Zenés színház

Beugrott Callas helyett, és világsztár lett

85 éves Renata Scotto
2019.02.24. 09:15
Ajánlom
Február 24-én ünnepli 85. születésnapját Renata Scotto olasz szoprán, az egyik utolsó operadíva, aki legemlékezetesebb alakításait Puccini és Verdi műveiben nyújtotta.

A Savonában született Scotto tizenöt évesen lépett fel először nyilvánosan, Verdi A trubadúr című operájának egyik áriájával. Operaszínpadon tizennyolc évesen a Traviata Violettájaként debütált szülővárosában, a szerepet egy nappal később a milánói Teatro Nuovóban is elénekelhette. 1953-ban már a világhírű Scalában mutatkozott be Alfredo Catalani La Wally című operájában olyan partnerekkel, mint Mario Del Monaco és Renata Tebaldi. A közönség az előadás végén az addig ismeretlen Scottót tizenötször, míg a befutott énekeseket "csak" hétszer tapsolta vissza.

Az igazi áttörést huszonhárom évesen az edinburghi fesztivál hozta meg számára, amikor Bellini Az alvajáró című operájának ráadás előadásában Maria Callas helyére ugrott be.

Az óriási siker nyomán a szerepet nem sokkal később a velencei La Fenice operaházban is elénekelte, a hatvanas évek elejétől két évtizeden át állandó szerződés kötötte a veronai Arénához.

1960 magánéletében és pályafutásában egyaránt fontos esztendő volt: férjhez ment Lorenzo Anselmi hegedűművészhez, akitől két gyermeke született, és először lépett fel a tengerentúlon, a chicagói Lyric Operában. 1962-ben a londoni Covent Garden, három évvel később a New York-i Metropolitan Opera közönségét is meghódította Puccini Pillangókisasszonyának címszerepében. A legendás Metben 1987-ig 26 szerepben, több mint háromszáz előadáson lépett színpadra, és amikor 1977-ben először sugároztak élő tévéközvetítést az intézményből, a Bohéméletben Luciano Pavarotti partnere volt.

scotto-205521.jpg

Renata Scotto

Az 1960-as években a bel canto stílus egyik legelismertebb képviselője volt, énekelt a moszkvai Bolsoj, a londoni Royal Opera, a barcelonai Liceo, a San Franciscó-i Operaház, a Buenos Aires-i Teatro Colón, a budapesti Operaház és az Erkel Színház színpadán, és több tévés operaközvetítésben (Manon Lescaut, Don Carlos, Otello) is szerepelt.
Akadtak irigyei is, 1971-ben például Verdi A szicíliai vecsernye című operájának előadásakor a nézőtéren egy kicsi és hangos csoport (vélhetőleg nagy vetélytársának rajongói) folyamatosan "Brava Callas", "Maria, Maria" kiáltásokkal próbálta zavarba hozni. Az egyik páholyban ott ült Callas is, aki nem vett tudomást a zajongókról, sőt, felállva tapsolta meg kolléganőjét. (Igaz, Scotto később felpanaszolta, hogy Callas nem állította le a rajongóit, és kollégáját okolta az incidensért.)

Scotto kezdetben inkább koloratúrszoprán hősnőket formált meg, hangjának éretté válásával áttért a drámai szoprán szerepekre. Fél évszázados pályafutása alatt (a 2000-es évek elején vonult vissza) csaknem félszáz operaszerepet énekelt, legtöbbször 19. századi szerzők - Verdi, Puccini, Donizetti és Bellini - műveit. A kilencvenes évektől repertoárja újabb szerepekkel bővült, a többi közt Richard Strauss (A rózsalovag, Elektra), Wagner (Parsifal), Massenet (Werther) és Menotti (A médium) operáiban is színpadra lépett.

A kritikusok technikai adottságai mellett színészi képességeit is elismerik. Kedvenc operaszerzője Verdi, legkedvesebb karmestere az olasz Gianandrea Gavazzeni, de szívesen énekelt Claudio Abbado, Riccardo Muti, Lorin Maazel és James Levine dirigálásával is. Több lemezfelvételt is rögzített, a Hungarotonnál megjelent albumán francia szerzők, Berlioz, Bizet és Massenet operáinak áriáit énekelte.

Rendezőként is nevet szerzett magának.

Legtöbbször kedvelt komponistáinak műveit állította színpadra, több alkalommal megrendezte a Pillangókisasszonyt (először 1981-ben a Veronai Arénában, majd a Metben is), a Bohéméletet, Bellini Az alvajáró és Norma című operáit, Verdi Az álarcosbálját, Donizetti Lammermoori Luciáját.

Scotto évtizedek óta New Yorkban él, több mesterkurzust tartott Rómában és New Yorkban, 2002-ben a budapesti Operaházban is. Véleménye szerint az igazi színpadi rutint hazai környezetben, támogató közönség előtt lehet megszerezni, ezért nem híve annak, hogy a fiatal énekesek túl korán kerüljenek versenyhelyzetbe külföldön. Kitüntetései között két Emmy-díja is van (az egyiket Ponchielli Giocondájának San Franciscóban készült felvételéért kapta, a másikat a Traviata rendezéséért), 2007-ben a Met társulatának lapja, az Opera News díjában részesült, két évvel később a legendás Juilliard School tiszteletbeli doktora lett.

Az operaénekesnő azt vallja, hogy két élete van: az egyiket a színháznak, a másikat a családnak és a barátainak adja, otthonában zongorája sincs. Önéletrajza More Than a Diva címmel jelent meg.

Az MTVA Sajtóadatbankjának portréja.

„Mindig ott van a Callas, akinek meg kell felelnem”

Kapcsolódó

„Mindig ott van a Callas, akinek meg kell felelnem”

Itthon is vetítik a Maria Callasról szóló dokumentumfilmet. Kiderül, hogy a díva közelebbről is díva, a végzetnél pedig nincs hatalmasabb.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Az első önarckép, amely tükrözte Van Gogh elmeállapotát

Vincent Van Gogh munkásságának vezető szakértői igazolták, hogy az oslói Nemzeti Múzeum gyűjteményében található önarcképet valóban a holland mester festette. A különleges alkotás 1889-ben készült, mikor a művész pszichózisa miatt többször is kezelésre szorult.
Klasszikus

Generációk csellista példaképe: 75 éves lenne Jacqueline du Pré

Tragikusan fiatalon hunyt el, de egyetlen évtized alatt beírta nevét a legfontosabb modern előadóművészek közé. Jacqueline du Pré inspiráció sokak számára ma is, egykori hangszerén pedig magyar művész játszik.
Klasszikus

Egy nő nem csupán a gitárját tudja behangolni, hanem akár zenét is írhat

Egyre nyilvánvalóbb, hogy a nők legalább annyira értenek a zenéhez, mint a férfiak. De milyenek a lehetőségeik, és mennyi terük van alkotni? Erről kérdeztük Barna Emília szociológust.
Könyv

A Tüskevár írója volt gazdatiszt, de uszálykísérő, patkányirtó és napszámos is

Bár elsősorban ifjúsági és "állatregényíróként" emlegetik, még utóbbi köteteiben is - csak úgy mellékes könnyedséggel - zseniális emberábrázoló. 1900. január 25-én született Fekete István író.
Jazz/World

Visszakapta az ellopott hegedűjét Lajkó Félix

Sajtónyilvánosság előtt kapta vissza ellopott hegedűjét Lajkó Félix január 23-án, csütörtökön, Újvidéken.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház bűnügy

Ennyibe kerül valakit ököllel megütni az operaházban

Fizetnie kell a nézőnek, aki megütötte a közönség egy másik tagját a brit Királyi Operaházban.
Zenés színház opera

Világhírű baritonunk – 80 éves Miller Lajos

A hetvenes években aratta első komoly sikereit az Operaház színpadán, és baritonszerepekben sokak szívébe belopta magát. Európa és Amerika legrangosabb operaházaiban énekelt, az utóbbi években pedig a magyar vidéken szervezett koncerteket. Miller Lajost köszöntjük.
Zenés színház hír

Gyönyörű színházban kap helyet Bayreuth második operafesztiválja

Újabb operafesztivál kezdődik Bayreuthban 2020-ban. A Bayreuthi Ünnepi Játékok mellett ősztől a Bayreuth Barokk is várja a komolyzene kedvelőit.
Zenés színház alan gilbert

A Svéd Királyi Operaház zeneigazgatója lett Alan Gilbert

A svédek első számú operaháza bejelentette, hogy 2021 tavaszától Alan Gilbert veszi át a zeneigazgatói posztot az intézményben.
Zenés színház aj vej-vej

Aj Vej-vej Rómában rendezi első operáját

Puccini Turandot című operáját rendezi meg Rómában Aj Vej-vej kínai művész, aki ezzel az előadással debütál operarendezőként.