Csodagyereknek tartották, 11 éves korában már színpadon állt a budapesti születésű Eggerth Márta, az 1930-as évek operett dívája, a zenés vígjátékok sztárja. Kamaszlányként komoly sikerekkel lépett fel az Operaházban és a Magyar Színházban, majd Bécsben Kálmán Imrével ismerkedett meg, akinek támogatásával rakétaszerűen ívelt fel nemzetközi pályafutása. 1930-ban az első magyar hangosfilmek egyikében Jávor Pál oldalán énekelte a címadó dalt: Csak egy kislány van a világon. Hamburgban és Berlinben is fellépett, a korbeli német filmgyártás számos zenés alkotáshoz szerződtette, 1934-ben a Sír szívem érted című film forgatásán ismerkedett meg Jan Kiepurával, a nála 10 évvel idősebb híres lengyel operasztárral.

A szőke Carmenként aposztrofált Eggerth Márta férjével 1938-ban a nácizmus elől kivándorolt az Egyesült Államokba, ahol második, igen sikeres karrierjüket együtt építették föl. Kiepura oldalán több ezerszer énekelte a A víg özvegy Glavari Hannáját több a Broadway-n, Lehár Ferenc operai igényű operettjében. 1954 és 1956 között férjével visszatértek egy időre Bécsbe, ahol a Raimund Theterben léptek fel. Jan Kiepura 1966-as halála után pedig Eggerth feladta vidéki házukat és beköltözött New Yorkba. Ezt követően visszavonult az aktív koncertezéstől, mindössze pár koncerten lépett már csak fel, mint például 1979-ben egy Broadway-musicalben, majd Bécsben egy Robert Stolz-revüműsor sztárjaként a Volksoperben. 1997-ben és 2001-ben egy bécsi gálaműsorban hallhattuk őt utoljára a pódiumon.