesz megtekinthető.