Zenés színház

Boldog születésnapot, Blaha Lujza!

2010.09.08. 11:10
Ajánlom
Százhatvan éve, 1850. szeptember 8-án született Blaha Lujza színésznő, a "nemzet csalogánya".

Reindl Ludovika néven Rimaszombaton született. Apja huszártisztként szolgált a szabadságharc alatt, majd vándorszínésznek állt és Várai Sándor néven szerepelt. Leánya ellor Várai Lujza néven játszott. Halála után felesége másodszor is férjhez ment, Lujzát ezután új férjével, egy díszletfestővel nevelte. A gyermeket ekkoriban Kölesi Lujzaként említik. Hétévesen még nem járt iskolába, viszont apróbb szerepekben már színpadra lépett. Játszott Vácon, Győrben, Debrecenben, Nagyvéradon, Sopronban, Székesfehérváron és Pozsonyban, valmint Besztercebányán. Gyönyörű, tiszta hangjára hamar felfigyeltek, tizennégy évesen már a budai Népszínházban játszott, majd Szabadkára szerződött. Itt fedezte fel a cseh származású, magyarul nem is beszélő Blaha János karmester, aki 1865-ben feleségül is vette pártfogoltját. Négy évvel később meghalt, s bár a színésznő később még kétszer ment férjhez (Soldos Sándorhoz és Splényi Ödönhöz), élete végéig viselte a nevét.

Blaháné 1866-tól Debrecenben játszott, itt lett országos hírű primadonnává, alig huszonegy évesen szerződtette Szigligeti Ede a Nemzeti Színházhoz. 1875-ben az újonnan felépült Népszínház tagja lett, az intézményt ő tette a pesti német színházak diadalmas vetélytársává. Teltkarcsú termete, bájos arca, gyönyörű énekhangja, hol érzelmes, hol dévajkodó kedvessége valósággal predesztinálta a népszínmű-szerepekre. Ez a műfaj, melynek legkiválóbb tolmácsolója volt, az ő stílusához igazodva őrizte meg romantikus, stilizált és irreális jellegét. Legjelentősebb, legsikeresebb szerepeit A falu rosszában, a Sárga csikóban, A piros bugyellárisban alakította. "A nemzet csalogánya" olyan dalokat vitt diadalra, mint a Cserebogár, sárga cserebogár vagy a Mi mozog a zöld leveles bokorban. Egyfajta intézménnyé, sőt idegenforgalmi látványossággá vált Budapesten: jószerivel nem akadt előkelő látogató, aki ne ült volna be legalább egy népszínházi előadásra. A színpadon kívül is rendkívül népszerű volt, "őt mindenki szereti és ő mindenkit szeret" - mondták róla - s valóban, még emlékirataiban sem ejtett egy rossz szót sem másokról.

A népszínművek mellett Gounod Faustjában (Siebel), Auber Fra Diavolójában (Zerlina), Suppé Boccacciójában, Lecocq Angot-jában (címszerep) is sikert aratott. Többször elszánta magát a visszavonulásra, aztán mindig maradt egy kicsit. 1900-ban koronás aranykereszttel tüntették ki. 1901-ben a Nemzeti Színház létrehozta az örökös tagság intézményét, amelyet elsőként Blaha Lujza kapott meg. A nemzet első társulatában ünnepelte 1908-ban színpadra lépésének fél évszázados jubileumát Csiky Gergely A nagymama című vígjátékának címszerepében. A következő évben fergeteges sikere volt Móricz Zsigmond Sári bírójában, aztán 1910-ben végleg búcsút intett a közönségnek. Szerepelt az 1901-es A tánc, valamint az 1916-os A nagymama című filmekben.

Blaha Lujza 1926. január 18-án halt meg Budapesten. Két nappal későbbi temetését egy ország gyásza kísérte, a szertartást a korabeli krónikások Kossuth Lajos és Rákóczi Ferenc búcsúztatásához hasonlították. A ravatalnál kétszáz fős cigányzenekar játszott, díszsírhelyet a Kerepesi úti temetőben Jókai Mór és Ady Endre mellett kapott. 1919-ben nevezték el róla a Rákóczi út és a Nagykörút kereszteződésénél található teret - itt állt egykoron legnagyobb sikereinek színhelye, a Népszínház, az épület 1908-tól 1965-ös felrobbantásáig a Nemzeti Színház otthona volt.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

„Zseni volt” – Végső nyugalomra helyezték Kocsár Miklóst

Családja, tisztelői, barátai és pályatársai végső búcsút vettek pénteken Kocsár Miklós Kossuth-díjas zeneszerzőtől a budapesti Farkasréti temetőben.
Vizuál

„A kortárs komolyzene nem társadalomformáló tényező” – Szilágyi Zsófia és Balogh Máté a Kult50-ben

A Kult50 legújabb videójában Szilágyi Zsófia, az Egy nap című film rendezője, és Balogh Máté kortárs zeneszerző, a film komponistája ült le egymással beszélgetni az Egy nap című filmről, a hétköznapokról és a művészet társadalomformáló erejéről.
Vizuál

Rekordot dönthet Banksy a képviselőket majomként ábrázoló festménnyel

A híres-hírhedt street artist Devolved Parliament című képét, amelyet a Sotheby’s aukciósházban árvereznek el, 2-2,5 millió dollárra becsülik.
Vizuál

Elhunyt Sára Sándor

Életének 86. évében elhunyt Sára Sándor Kossuth-nagydíjas és Balázs Béla-díjas operatőr, filmrendező, a nemzet művésze, az egykori Duna Televízió első elnök-főigazgatója  2019. szeptember 22-én.
Tánc

„Ha táncolsz, akkor biztos te is tütüben tolod” – Férfi táncosokat kérdeztünk a nemi sztereotípiákról

A #BoysDanceToo kampány kapcsán kíváncsiak lettünk arra, valóban ki vannak-e téve a férfi táncosok a negatív sztereotípiáknak. Klasszikus balett, modern- és kortárs táncosokat kérdeztünk személyes tapasztalataikról.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház baba

Csecsemőknek szól Philipp Györgyék új előadása a Kolibriben

Már az anyaméhben vannak zenei élményeink, s ezekre első éveinkben még emlékezhetünk. Ez az EXtra-INtra című előadás alapgondolata, amit szeptember 24-én mutatnak be a Kolibri Színházban.
Zenés színház ajánló

Így ünnepli 50. születésnapját László Boldizsár

Nagyszabású koncerttel ünnepli 50. születésnapját László Boldizsár. A Cotton Club Singers egykori tagja, aki azóta operaénekes, 2020. január 6-án számos vendéggel lép fel a fővárosi Erkel Színházban.
Zenés színház cinefest

Pavarotti özvegye Miskolcra jön a férjéről szóló film díszbemutatójára

Luciano Pavarotti özvegye, Nicoletta Mantovani is ellátogat az Oscar-díjas Ron Howard, Pavarottiról készült dokumentumfilmjének gálájára a 16. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválra.
Zenés színház opera

Puccini-bemutató készül Szegeden

Október 11-től láthatja a közönség a Szegedi Nemzeti Színházban Giacomo Puccini két egyfelvonásosát, A köpenyt és a Gianni Schicchit Göttinger Pál rendezésében.
Zenés színház magazin

Tel-Avivban vendégeskedett a Menyasszonytánc

A Budapesti Operettszínház 2006-ban bemutatott klezmer-operettjét két alkalommal is láthatta a közönség az Izraeli Magyar Kulturális Évad részeként szeptember 12-én és 13-án.