Zenés színház

Bonviván és táncos-komikus: Laki Péter

2019.06.27. 03:35
Ajánlom
Laki Péter a közelmúltban énekversenyt nyert, a margitszigeti Csárdáskirálynőben Bónit alakítja, de fellép a szentendrei Operagálán és a Budavári Palotakoncerteken is. A fiatal művész szerint érdemes úgy énekelnie, hogy leszakadjon a csillár, de a humorát sem hagyhatja a színpad mögött.

Több helyen olvashattuk rólad, hogy történelmet tanultál az egyetemen. Bírtál volna a bőrödben maradni, ha ebben az irányban folytatódik az életed?

Valóban történelemtanárnak tanultam Szegeden, de nem, nem hiszem, hogy bírtam volna ebben a szakmában. Az ismerőseim is azt mondták, hogy ez az utolsó szakma, amiben el tudtak volna képzelni. Most, énekesként egészen más az életem, mint a „normális” emberek élete. Hobbi maradt a történelem.

Megvan benned a kettősség, hogy egyrészt a színpad az otthonod, de szeretsz egyedül leülni a Rubicon egyik számával?

Pontosan. Nehezen ugyan, de igyekszem időt találni arra, hogy könyvet olvassak vagy dokumentumfilmet nézzek.

Hogyan kezdődött az éneklés iránti szenvedélyed?

A színpad szeretete végigkíséri az életemet. A bátyám gyerekszínész volt Szolnokon, így én is sokat jártam az ottani Szigligeti Színházba. Egy korrepetitor egyszer engem is meghallgatott, és azt mondta, hogy persze, mutálni fogok még, és a többi, de érdemes lenne foglalkozni a hangommal. Akkor még nem éreztem magam késznek arra, hogy színpadra lépjek, pedig állandóan vers- és mesemondó versenyekre jártam. A gimnáziumban alter rockbandát csináltunk, közben drámaszakos voltam. Az egyetemen szakadt meg a színpaddal való történetem, akkor legfeljebb karaokebulikba jártunk.

_E_L8174-031748.jpg

Laki Péter (Fotó/Forrás: Gordon Eszter)

Az operettre hogyan találtál rá?

Az „Emlékszel még…” kezdetű dallal kezdődött a Csárdáskirálynőből. Szolnokon, egy katonazenekar játszotta a dallamot, én pedig megkérdeztem apámat, hogy mi ez. Megmondta. Otthon elkezdtem ezeket a dalokat hallgatni, aztán felkerestem egy énektanárt is.

Érdekes, hogy azok az emberek, akik annak idején óva intettek attól, hogy ez egy öreges műfaj, nem egy fiatal srácnak való, azok most szívesen jönnek megnézni engem a színházban.

„Az operett öreges műfaj” – erre a sztereotipiára mit szoktál mondani?

Míg a világ legnagyobb operaházai, színházi teltházzal játsszák Lehár, Kálmán és más nagy operettszerzők műveit, és olyan művészek éneklik a főszerepeket, mint Anna Nyetrebko vagy Juan Diego Flórez, addig nincs miért szégyenkeznünk. Az utóbbi húsz év egyik nagy érdeme, hogy sok fiatalt sikerült visszacsábítani a műfajhoz.

Nem először énekled Bóni szerepét a Csárdáskirálynőben. Milyen lesz Vidnyánszky Attila rendezésében a Margitszigeten?

Eredeti szöveggel, egy Cziegler Balázs által tervezett gyönyörű díszletben adjuk elő a darabot. Ez a díszlet, ennyit már elárulhatok, egy üvegkalitkába zárt hatalmas gramofont ábrázol, amely az előadás alatt, ahogy annak idején az Osztrák-Magyar Monarchia, lassan széthullik, a pusztulásé lesz. Nagyon jó együtt dolgozni Vidnyánszky Attilával, hagy minket, énekeseket érvényesülni, közben profin vezet mint színészeket. Természetesen meghagyunk az operetthez kapcsolódó számos kötelező elemet, de rengeteg új ötletünk van.

_E_L91061-031745.jpg

Laki Péter a Mayában (Fotó/Forrás: Gordon Eszter)

Mi, magyarok aranykorként tekintünk a Monarchia korszakára. Te hogy viszonyulsz ehhez?

Boldog békeidőkként hivatkozunk a kiegyezés korára, nem is ok nélkül, rengeteg fejlesztés, fejlődés történt az országban. Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy a felszín alatt már a szabadságharc előtt is megvoltak azok a nemzetiségi problémák, amik a nagy világháborúban felszínre törtek. A monarchiakori Magyarországot tíz nemzet lakta, nem csoda, hogy a felfegyverezett, magyar egyenruhában harcoló szlávok aztán könnyen letették a puskát az oroszokkal szemben. Van a békeidőknek egy másik aspektusa is: abban a korban az emberek ízlésesen viselkedtek, ismerték az erkölcsöt, tudtak táncolni, verseket, énekelni, zongorázni, nagyobb műveltség tartozott az emberekhez – főleg az uralkodó osztályoknál. De ha megnézzük a tágabb kontextust, akkor ezt csak nagy idézőjelben tudom „boldog békeidők”-nek nevezni.

Az operettnek mint műfajnak van arra tere, hogy a magyar történelemről beszéljen?

Az említett díszlet például nagyon jó példa arra, hogy megpróbálunk történelmi hátteret is felvillantani, a Csárdáskirálynőt szerintem nem is lehet másképp előadni. Szerintem fontos, hogy az operett ne csak magát a zenét adja, hanem némi történelemtudással is gazdagítsuk a közönséget. Fontos, hogy egy előadás új ismereteket is átadjon, a szórakoztatáson túl.

Harmincadik életévedet töltötted néhány napja (beszélgetésünk június elején folyt). Bármiféle mérlegelésre késztetett ez a harmadik iksz?

Nem, nem tulajdonítok nagy jelentőséget a kerek számnak. A saját karrieremmel kapcsolatban annyit tudok, hogy a siker a kemény munkával jön meg. Ugyanezzel az alázattal és szorgalommal kell tovább dolgoznom.

_E_L83701-031745.jpg

Laki Péter a Menyasszonytáncban (Fotó/Forrás: Gordon Eszter / Operettszínház)

A Figaro házassága Basiliójaként debütáltál az operai műfajban (a Co-Opera produkciójában). Szeretnél közelíteni a klasszikus zene felé?

Ahogy az operett táncos-komikus és bonviván szerepköreiről, úgy gondolkodom az operáról is: kitartással fel lehet nőni egy ilyen feladathoz. És ha a legelismertebb hazai énekesek, Kiss András, Keszei Bori, Rálik Szilvia vagy Kálnay Zsófi mondja azt, hogy nekem ezzel foglalkozni kell, nekik elhiszem.

Hangképzés szempontjából hasonló az operett és az opera.

Annyiban még nehezebb is az operett, hogy ebben a műfajban a koreográfia sokszor igen-igen nagy kihívást jelent, alig bírunk levegőt venni hozzá.

A Lehár Ferenc Nemzetközi Énekversenyen megosztott első helyezést nyertél bonviván kategóriában. Az Operettszínházban viszont táncos-komikus szerepkörben mozogsz. Miért váltottál fachot a versenyen?

Mivel már korábban is részt vettem a Lehár-versenyen, akkor táncos-komikusként, úgy gondoltam, ideje kipróbálni magam bonvivánként.

Melyik áll közelebb hozzád?

A csillagjegyem alapján Ikrek vagyok, tehát megvan bennem a humoros és a lírai karakter. Nem mondom, hogy mindig könnyű ezt a kettőt kibékíteni! (nevet) Közel áll hozzám, hogy úgy énekeljek, hogy leszakadjon a csillár, de ha már van humorom, azt kamatoztatnom kell.

_E_L7906-090629.jpg

Laki Péter és az Operettszínház hölgyművészei (Fotó/Forrás: Budapesti Operettszínház)

Egy próbafolyamat vagy előadás után hogyan lazítasz?

Dokumentumfilmet nézek, történelmi folyóiratokat olvasok. Főzök, nagyon szeretem a távol-keleti konyhát, azokat intenzív ízeket, amikért odavagyok, a kínai konyhában találtam meg. A budapesti kínai városrész Mekka az olyan embereknek még én, gyakran felkeressük a legjobb helyeket a párommal. A másik dolog a fürdőzés: délelőtt, mikor még nincsenek tele a medencék, imádok a vízben ellazulni.

Egyre jobban ismer az Operettszínház közönsége. Hat az életedre az ismertség – vagy a sztárság?

Nem is tudom, hogy mit jelent ez a szó.

Számomra Gerard Butler, Penelopé Cruz vagy Mila Kunis a sztár. Vagy Molnár Piroska, aki a tehetségéért is fantasztikus színész. Egyszerű fiú vagyok, nem szeretem ezt a szót. Én nem kezelek a színházban senkit sztárként, és engem sem kezelnek úgy. Ez egy olyan színház, ahová be kell jönnöm, el kell végeznem a munkám, és élveznem kell, amit csinálok. Ilyen egyszerű.

Laki Péter legközelebb a szentendrei Operagálán lép fel június 29-én. Erről az estéről további információt itt szerezhet. Fellép július közepén a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon a Csárdáskirálynőben (erről itt), illetve az augusztus 2-án és 3-án, a budai Vár Oroszlános udvarában, a Palotakoncerteken.

Fejléckép: Forgó Béla.

Szentendrei Teátrum

A nyári szezonban a Szentendrei Teátrum négy-öt bemutatót tart, a magyar színházi élet élvonalbeli rendezői és művészei közreműködésével. Emellett a színházi évad legsikeresebb zenés és prózai előadásaiból láthat válogatást a közönség. A Teátrum műsorában megtalálhatók magyar és külföldi klasszikus és kortárs szerzők színdarabjai, vígjátékok és drámák, előadóestek, valamint egy-egy opera vagy musical előadás is. A színházi előadások mellett jazz, világzenei és komolyzenei koncertek is szerepelnek a kínálatban.

Jöjjön el Szentendrére és töltsön felejthetetlen estéket a város varázslatos szabadtéri helyszínein!

Legnépszerűbb

Színház

Hamarosan eldől, hogy ki vezetheti tovább a Pécsi Nemzeti Színházat – íme a pályázatok!

Rázga Miklós igazgatói megbízatása jövő év elején lejár, a meghirdetett igazgatói pozícióra pedig a szeptember 28-i határidőig két egyéni és két páros tervezet érkezett. A szakmai bizottság ezekről a pályázatokról október 21-én döntött, de a pécsi közgyűlés határozata még hátravan. Bemutatjuk a pályázókat.
Klasszikus

A tanár és az előadóművész egyensúlya – interjú Farkas Gáborral

Szeptembertől a Zeneakadémia Billentyűs és Akkordikus Hangszerek Tanszékének vezetője lett, hazaköltözik Tokióból Farkas Gábor zongoraművész. Lehet, hogy észre sem vettük, hogy távol volt: rendszeresen találkoztunk vele a hazai színpadokon. Mert, miként a zongoraművész vallja, koncertezést és tanítást együtt érdemes művelni.
Vizuál

Vidnyánszky az eszefésekért tüntet drMáriás festményén

Újabb drMáriással gazdagodott a magyar festészet tárháza. A festőművész, aki általában a napilapokban keresi témáit, most Vidnyánszky és a színművészetisek ügyét találta meg.
Jazz/World

Megjelent a Nagy Emma Quintet új lemeze

A folyamatos változásról szól a Nagy Emma Quintet új, második lemeze. A Bartók Konzervatórium növendékeiből alakult formáció október 27-én mutatja be a Low Frequency Oscillator című anyagot a fővárosi Opus Jazz Clubban.
Plusz

Petőfi menedzsere – Takács Ákos a Kult50-ben

Ezreket mozgat meg, százezreket ér el. A Red Bull Pilvaker ötletes performance-ként indult, mára viszont komoly misszióvá vált, amely kreatív módon népszerűsíti a magyar irodalmat a fiatalok körében. Ötletgazdája, Takács Ákos talán maga sem gondolta az elején, hova jut majd el a kezdeményezésük.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

A legkiemelkedőbb művészeket díjazták a Magyar Operett Napján

Immár hagyomány, hogy a Budapesti Operettszínház Kálmán Imre születésének és Lehár Ferenc halálának évfordulóján – amit 2002 óta a Magyar Operett Napjaként tartanak számon – díjazza az évadban legjobb teljesítményt nyújtó színészeket.
Zenés színház hír

A képzelt beteg – Vajda János operájának ősbemutatójára készül az Opera

Az előadás a CAFe Budapest részeként, de annak időtartamán kívül, október 30-án látható először az Eiffel Műhelyházban, Szabó Máté rendezésében.
Zenés színház hír

Eladta alapítója portréját a londoni Királyi Operaház, hogy túlélje a járványt

A képet David Hockney, az egyik legkeresetebb élő művész készítette még a hetvenes években. Értékét az is növeli, hogy Hockney alig fest felkérésre. A portrét követően harminc évig nem vállalt hasonló megbízást.
Zenés színház interjú

Dobri Dániel: „Szavak nélkül mesélek el egy történetet”

Dobri Dániel szemtelenül fiatal és jóképű zeneszerző, zenei vezető. A József Attila Színházban most bemutatott Amadeus zenei világa is az ő „gyermeke”. Ennek kapcsán beszélgettünk színházról, muzsikáról, egy előadás létrejöttéről.
Zenés színház kult50

Szerepek csöndjében – Horváth Margit a Kult50-ben

Mindenki csak Huginak becézi. Anyaszínházának tartja a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházat, de saját bőrén tapasztalta meg, hogy senki nem lehet próféta a saját hazájában.