Zenés színház

Boldog születésnapot, Szinetár Miklós!

2012.02.08. 07:06
Ajánlom
Február 8-án ünnepli 80. születésnapját a Kossuth-díjas rendező, színházigazgató, a Magyar Állami Operaház címzetes főigazgatója, örökös tagja, mesterművésze.

A Bérkocsis utcában nőtt fel, ahogy ő fogalmazott: egy sarokra a Nemzetitől. 1944-ben az egyik csillagos házban laktak, onnan szökött át a fronton, s mivel Pestújhelyen összeesett, kórházba került. 17 éves korában úgy jelentkezett a Színművészeti Főiskolára, hogy nem volt még szakérettségije sem (az akkor egyéves tanfolyamokon két tárgyból megszerzett bizonyítvány a megfelelő egyetemre való felvételre képesített), de tehetségét felismerve a felvételi bizottság eltekintett ettől. A Színház- és Filmművészeti Főiskolát 1953-ban végezte el, ez idő alatt komponálni is tanult és énektanulmányokat folytatott.

Pályáját a művészi rangját azokban az években visszanyerő Operettszínházban kezdte, ahol előbb rendező, majd főrendező volt. 24 évesen, 1956-ban kapta első Jászai-díját a Csárdáskirálynő megrendezéséért. 1960-ban a Nagymező utca másik oldalán - Petrovics Emil zeneszerzővel és Katona Ferenc színházi szakemberrel együtt - megalapította a rövid életű Petőfi Színházat, amelynek 1962-ig művészeti vezetője volt. Ott állította színpadra az első magyar musicalt, az Egy szerelem három éjszakáját, amiért 1961-ben megkapta második Jászai-díját.

Művészi pályája töretlenül ívelt felfelé: 1962-1971 között a Magyar Televízió főrendezője, 1971-ben művészeti vezetője, 1974-ben már művészeti igazgatója, 1979-től 1986-ig elnökhelyettese volt. Közben munkásságáért - többek között - érdemes művész címet (1967), Kossuth-díjat (1970), Balázs Béla-díjat (1974) és kiváló művészi címet (1978) kapott. 1986 és 1990 között ismét a Magyar Televízió főrendezőjeként dolgozott, 1987-től 1990-ig a Nemzeti Színház felépítésének kormánybiztosa volt. Munkásságát külföldön is elismerték, jelzi ezt a monte-carlói Arany Nimfa-díj, Unda-díj, a prágai tévéfesztivál legjobb rendezésért járó díja, a moszkvai filmfesztivál Béke-díja és a trieszti Ezüst Aszteroid-díj.

1990-ben mondott búcsút az MTV-nek. Három évig főállású tanár volt a színművészeti főiskolán, ahol 1953 óta oktatott. 1993-ban igazgatóként tért vissza kezdeti sikereinek színterére, a Fővárosi Operettszínházba. 1996-tól 2001 májusának végéig a Magyar Állami Operaház főigazgatója volt, a tisztséget 2002 júniusától 2005 júniusáig ismét betöltötte, ekkor az Operaházat érintő anyagi megszorítások miatt lemondott. Az Operaháznak mesterművésze, örökös tagja és tiszteletbeli főigazgatója.

Szinetár Miklós színházi, opera-, tévé- és filmrendezőként is elismert művész, akit a tévénézők milliói a Ki mit tud? zsűrielnökeként is megismerhettek. Olyan tévéfilmeket rendezett, mint az Igéző, az Aranyborjú, a Trisztán, Az ember tragédiája, a Bánk bán, valamint a Rózsa Sándor és a Liszt Ferenc élete című tévéfilmsorozat. Ismert mozifilmje Az erőd. Számtalan zenei alkotást vitt filmre, köztük Kodály Háry Jánosát, a Csárdáskirálynő című operettet, s olyan operákat, mint A sevillai borbély, a Hoffmann meséi, a Così fan tutte vagy A kékszakállú herceg vára. Az Operaházban jelenleg is műsoron van az általa rendezett Denevér, a dalszínház az ő rendezésében játssza a Carmen, a Così fan tutte, a Rigoletto, a Tannhäuser és a Macbeth című operákat is. A művészt 2012. január 20-án a Magyar Állami Operaházban A denevér előadásán köszöntötte születésnapja alkalmából a társulat és a közönség.

Öt éve jelent meg Operán innen, operán túl című könyve, s néhány napja került a boltokba Pályázat című levélregénye, amelynek a magyar színházi világ a témája és a terepe. Szinetár Miklós operaházi munkái mellett repertoáron van A hattyú az Új Színházban, a Madame Pompadour a Budapesti Operettszínházban, valami a 2011 szeptemberében, a színház évadnyitó előadásaként bemutatott Koldusopera Veszprémben.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Amit ne hagyjon ki a Múzeumok Éjszakáján

Hasznos tudnivalók és szerkesztőségünk tagjainak tippjei.
Zenés színház

Elmaradnak a Billy Elliot előadásai

Tizenöt előadás marad el a két éve futó Billy Elliotból. A közelmúltban kormányközeli oldalról kritizált musicalnek egy ezernyolcszáz férőhelyes színházat kellene megtöltenie gyakran naponta kétszer.
Színház

Működik a kémia Vecsei H. Miklós és Mészáros Blanka között

Megkezdődtek a Szegedi Szabadtéri Játékok új Shakespeare-bemutatójának, a Rómeó és Júlia próbái Hegedűs D. Géza vezetésével.
Klasszikus

„A kezdetekben minden zene kamarazene volt”

Kokas Katalin és Kelemen Barnabás világhírű hegedűművészek által alapított Fesztiválakadémiát július 23-29-ig rendezik a Liszt Ferenc Zeneakadémián.
Zenés színház

Lőrinczy György: Ezen az úton mennék tovább

Az Operettszínház főigazgatója büszke arra, hogy sokszínű intézményt vezethet és újfajta közönséget vonz a színházuk. A kultura.hu-nak adott interjúban azt is bejelentette, újra pályázik a vezetői pozícióra.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház opera

Magasrangú francia kitüntetést kapott Jonas Kaufmann

A német tenor, aki továbbra is egy személyben látja el az előző generáció három tenorjának feladatait, a Művészi Érdemrend tiszti fokozatát kapta meg a franciáktól.
Zenés színház operaház

Elmaradnak a Billy Elliot előadásai

Tizenöt előadás marad el a két éve futó Billy Elliotból. A közelmúltban kormányközeli oldalról kritizált musicalnek egy ezernyolcszáz férőhelyes színházat kellene megtöltenie gyakran naponta kétszer.
Zenés színház interjú

Lőrinczy György: Ezen az úton mennék tovább

Az Operettszínház főigazgatója büszke arra, hogy sokszínű intézményt vezethet és újfajta közönséget vonz a színházuk. A kultura.hu-nak adott interjúban azt is bejelentette, újra pályázik a vezetői pozícióra.
Zenés színház veszprémfest

José Cura: „A művészetben nincs helye a skatulyáknak”

José Cura az olasz operairodalom slágereivel és a West Side Story fináléjával tér vissza a VeszprémFestre. Ebből az alkalomból adott interjút a Fideliónak a sokoldalú művész, aki éppen Nabuccót rendez Prágában.
Zenés színház csillagóra

Díjakkal ismerte el művészei munkáját az Operaház

A 2017/18-es évad zárásaként a Csillagóra Gálaesten az intézmény legrangosabb kitüntetéseit adták át, először jutalmazva Balett- és Énekkari Kamaraművészt is.