Bodor Johanna koreográfiájával kerül színpadra a Marica grófnő a Fertő-tónál

„Nem volt nehéz a Marica grófnő mellett dönteni” – újságolta Peter Edelmann művészeti vezető, akinek régi kapcsolata van a Seefestspiele Mörbisch-sel, ugyanis huszonöt éve Danilo szerepében kápráztatta el a közönséget A víg özvegyben. – „Ez az operett a műfaj aranykorának legtöbbet játszott, legnépszerűbb darabja. A Marica grófnőben minden szám sláger, és a helyszín, a magyar puszta nem kelhetne életre élethűbben máshol, mint itt, Fertőmeggyesen (Mörbisch).”

Művészeti vezetőként Edelmann megtiszteltetésnek érzi, hogy tudását és tapasztalatát a Marica grófnőbe fektetheti. „Mindennél jobban szeretem ezt a műfajt. Ezt a közönség is észreveheti, ha ellátogat hozzánk. Szeretnénk szórakoztatni, elvarázsolni, felkelteni a nézők figyelmét.”

– énekli Marica grófnő a belépőjében, amelyben arról dalol, hogy szeretné megismerni a szerelem érzését. „Nincs Kálmán Imrének még egy olyan műve, amelyben ennyire központi helyet kapna a hegedű” – mondja Karl Absenger rendező. „Mörbisch vízen úszó színpadán nem csak a hangja jelenik majd meg, hanem egy hatalmas hegedűforma szimbolizálja Tasziló és Marica szerelmét.” Ez a hegedű 45 méter széles és 12 méter magas. „Olyan színpadi elrendezést kellett alkotnunk, amely beemeli a tavat is az előadásba.”

Karin Fritz jelmeztervező elmondta, hogy inspirációt jelentett számára a két világ találkozása az operettben: a magyar folklór és a dekadens városi létforma megjelenése. „Marica grófnő jelmezeire érdemes a leginkább figyelni” – tette hozzá. – „A legnemesebb selyem, tüll és tollak alkotják őket.”

A koreográfiáról a Fidelio Kult50 című kiadványában a magyar kultúra 50 meghatározó személyisége között szereplő Bodor Johanna elmondta: „A Marica grófnővel, ezzel a csodálatos művel harmadszorra van szerencsém foglalkozni alkotóként. Bizonyára érdekes lenne megtudni, hogy vajon összesen hányszor rendezték meg, mennyi néző láthatta és mennyiszer játszhatták el a világon ezt az 1928-ban bemutatott operettet?  Mörbisch óriási színpada, a tó csodálatos látványa, a hatalmas nézőtér: mind olyan adottságok, amelyek – természetesen Absenger rendező úr elképzelésein túl – befolyásolják és inspiratív módon hatnak az alkotói folyamatra, a koreográfia megalkotására. Fontos számomra, hogy együtt lélegezve a mű mondanivalójával, lelkületével a táncban megjelenjen  az energikusság, a szenvedély, a játékosság, a sokoldalúság,  az életkedv, a fájdalom, a boldogság, a stílusgazdagság, a nőiesség, a férfiasság. Számomra kulcsfontosságú dal a Hej, cigány kezdetű dal, hiszen egyformán hat nőre és férfira, fiatalra és szépkorúra.

A Marica grófnőt június 12-től játsszák a Seefestspiele Mörbisch fesztiválon. További információkért kattintson ide.

A Kult50 kiadványról itt olvashat.

Kapcsolódó

Kiderült, kik ők: Íme a kultúra 50 arca 2018-ban

Megvan A kultúra 50 arca. A legújabbak. A Fidelio 2018-as KULT50 kiadványát június 7-én délelőtt mutatták be a Rózsavölgyi Szalonban. A lap először 2017-ben jelent meg, akkor a hazai kultúra másik 50 arca szerepelt benne. Az új névsor alább olvasható.