Zenés színház

Bezár az Operaház, pedig mennyire sikeres!

22 bemutató és 57 repertoárdarab, 481 nagytermi előadás és rekordszámú, több mint 600.000 fizető néző jellemezte 2016/17-ben a Magyar Állami Operaház 132. szezonját.

Kodály Zoltán halálának 50. évfordulója és A fából faragott királyfi bemutatójának 100 éves jubileuma ihlette az Opera tematikus Magyar Évadát, aminek keretében 16 magyar premier – köztük 5 ős- és 1 magyarországi bemutató – valamint további 25 repertoárdarab volt látható az elmúlt tíz hónap során. Az intézmény 2016 őszén különleges eseménysorozattal emlékezett meg az 1956-os forradalom 60. évfordulójáról, miközben az Opera zenekara és szólistái New Yorkban, az ENSZ-székház Közgyűlési termében és a kassai színházban is nagy sikerű fellépésekkel is tisztelegtek a jubileum előtt.

Jelenet a Székely fonóból (Miskolc, 2017)

Jelenet a Székely fonóból (Miskolc, 2017) (Fotó/Forrás: Éder Vera, Gálos Mihály Samu, Vajda János)

A Magyar Évad emlékezetes pillanatai közé tartozott többek között a Michał Znaniecki lengyel rendező által újraértelmezett Székely fonó, Eötvös Péter A szerelemről és más démonokról című operájának magyarországi premierje a szerző vezényletével, Frenák Pál A fából faragott királyfira készített új koreográfiája, valamint Venekei Marianna és Dés László első egész estés modern balettprodukciója, A vágy villamosa ősbemutatója. A tematikus évadban a báli szezont az Opera Háry Estéllyel koronázta meg, aminek ez alkalommal két díszvendége is volt Ildebrando D'Arcangelo olasz basszbariton és Kristian Benedikt litván tenor személyében. Az évad csúcspontjának ezúttal is a hagyományos májusünnep számított, ami idén MagyarFeszt néven egy teljes hónapon keresztül 42 előadással és naponta egy-egy beavató programmal várta az érdeklődőket, zárásként pedig a világhírű német basszista, René Pape adott áriaestet.

Még mindig lebilincselő a Székely fonó

Kapcsolódó

Még mindig lebilincselő a Székely fonó

Majdnem opera a lengyel Michał Znaniecki rendezésében ez a daljáték: kiváló énekesek és elbűvölő látványvilág a Miskolci Nemzeti Színházban. A Bartók Pluszra látogatott az Operaház produkciója.

A Fekete Gyémánt az Operaházban!

Kapcsolódó

A Fekete Gyémánt az Operaházban!

Korunk legértékesebb basszushangjának birtokosa kerüli a modoroskodást, szeret szenvedni, és kibírja humor nélkül a színpadon. René Pape, aki június 10-én hallható az Ybl-palotában, a sajtóval beszélgetett.

A már említett nemzetközi hírű énekesek és 175 magyar kollégájuk mellett a most záruló évadban a nemzetközi operaélet olyan sztárjai is felléptek az Operaházban és az Erkel Színházban, mint Renée Fleming, Iréne Theorin, Edita Gruberová, Charles Castronovo vagy Erwin Schrott, a Magyar Állami Operaház Zenekarát pedig kiváló magyar dirigensek mellett olyan nemzetközi hírű karmesterek is vezényelték, mint Christian Badea, Oliver von Dohnányi, Stefan Soltész vagy Pinchas Steinberg.

A nemzetközi repertoárban is számos újdonságot kínált az idei évad. Anger Ferenc rendezésében először volt látható Magyarországon Poulenc A kármeliták című megrázó erejű operája, míg a Magyar Nemzeti Balett nem csak a Johan Inger's Rain Dogs című modern koreográfiát vitte színre, hanem Anna-Marie Holmes és Solymosi Tamás irányításával először mutatta be A kalóz című grandiózus balettet is.

Az Opera továbbra is kiemelt feladatának tekinti a jövő közönségének kinevelését, valamint hogy a dalszínházi műfajokat és a balettet minél szélesebb körben megismertesse. Ezt a célt szolgálta az elmúlt évadban 31 televízió- és 9 rádióközvetítés, az Opera nagyköveteinek tevékenyége és további 220 ifjúsági program, amelyek közül a legnagyobb sikert a középiskolásokat célzó OperaKaland ért el. Az őszi és a tavaszi sorozatban a Bohémélet 2.0 és a Bánk bán című operát összesen 35 előadáson több mint 63 000 fiatal látta, így az OperaKalandnak köszönhetően a program 2013-as indulása óta több mint 200 000 gyermek tapasztalhatta meg az ország minden pontjáról a dalszínház nyújtotta élményt. Jövőre a Figaro 2.0-val és Total Dance néven a humort sem nélkülöző kortárs koreográfiákkal folytatódik majd a sorozat.

Magyar Állami Operaház

Magyar Állami Operaház

A 2016/17-es évadban az Operaház színpadtechnikai rekonstrukciója miatt ugyan az épületben nem lesznek előadások, az épületben található OperaShop és Opera Café azonban zavartalanul működik a jövőben is, az OperaVisit keretében pedig a közönségforgalmi terek egyes részei is látogathatók maradnak a felújítás ideje alatt. A tervek szerint az évad folyamán megkezdődhetnek a Kőbányai úti Eiffel Műhelyház kivitelezési munkálatai is, így 2018-ban nem csak 21. századi színpadtechnikával, de minden igényt kielégítő műhely- és raktárbázissal is gazdagodik Magyarország egyetlen, kizárólag az opera és a klasszikus balett műfajának szentelt intézménye.

Kitüntetések a Csillagóra Évadzáró Gálaesten

Az operavilágban Európa-szerte, de elsősorban német nyelvterületen a legmagasabb kitüntetést jelenti a Kammersänger-cím – ezt a rangot ültette át az Opera vezetése 2012-ben a hazai szakmai életbe a magánénekeseknek odaítélhető „A Magyar Állami Operaház Kamaraénekese” cím létrehozásával. Az elismerés – amely kiemelt honoráriummal párosítva évadon át illeti meg a kitüntetettet – az aktív szólisták iránti megbecsülést kívánja kifejezni, értékelve tehetségüket és teljesítményüket. A balettművészek körében azonos célt szolgál a számukra alapított „A Magyar Nemzeti Balett Étoile-ja” cím, amely a francia balett hagyományaira épít.

Az opera és a balett műfaját egyaránt szimbolizáló, hattyút ábrázoló díj egyik kitüntetettje a 2017/18-as évadban Fokanov Anatolij. Az orosz születésű érdemes és kiváló művész bariton 1992 óta a Magyar Állami Operaház tagja, az idei évadban közreműködött A kármeliták című bemutatóban, valamint Scarpia, Amonasro, Sharpless és Tomszkij gróf szerepét is magára öltötte. Szintén díjazták László Boldizsár munkásságát, aki 2012-ben debütált a Magyar Állami Operaházban. A tehetséges és népszerű tenor idén több mint 40 alkalommal lépett a budapesti közönség elé, legtöbbször fő- és címszerepekben. Az új premierek közül a Szerelem és A cigánybáró című előadásokban vett részt, és az évadban formálta meg először Bánk bánt is. Ugyancsak kamaraénekesi címmel díjazta az Opera vezetése Szvétek László munkásságát. Az 1994 óta az Operaházban éneklő, a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett kiváló basszista tizenegyféle szerepben lépett a közönség elé a most záruló szezonban, drámai és komikus alakításokban, karakter- és főszerepekben egyaránt sikeres produkciók fűződnek a nevéhez.

A „Magyar Nemzeti Balett Étoile-ja” (Csillaga) címet a következő évadban Tanykpayeva Aliya első magántáncosnő viselheti. A kazah születésű, kiemelkedő technikai tudással és felkészültséggel rendelkező balettművész 2012-ben lett a Magyar Nemzeti Balett egyik vezető táncosa. A 2013/14-es évadban már volt Étoile, 2015-ben az Évad legjobb női táncművészének választották, idén pedig főként olyan klasszikus darabok női főszerepeiben láthatta őt a közönség, mint A diótörő, a Manon, A hattyúk tava vagy A kalóz.

A díjakat Ókovács Szilveszter főigazgató és Solymosi Tamás balettigazgató adta át a Kocsár Balázs főzeneigazgató által vezényelt évadzáró gálaest műsorszámai között.

Harmadik éve zenekari művész is részesül az egy évadon át tartó elismerésben. A „Magyar Állami Operaház Kamaraművésze” címet ez alkalommal H. Zováthi Alajos nagybőgő szólamvezetőnek adta át Kocsár Balázs főzeneigazgató. H. Zováthi Alajos 1985 óta tagja az Opera zenekarának, 2010-ben Ferencsik János-emlékdíjban részesült.

Kocsár Balázs

Kocsár Balázs (Fotó/Forrás: Raffay Zsófia / Raffay Zsófia)

A Csillagóra Gálaestet megelőzően az Operaház Székely Bertalan termében megrendezett, bensőséges hangulatú eseményen adták át az Opera azon hagyományos, évadonként odaítélhető díjait, amelyeket a dalszínház egykori jeles művészeinek és emlékezetes egyéniségeinek emlékére alapítottak. Munkásságuk tiszteletére, művészetük, szellemiségük továbbhagyományozására hozták létre az operaénekeseknek, zenekari művészeknek és tervezőknek adományozható plaketteket, amelyeket a színház egy-egy művésze vehet át tehetsége, szorgalma, művészi és emberi magatartása, olykor pedig életműve elismeréseként.

A kivételes basszista, Székely Mihály emlékét őrző plakettel idén Balatoni Éva magánénekest tüntették ki, a karmestereknek és hangszeres művészeknek adható Ferencsik János-emlékdíjat Juhászné Peták Ágnes, az Opera zenekarának hárfaművésze kapta. A Komor Vilmos karmester emlékére alapított, Borsos Miklós által tervezett plakettben Rumy Balázs klarinétművész részesült ebben az évadban.

Az Operaház egykori, ugyancsak Kossuth-díjas jelmeztervezője előtt tisztelgő, Márk Tivadar-emlékplakett idei díjazottja Zöldy Z Gergely látványtervező, míg a kétszeres Kossuth-díjas kiváló művész, egykori főrendező és vezető tervező, Oláh Gusztáv nevét viselő emlékplakettet Katona Anikó korrepetitor kapta meg. Az Erkel Színház egykori főügyelője, Gela Lajos emlékére alapított plakettet, amelyet egy, az Opera művészeti támogató területén dolgozó munkatársa érdemelhet ki, az idei évben Lengyel Gábor súgó vehette át.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.
Könyv

Depressziós? Olvasson krimit!

Természetesen senkit nem arra buzdítunk, hogy a szakember segítsége vagy esetleg a gyógyszeres kezelés helyett essen neki az Agatha Christie-összesnek, mert mire a végére ér, kutya baj. Annyit azonban kutatások nélkül is állíthatunk, hogy egy jó könyv fel tudja dobni az ember napját.
Klasszikus

Mozart zenéje enyhíti az epilepszia tüneteit

Egy friss kutatás szerint öt perc Mozart-muzsika is hozzájárulhat a betegek jobb közérzetéhez. Mindez azért is fontos, mert nem mindenkinek segítenek a drága gyógyszerek.
Vizuál

Már biztos: mozifilm lesz a Downton Abbey-ből

Hosszú találgatás után most megerősítették, hogy filmváltozat készül az angol sorozatból. A hírek szerint az eredeti szereplőgárda tagjai is visszatérnek.
Zenés színház

Frankó Tünde: „Kedves pikantériát ad...”

Egy művésznek az a legfontosabb, hogy a törekvéseiben a színháza partner legyen - állítja Frankó Tünde. A Palotakoncertek fellépőit bemutató sorozatunkban a népszerű primadonna válaszolt kérdéseinkre.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Laki Péter: „Ez nem hagyományos gála”

A fiatal táncos komikus igazi showman, és karizmatikus színpadi jelenlétét a Budavári Palotakoncerteken is kamatoztatja: Kerényi Miklós Mátéval együtt látják el a házigazda feladatát.
Zenés színház operett

Frankó Tünde: „Kedves pikantériát ad...”

Egy művésznek az a legfontosabb, hogy a törekvéseiben a színháza partner legyen - állítja Frankó Tünde. A Palotakoncertek fellépőit bemutató sorozatunkban a népszerű primadonna válaszolt kérdéseinkre.
Zenés színház interjú

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.
Zenés színház kritika

A mi Chicagónk

A Chicago a minőségi szórakoztatóipar egy legsikerültebb darabja. Nem azért persze, mert igen jól meg van csinálva. Inkább azért, mert jól ki van találva. Nemcsak a társadalmat leplezi le, de önmagát is. Alföldi Róbert rendezésében, a Kultúrbrigád és az Átrium előadásában pedig a mi, honi állapotainkat is.
Zenés színház interjú

„A Marica grófnőnek minden száma sláger”

A Fertő-tó partján, Mörbischben láthatja a közönség Kálmán Imre örökzöld alkotását, a Marica grófnőt, amely zeneileg és látványosságában is lenyűgözőnek ígérkezik. A produkcióról a Seefestspiele Mörbisch művészeti vezetőjét, Peter Edelmannt kérdeztük.