Zenés színház

Bonviván és táncos-komikus: Laki Péter

2019.06.27. 03:35
Ajánlom
Laki Péter a közelmúltban énekversenyt nyert, a margitszigeti Csárdáskirálynőben Bónit alakítja, de fellép a szentendrei Operagálán és a Budavári Palotakoncerteken is. A fiatal művész szerint érdemes úgy énekelnie, hogy leszakadjon a csillár, de a humorát sem hagyhatja a színpad mögött.

Több helyen olvashattuk rólad, hogy történelmet tanultál az egyetemen. Bírtál volna a bőrödben maradni, ha ebben az irányban folytatódik az életed?

Valóban történelemtanárnak tanultam Szegeden, de nem, nem hiszem, hogy bírtam volna ebben a szakmában. Az ismerőseim is azt mondták, hogy ez az utolsó szakma, amiben el tudtak volna képzelni. Most, énekesként egészen más az életem, mint a „normális” emberek élete. Hobbi maradt a történelem.

Megvan benned a kettősség, hogy egyrészt a színpad az otthonod, de szeretsz egyedül leülni a Rubicon egyik számával?

Pontosan. Nehezen ugyan, de igyekszem időt találni arra, hogy könyvet olvassak vagy dokumentumfilmet nézzek.

Hogyan kezdődött az éneklés iránti szenvedélyed?

A színpad szeretete végigkíséri az életemet. A bátyám gyerekszínész volt Szolnokon, így én is sokat jártam az ottani Szigligeti Színházba. Egy korrepetitor egyszer engem is meghallgatott, és azt mondta, hogy persze, mutálni fogok még, és a többi, de érdemes lenne foglalkozni a hangommal. Akkor még nem éreztem magam késznek arra, hogy színpadra lépjek, pedig állandóan vers- és mesemondó versenyekre jártam. A gimnáziumban alter rockbandát csináltunk, közben drámaszakos voltam. Az egyetemen szakadt meg a színpaddal való történetem, akkor legfeljebb karaokebulikba jártunk.

_E_L8174-031748.jpg

Laki Péter (Fotó/Forrás: Gordon Eszter)

Az operettre hogyan találtál rá?

Az „Emlékszel még…” kezdetű dallal kezdődött a Csárdáskirálynőből. Szolnokon, egy katonazenekar játszotta a dallamot, én pedig megkérdeztem apámat, hogy mi ez. Megmondta. Otthon elkezdtem ezeket a dalokat hallgatni, aztán felkerestem egy énektanárt is.

Érdekes, hogy azok az emberek, akik annak idején óva intettek attól, hogy ez egy öreges műfaj, nem egy fiatal srácnak való, azok most szívesen jönnek megnézni engem a színházban.

„Az operett öreges műfaj” – erre a sztereotipiára mit szoktál mondani?

Míg a világ legnagyobb operaházai, színházi teltházzal játsszák Lehár, Kálmán és más nagy operettszerzők műveit, és olyan művészek éneklik a főszerepeket, mint Anna Nyetrebko vagy Juan Diego Flórez, addig nincs miért szégyenkeznünk. Az utóbbi húsz év egyik nagy érdeme, hogy sok fiatalt sikerült visszacsábítani a műfajhoz.

Nem először énekled Bóni szerepét a Csárdáskirálynőben. Milyen lesz Vidnyánszky Attila rendezésében a Margitszigeten?

Eredeti szöveggel, egy Cziegler Balázs által tervezett gyönyörű díszletben adjuk elő a darabot. Ez a díszlet, ennyit már elárulhatok, egy üvegkalitkába zárt hatalmas gramofont ábrázol, amely az előadás alatt, ahogy annak idején az Osztrák-Magyar Monarchia, lassan széthullik, a pusztulásé lesz. Nagyon jó együtt dolgozni Vidnyánszky Attilával, hagy minket, énekeseket érvényesülni, közben profin vezet mint színészeket. Természetesen meghagyunk az operetthez kapcsolódó számos kötelező elemet, de rengeteg új ötletünk van.

_E_L91061-031745.jpg

Laki Péter a Mayában (Fotó/Forrás: Gordon Eszter)

Mi, magyarok aranykorként tekintünk a Monarchia korszakára. Te hogy viszonyulsz ehhez?

Boldog békeidőkként hivatkozunk a kiegyezés korára, nem is ok nélkül, rengeteg fejlesztés, fejlődés történt az országban. Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy a felszín alatt már a szabadságharc előtt is megvoltak azok a nemzetiségi problémák, amik a nagy világháborúban felszínre törtek. A monarchiakori Magyarországot tíz nemzet lakta, nem csoda, hogy a felfegyverezett, magyar egyenruhában harcoló szlávok aztán könnyen letették a puskát az oroszokkal szemben. Van a békeidőknek egy másik aspektusa is: abban a korban az emberek ízlésesen viselkedtek, ismerték az erkölcsöt, tudtak táncolni, verseket, énekelni, zongorázni, nagyobb műveltség tartozott az emberekhez – főleg az uralkodó osztályoknál. De ha megnézzük a tágabb kontextust, akkor ezt csak nagy idézőjelben tudom „boldog békeidők”-nek nevezni.

Az operettnek mint műfajnak van arra tere, hogy a magyar történelemről beszéljen?

Az említett díszlet például nagyon jó példa arra, hogy megpróbálunk történelmi hátteret is felvillantani, a Csárdáskirálynőt szerintem nem is lehet másképp előadni. Szerintem fontos, hogy az operett ne csak magát a zenét adja, hanem némi történelemtudással is gazdagítsuk a közönséget. Fontos, hogy egy előadás új ismereteket is átadjon, a szórakoztatáson túl.

Harmincadik életévedet töltötted néhány napja (beszélgetésünk június elején folyt). Bármiféle mérlegelésre késztetett ez a harmadik iksz?

Nem, nem tulajdonítok nagy jelentőséget a kerek számnak. A saját karrieremmel kapcsolatban annyit tudok, hogy a siker a kemény munkával jön meg. Ugyanezzel az alázattal és szorgalommal kell tovább dolgoznom.

_E_L83701-031745.jpg

Laki Péter a Menyasszonytáncban (Fotó/Forrás: Gordon Eszter / Operettszínház)

A Figaro házassága Basiliójaként debütáltál az operai műfajban (a Co-Opera produkciójában). Szeretnél közelíteni a klasszikus zene felé?

Ahogy az operett táncos-komikus és bonviván szerepköreiről, úgy gondolkodom az operáról is: kitartással fel lehet nőni egy ilyen feladathoz. És ha a legelismertebb hazai énekesek, Kiss András, Keszei Bori, Rálik Szilvia vagy Kálnay Zsófi mondja azt, hogy nekem ezzel foglalkozni kell, nekik elhiszem.

Hangképzés szempontjából hasonló az operett és az opera.

Annyiban még nehezebb is az operett, hogy ebben a műfajban a koreográfia sokszor igen-igen nagy kihívást jelent, alig bírunk levegőt venni hozzá.

A Lehár Ferenc Nemzetközi Énekversenyen megosztott első helyezést nyertél bonviván kategóriában. Az Operettszínházban viszont táncos-komikus szerepkörben mozogsz. Miért váltottál fachot a versenyen?

Mivel már korábban is részt vettem a Lehár-versenyen, akkor táncos-komikusként, úgy gondoltam, ideje kipróbálni magam bonvivánként.

Melyik áll közelebb hozzád?

A csillagjegyem alapján Ikrek vagyok, tehát megvan bennem a humoros és a lírai karakter. Nem mondom, hogy mindig könnyű ezt a kettőt kibékíteni! (nevet) Közel áll hozzám, hogy úgy énekeljek, hogy leszakadjon a csillár, de ha már van humorom, azt kamatoztatnom kell.

_E_L7906-090629.jpg

Laki Péter és az Operettszínház hölgyművészei (Fotó/Forrás: Budapesti Operettszínház)

Egy próbafolyamat vagy előadás után hogyan lazítasz?

Dokumentumfilmet nézek, történelmi folyóiratokat olvasok. Főzök, nagyon szeretem a távol-keleti konyhát, azokat intenzív ízeket, amikért odavagyok, a kínai konyhában találtam meg. A budapesti kínai városrész Mekka az olyan embereknek még én, gyakran felkeressük a legjobb helyeket a párommal. A másik dolog a fürdőzés: délelőtt, mikor még nincsenek tele a medencék, imádok a vízben ellazulni.

Egyre jobban ismer az Operettszínház közönsége. Hat az életedre az ismertség – vagy a sztárság?

Nem is tudom, hogy mit jelent ez a szó.

Számomra Gerard Butler, Penelopé Cruz vagy Mila Kunis a sztár. Vagy Molnár Piroska, aki a tehetségéért is fantasztikus színész. Egyszerű fiú vagyok, nem szeretem ezt a szót. Én nem kezelek a színházban senkit sztárként, és engem sem kezelnek úgy. Ez egy olyan színház, ahová be kell jönnöm, el kell végeznem a munkám, és élveznem kell, amit csinálok. Ilyen egyszerű.

Laki Péter legközelebb a szentendrei Operagálán lép fel június 29-én. Erről az estéről további információt itt szerezhet. Fellép július közepén a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon a Csárdáskirálynőben (erről itt), illetve az augusztus 2-án és 3-án, a budai Vár Oroszlános udvarában, a Palotakoncerteken.

Fejléckép: Forgó Béla.

Szentendrei Teátrum

1969-ben színművészeti főiskolások ötlete nyomán Szentendre különleges atmoszférájú barokk főterén nyári színház született. A Szentendrei Teátrum több mint 50 éve ajándékozza meg felejthetetlen élményekkel a kultúra szerelmeseit. 2021 tavaszától Lőrinczy György igazgatja a színházat, hagyományait figyelembe véve, de mégis frissen, szem előtt tartva a mai közönség ízlését.

Számos összművészeti produkció mellett továbbra is a színházi és operabemutatók készülnek Szentendrére. Az új igazgató törekvései szerint egész évben várják majd a kultúra szerelmeseit a Teátrumba készülő produkciók.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

„Ki merne ma Gobbi Hilda szemébe nézni?” – a Nemzet Színészei is megszólaltak Gobbi Hilda végakarata kapcsán

A Nemzet Színésze címmel kitüntetett tizenkét művész írta alá azt a közleményt, amely számon kéri az illetékeseket, amiért a hazai színházi világért oly sokat tevő színművész végakaratát nem telesítették maradéktalanul.
Színház

Kálid Artúr: „Az én apám nem volt az életem része”

A Rózsavölgyi Szalon február 13-án mutatja be Kálid Artúr és Jeney Luca főszereplésével Hárs Anna Mákfagyi című darabját. A Hollósi Frigyes- és Gedeon József Amfiteátrum-díjas színművész a Fideliónak az új szerepéhez való kapcsolódása mellett szabadúszásról, szinkronokról, anyaszínházakról, rádiós műsorvezetésről is beszélt.
Vizuál

„Hihetetlen erő van a fiatal filmesekben” – díjnyertes rendezők a Magyar Filmszemle visszatéréséről

Tizenhárom év szünet után idén ismét visszatér a Magyar Filmszemle. A Fidelio magyar filmrendezőket kérdezett meg arról, miért örömteli, hogy ismét megrendezik a fesztivált. Fekete Ibolya, Hajdu Szabolcs, Kocsis Ágnes, Pálfi György, Sándor Pál, Szász János és Tarr Béla is megosztotta velünk gondolatait.
Színház

Zalán János cáfolja, hogy felnőttszínházzá alakítaná a Kolibrit

„Több cikkben és a petícióban is az jelent meg, hogy felnőtt színházzá alakítanám a Kolibrit. Ez szándékosan elferdített valótlan állítás. Szeretnék megnyugtatni mindenkit, hogy ez nem igaz” – írta a Kolibri Színház újonnan kinevezett igazgatója. Nyílt levelét teljes terjedelmében közöljük.
Színház

Ellinger Edina: „Ahol ennyi kreatív ember van, ott érdemes dolgozni”

Nemrég derült ki, hogy újabb öt évig Ellinger Edina vezetheti a Budapest Bábszínházat. Az igazgatót friss pályázatáról, a pozícióval járó nehézségekről, a tanításról, mértéktartásról és önvizsgálatról, valamint az új kihívásokról kérdeztük.

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Megtalálni az emberit – három fiatal karmester a Magyar Állami Operaházban

Három olyan fiatal karmestert szólítunk meg, akikben egy dolog biztosan közös, az OPERA művészeti vezetése látja bennük a tehetséget, a lehetőséget, ezért kellően komoly feladatokat is rájuk bíz.
Zenés színház ajánló

Egy disztópikus Skóciába utazhatunk Verdi Macbethjének operaházi előadásán

A New York-i Metropolitan sztárja, George Gagnidze és Kálmándy Mihály címszereplésével, Boross Csilla és Rálik Szilvia női főszereplésével mutatja be Verdi Macbethjét február 22-én a Magyar Állami Operaház.
Zenés színház ajánló

Újra az Operaházban látható Anna Netrebko és Yusif Eyvazov

A Bohémélet, a Manon Lescaut, a Pillangókisasszony, a Tosca és a Turandot közkedvelt részletei is elhangoznak Anna Netrebko és Yusif Eyvazov áriaestjén március 23-án az Operaházban.
Zenés színház ajánló

Közeleg A cirkuszhercegnő bemutatója az Operettszínházban

Hármas szereposztásban, február 21-én, 22-én és 23-án láthatja először a közönség Kálmán Imre nagyoperettjét Homonnay Zsolt rendezésében, amely látványos vizuális világot és érzékeny lélektani megközelítést ígér.
Zenés színház kritika

A befejezhetetlen létkomédia – Berlinben is bemutatták Kurtág György operáját

Alig néhány hónappal a bécsi bemutató után a Berlini Állami Opera is műsorra tűzte A játszma végét, Ezúttal Johannes Erath rendező megmutatta az értelmetlenség mögött fellelhető összefüggésrendszert.