Zenés színház

Boldog születésnapot, Sólyom-Nagy Sándor!

2011.12.21. 08:39
Ajánlom
Ma ünnepli hetvenedik születésnapját Sólyom-Nagy Sándor Kossuth-díjas bariton, az Operaház Mesterművésze.

Az operaénekes Siklóson született. Érettségi után jelentkezett a Zeneakadémia tehetségkutató meghallgatására, ahol kíséret nélkül énekelte Germont áriáját Verdi Traviátájából. Azonnal felvették, de mivel még kottát sem tudott olvasni, két évig előkészítőbe járt, utána azonban a főiskola öt évét négy év alatt végezte el. Még zeneiskolai évei alatt az Operaház színpadán együtt énekelhetett a címszereplő Svéd Sándorral a Rigolettóban. Maleczky Oszkár és Kutrucz Éva növendékeként szerzett operaénekesi és művésztanári diplomát, majd 1966-ban az Operaházhoz szerződött.

Puccini Toscájában, Scarpia szerepében ismerte meg a közönség. Nem telt bele hosszú idő, a társulat hősbaritonja lett, kivételes tehetségét közel ötven főszerepben bizonyíthatta. Svéd Sándor, Losonczy György, Jámbor László, Radnay Görgy, Melis György szerepeinek örököseként több mint nyolcvan szerepben lépett színpadra. Sólyom-Nagy Sándor legjobb alakításai közül is kiemelkedik Petúr bán szerepe a Bánk bánból, Verdi operái közül a Rigoletto címszerepe, a Falstaff Fordja, Jago az Otellóból, Amonasro az Aidából, Escamillo Bizet Carmenjéből és Hans Sachs Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok című alkotásából. Az operák mellett gyakran fellépett oratórium- és dalénekesként, számos kortárs szerző művének bemutatóján működött közre, hatalmas sikerrel énekelte Bartóktól A kékszakállú herceg várát és a Cantata Profana szólóját. Rendszeresen vendégszerepelt külföldön, a Bécsi és a Müncheni Staatsoperben, Belgiumban, Hollandiában, Spanyolországban, Franciaországban és Olaszországban, Japánban. Állandó vendégművésze volt a Bayreuthi Ünnepi Játékoknak, ahol több mint százszor lépett fel. Sólyom-Nagy Sándor elsősorban a drámai szerepeket kedveli, tökéletes énektechnika, egységes színezetű hang, szuggesztív előadásmód jellemzi alakításait.

Sólyom-Nagy Sándor 1986-tól a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára, nagy hangsúlyt fektet a következő nemzedék képzésére. 1991-től az Operaház művészeti tanácsának elnöke és az igazgató állandó helyettese volt, 1989-től folyamatosan a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének elnöke. Egy orvosi beavatkozás után 1992-ben szinte megnémult, viszontagságainak és gyógyulásának történetét 1998-ban Gyökerek, ágak, levelek című önéletrajzi kötetében adta közre. Művészi munkásságát több díjjal ismerték el, 1972-ben Liszt-díjat, 1974-ben Székely Mihály-emlékplakettet, 1977-ben érdemes művész címet, 1988-ban kiváló művész címet, 1990-ben Erzsébet-díjat, 1998-ban Kossuth-díjat kapott, 2005-től a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. 2007-ben a Magyar Állami Operaház örökös tagjának és mesterművészének választották. Tiszteletére december 21-én a Fészek Klubban rendeznek koncertet.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Boros Misi: „Minden egyes hangra érdemes odafigyelni”

Nyaralásról, fociról, gyakorlásról kérdeztük Boros Misit, beszélgetésünk során a Bogányi Gergellyel közös Arénakoncert is szóba került.
Színház

Keverni nem csak a fakanállal lehet: Marie Curie nem mindennapi élete

Marie Curie története sok szempontból a századforduló és a 20. század története. A radioaktivitás úttörő kutatójának életét feldolgozó monodráma egy egyedülálló tudós történetét meséli el, akinek volt bátorsága szembemenni a hagyományos női szerepkörrel.
Zenés színház

Peller Károly: „Többet készülünk rá, mint egy gálakoncertre”

Augusztus 3-án és 4-én a budai várban adnak gálakoncertet az Operettszínház művészei. Peller Károly a felkészülés folyamatáról mesélt.
Zenés színház

Jonas Kaufmann, Anna Nyetrebko és Erwin Schrott a budapesti mozivásznon

Az Uránia moziban július 19-én és a rákövetkező hetekben operacsillagok koncertfilmjeit láthatja a nagyközönség.
Vizuál

Drótmese – Nézze meg online a fiatal magyar alkotó díjnyertes animációját!

Pataki Szandra stop motion animációja egy drótszálakból felépített világban játszódik, ahol senki sem vonhatja ki magát az egymásnak feszülő erők hatása alól.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Csuha Lajos: „Még meg tudok mozdulni a színpadon”

Szíve a rockhoz, a musicalhez húzza, de magát és a közönséget is meg fogja lepni Csuha Lajos a Budavári Palotakoncereken augusztus elején. Rövid interjúnkban az előkészületekről kérdeztük, de az is kiderült, milyen új feladatok találták meg az Operettszínház záruló évadában a hetvenéves művészt.
Zenés színház interjú

Oszvald Marika: „Semmi ok az aggodalomra, jó idők járnak az operettre”

A Halhatatlanok Társulatának tagja, Kossuth- és Jászai-díjas, és cigánykerekeiről azok is ismerik, akik nem járnak operettbe. Oszvald Marika a budavári gálakoncertről, és arról is beszélt, hogy kell-e félteni az operett műfaját.
Zenés színház interjú

Peller Károly: „Többet készülünk rá, mint egy gálakoncertre”

Augusztus 3-án és 4-én a budai várban adnak gálakoncertet az Operettszínház művészei. Peller Károly a felkészülés folyamatáról mesélt.
Zenés színház ajánló

Jonas Kaufmann, Anna Nyetrebko és Erwin Schrott a budapesti mozivásznon

Az Uránia moziban július 19-én és a rákövetkező hetekben operacsillagok koncertfilmjeit láthatja a nagyközönség.
Zenés színház palotakoncertek

Kalocsai Zsuzsa: „A szívünk-lelkünk benne van”

Kalocsai Zsuzsa született díva, igazi primadonna, aki nem csak csodás hangjának, hanem belső eleganciájának, királynői megjelenésének köszönhetően érdemelte ki a Budapesti Operettszínház közönségének szeretetét.