Zenés színház

Boldog születésnapot, Blaha Lujza!

2010.09.08. 11:10
Ajánlom
Százhatvan éve, 1850. szeptember 8-án született Blaha Lujza színésznő, a "nemzet csalogánya".

Reindl Ludovika néven Rimaszombaton született. Apja huszártisztként szolgált a szabadságharc alatt, majd vándorszínésznek állt és Várai Sándor néven szerepelt. Leánya ellor Várai Lujza néven játszott. Halála után felesége másodszor is férjhez ment, Lujzát ezután új férjével, egy díszletfestővel nevelte. A gyermeket ekkoriban Kölesi Lujzaként említik. Hétévesen még nem járt iskolába, viszont apróbb szerepekben már színpadra lépett. Játszott Vácon, Győrben, Debrecenben, Nagyvéradon, Sopronban, Székesfehérváron és Pozsonyban, valmint Besztercebányán. Gyönyörű, tiszta hangjára hamar felfigyeltek, tizennégy évesen már a budai Népszínházban játszott, majd Szabadkára szerződött. Itt fedezte fel a cseh származású, magyarul nem is beszélő Blaha János karmester, aki 1865-ben feleségül is vette pártfogoltját. Négy évvel később meghalt, s bár a színésznő később még kétszer ment férjhez (Soldos Sándorhoz és Splényi Ödönhöz), élete végéig viselte a nevét.

Blaháné 1866-tól Debrecenben játszott, itt lett országos hírű primadonnává, alig huszonegy évesen szerződtette Szigligeti Ede a Nemzeti Színházhoz. 1875-ben az újonnan felépült Népszínház tagja lett, az intézményt ő tette a pesti német színházak diadalmas vetélytársává. Teltkarcsú termete, bájos arca, gyönyörű énekhangja, hol érzelmes, hol dévajkodó kedvessége valósággal predesztinálta a népszínmű-szerepekre. Ez a műfaj, melynek legkiválóbb tolmácsolója volt, az ő stílusához igazodva őrizte meg romantikus, stilizált és irreális jellegét. Legjelentősebb, legsikeresebb szerepeit A falu rosszában, a Sárga csikóban, A piros bugyellárisban alakította. "A nemzet csalogánya" olyan dalokat vitt diadalra, mint a Cserebogár, sárga cserebogár vagy a Mi mozog a zöld leveles bokorban. Egyfajta intézménnyé, sőt idegenforgalmi látványossággá vált Budapesten: jószerivel nem akadt előkelő látogató, aki ne ült volna be legalább egy népszínházi előadásra. A színpadon kívül is rendkívül népszerű volt, "őt mindenki szereti és ő mindenkit szeret" - mondták róla - s valóban, még emlékirataiban sem ejtett egy rossz szót sem másokról.

A népszínművek mellett Gounod Faustjában (Siebel), Auber Fra Diavolójában (Zerlina), Suppé Boccacciójában, Lecocq Angot-jában (címszerep) is sikert aratott. Többször elszánta magát a visszavonulásra, aztán mindig maradt egy kicsit. 1900-ban koronás aranykereszttel tüntették ki. 1901-ben a Nemzeti Színház létrehozta az örökös tagság intézményét, amelyet elsőként Blaha Lujza kapott meg. A nemzet első társulatában ünnepelte 1908-ban színpadra lépésének fél évszázados jubileumát Csiky Gergely A nagymama című vígjátékának címszerepében. A következő évben fergeteges sikere volt Móricz Zsigmond Sári bírójában, aztán 1910-ben végleg búcsút intett a közönségnek. Szerepelt az 1901-es A tánc, valamint az 1916-os A nagymama című filmekben.

Blaha Lujza 1926. január 18-án halt meg Budapesten. Két nappal későbbi temetését egy ország gyásza kísérte, a szertartást a korabeli krónikások Kossuth Lajos és Rákóczi Ferenc búcsúztatásához hasonlították. A ravatalnál kétszáz fős cigányzenekar játszott, díszsírhelyet a Kerepesi úti temetőben Jókai Mór és Ady Endre mellett kapott. 1919-ben nevezték el róla a Rákóczi út és a Nagykörút kereszteződésénél található teret - itt állt egykoron legnagyobb sikereinek színhelye, a Népszínház, az épület 1908-tól 1965-ös felrobbantásáig a Nemzeti Színház otthona volt.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Száz ólomkatonát cserélt egy vetítőgépre és az egész élete megváltozott

70 film, öt feleség, kilenc gyerek. A 100 éve született Ingmar Bergman titkát próbálják megfejteni hozzátartozók, munkatársak, kutatók, köztük a rendező egykori asszisztense, a magyar származású Katinka Faragó a legendás svédről készült dokumentumfilmben.
Vizuál

Kiállítják Freud titkos gyűrűit

Az osztrák neurológus és pszichiáter a megajándékozotthoz kötődő mitológiai alakot vésetett az ékszerbe, amelyet csak a kiválasztottaknak ajándékozott.
Zenés színház

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.
Könyv

Depressziós? Olvasson krimit!

Természetesen senkit nem arra buzdítunk, hogy a szakember segítsége vagy esetleg a gyógyszeres kezelés helyett essen neki az Agatha Christie-összesnek, mert mire a végére ér, kutya baj. Annyit azonban kutatások nélkül is állíthatunk, hogy egy jó könyv fel tudja dobni az ember napját.
Klasszikus

Mozart zenéje enyhíti az epilepszia tüneteit

Egy friss kutatás szerint öt perc Mozart-muzsika is hozzájárulhat a betegek jobb közérzetéhez. Mindez azért is fontos, mert nem mindenkinek segítenek a drága gyógyszerek.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Laki Péter: „Ez nem hagyományos gála”

A fiatal táncos komikus igazi showman, és karizmatikus színpadi jelenlétét a Budavári Palotakoncerteken is kamatoztatja: Kerényi Miklós Mátéval együtt látják el a házigazda feladatát.
Zenés színház operett

Frankó Tünde: „Kedves pikantériát ad...”

Egy művésznek az a legfontosabb, hogy a törekvéseiben a színháza partner legyen - állítja Frankó Tünde. A Palotakoncertek fellépőit bemutató sorozatunkban a népszerű primadonna válaszolt kérdéseinkre.
Zenés színház interjú

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.
Zenés színház kritika

A mi Chicagónk

A Chicago a minőségi szórakoztatóipar egy legsikerültebb darabja. Nem azért persze, mert igen jól meg van csinálva. Inkább azért, mert jól ki van találva. Nemcsak a társadalmat leplezi le, de önmagát is. Alföldi Róbert rendezésében, a Kultúrbrigád és az Átrium előadásában pedig a mi, honi állapotainkat is.
Zenés színház interjú

„A Marica grófnőnek minden száma sláger”

A Fertő-tó partján, Mörbischben láthatja a közönség Kálmán Imre örökzöld alkotását, a Marica grófnőt, amely zeneileg és látványosságában is lenyűgözőnek ígérkezik. A produkcióról a Seefestspiele Mörbisch művészeti vezetőjét, Peter Edelmannt kérdeztük.