Harangi Mária, a tavalyihoz képest változatlan szereposztással viszi színpadra a darabot, arra számít, hogy az elmúlt hónapok során a dialógusok és a mű mondanivalója, üzenete tovább érlelődött a színészekben.
A csapat a tervek szerint a fellépést röviddel megelőzően találkozik csak újra, hiszen egy jól begyakorolt darabról van szó.
A kihívást a rendező már nem kimondottan ebben látja, sokkal inkább az új helyszínben: a Bonnie & Clyde ebben a formájában a Városmajori Szabadtéri Színpadra „készült”, idén nyáron viszont a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon adják elő, ami jelentős méretkülönbségnek számít az előadótér és a nézőtér, valamint a környezet tekintetében is. Ez a fajta méretugrás – ahogy Harangi Mária fogalmazott – mindenképpen érinti majd az előadást.
A történet hiába 80 éves és hiába ért már meg számtalan feldolgozást, a rendező szerint ma is aktuális, mert olyan érzéseket feszeget, olyan vágyakat mozgat meg, amelyek sokunkban ott vannak.
Függetlenül attól, hogy Bonnie és Clyde esetében egy meglehetősen „extrém” párosról van szó, az indítékaik és vágyaik sokakban munkálnak – az más kérdés, hogy az átlagember mégsem lép a gyilkos ösvényre. A gengszterpáros – mondja a rendező – minden mindegy alapon lépett túl mindenen és mondta ki egyszer csak, „hogy már a halál se riaszt vissza”. Ez az üzenet folyamatosan aktuális, minden korban megmozgatja az embereket.
A történet felelevenítésében a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói mellett a Kaposvári Egyetem és a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnázium diákjai segítenek a nézőknek. A darabot Hubay Gergely fordította, a dalszöveg Egressy Zoltán munkája.