Zenés színház

Bordás Barbara: "Szükségünk van a mesére"

2014.08.01. 18:21
Ajánlom
A szegedi Dóm téri Háry János kapcsán Örzsével, azaz Bordás Barbarával beszélgettünk nem sokkal a bemutató előtt.

- Eddigi pályád során főleg operett és musical szerepek találtak meg. A Háry népzenéből merítő dalai mennyire állnak közel a hangodhoz?

- Mielőtt megkaptam volna szerepet, megkeresett Silló Pista (Silló István zenei vezető - a szerk. ) és áthívott  színházba . Ezeknek a daloknak a hangfekvése elég mély, ami akár problémát is jelenthetett volna, de végül mindketten elégedettek voltunk a teljesítményemmel.  A népdalok világa egyébként nem áll tőlem távol, konzervatóriumi éveim alatt is megtalált a műfaj.  Ráadásul az embernek folyamatosan a legmagasabb színvonalon kell képeznie magát, készen kell állnia az új kihívásokra, függetlenül attól, hogy épp musicalt, vagy operettet énekel. Ha egy operaáriát el tudsz énekelni, könnyebben mozogsz a saját műfajodon belül is. A Háry látszólag egyszerű dalait hatalmas feladat úgy életre kelteni, hogy azoknak hatása is legye - pláne egy akkora színpadon, mint a Dóm téri.

- Bodrogi Gyulától Király Leventén át Gérard Depardieu-ig számtalan színész megfordul majd a produkcióban. Milyen volt a próbafolyamat hangulata?

- Nagyon különleges élmény volt, hogy hiszen a legkülönbözőbb alkotókkal dolgozhattam együtt, a prózai színészektől kezdve énekeseken át a legkülönbözőbb színházi alkotókig. Mindenki hozzátett valamit a produkcióhoz. Jó volt látni, ahogy egy-egy prózai színész rácsodálkozik az énekesek gyönyörű hangjára, majd nem sokkal később az énekesek ámulnak el egy színészi alakításai láttán.  Mindig öröm olyan művészekkel együtt dolgozni, mint Bodrogi Gyuszi bácsi, vagy épp Király Levente, rengeteget lehet tőlük tanulni, emellett pedig nagyon nyitott emberek. Időnként azon kapom magamat, hogy csak állok a takarásban, nézem őket, és közben valaki int, mert rég színpadon kellene lennem.  Kár, hogy Depardieu-val egyelőre még nem találkoztunk. ( A francia színész beszélgetésünket követően, július 30-án éjszaka érkezett meg Szegedre - a szerk.)

- Szerinted mennyire igaz, amit ez a történet állít, hogy a valóság csak a mesével együtt elviselhető?

- Mindenképp van benne igazság. Tényleg egyre nehezebben találjuk meg a boldogságunkat a mindennapokban, ezért sokszor a mesét is hajlandóak vagyunk elhinni, még akkor is, ha tudjuk, hogy az nem igaz. Háryval is így van ez: hiába tudja róla mindenki, hogy nagyot mond, hiába állítja, hogy találkozott Napóleonnal, miközben teljesen másik korban él - a hallgatósága mindig arra kéri, hogy folytassa a történetét. A mese ereje őket is beszippantja, részesei lesznek a történetnek és együtt kalandoznak Háryval. Így van ez a mindennapokban is. Szükségünk van a mesére, hogy elhiggyük: nem is annyira szörnyű ez a világ.

- Örzse gyakorlatilag végig a háttérből követi Háryt, aki eközben a legkülönbözőbb kalandokba és nőügyekbe keveredik bele. Valóban ennyire szerethető lenne ez a figura?

- Ezt a kérdést én is feltettem Attilának (Béres Attila, a rendező - a szerk.) a próbákon.  Szegény Örzsét mindig otthagyja Háry, nem foglalkozik vele, helyette a nagyvilági urak és dámák világával van elfoglalva - tényleg elég nehéz olyan tulajdonságot mondani, ami miatt szerethető ez az ember. Amikor azonban végiggondoltuk a körülöttünk élő emberek kapcsolatait, rá kellett jönnünk, hogy sokkal több ilyen pár van, mint azt elsőre gondolnánk. Külső szem számára ezek a kapcsolatok sokszor túlmennek egy határon, pedig valójában mindkét fél végtelenül szereti a másikat, és mindketten hűségesek. Egyszerűen csak nagyobb igényük van a szabadságra.

- Több helyen beleírtatok a darabba - milyen változtatásokra volt szükség?

- Az egyik legnagyobb változtatást a Napóleont alakító Depardieu miatt kellett eszközölni, hiszen ő végig franciául beszél majd.  Napóleon és Háry között egy székely deák fog majd tolmácsolni, aki eredetileg nem szerepel a történetben. Illetve tudni kell azt is, hogy a mi produkciónkban Háry nem egy kocsmában meséli el a barátainak a történetet. Attila ironikusan ezt úgy magyarázta, hogy az emberek ma sokszor annyira szegények, hogy már leinni magukat sincs pénzük.  Hogy mit találtunk ki, az azonban legyen egyelőre meglepetés

Programkereső

Legolvasottabb

Vizuál

Feljelentés áldozata lett az Anyáim története

Elmaradt az Ars Sacra Filmfesztivál versenyprogramjába meghívott film vetítése szombat este a Tabán moziban. A rendezők egy nappal a vetítés előtt tudták meg, hogy többen feljelentették a fesztivál szervezőit, és petíciót indítottak a szivárványcsaládok örökbefogadásáról szóló film vetítése ellen. 
Vizuál

A tudattalan titkos tempója - interjú Enyedi Ildikóval

Az Ezeregyéjszaka-szerűen dús, titokzatos szerelmi történet álarcában, Enyedi Ildikó új filmje, A feleségem története – Füst Milán regényéhez hűen – az élet összetettségéről, titokzatosságáról, uralhatatlan jellegéről mesél. A vetítés után kérdeztük a rendezőt.
Színház

„Csodálatos ez a bohóc-létezés” – Beszélgetés Mertz Tiborral

Szeptember 18-án mutatta be Székely Csaba Öröm és boldogság című drámáját a Budaörsi Latinovits Színház, Alföldi Róbert rendezésében. Mertz Tiborral, az előadás egyik szereplőjével beszélgettünk kíváncsiságról, társulati létezésről és véleménynyilvánításról.
Vizuál

Küldetés teljesítve – Lenyűgöző filmek sorát kínálta az idei CineFest 

Kilenc film. Ennyi fért abba a három napba, amelyet Miskolcon tölthettünk a CineFest Filmfesztivál vendégeként. Bár a versenyprogramnak csupán a töredékét láttuk, mégis varázslatos filmek emlékeit őrizzük magunkban - köztük a fődíjas és a közönségdíjas alkotásokét is. Fesztiválbeszámoló.
Vizuál

Szabó Eszter nyerte el a Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat 

Hatodik alkalommal adták át a Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat, amit az alapító ír házaspár azzal a céllal hozott létre, hogy támogassa a kortárs magyar képzőművészeket, és jelenlétüket erősítse a nemzetközi művészeti világban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

A sors lépcsőfokain járva – interjú Dolhai Attilával

A Budapesti Operettszínház idei évadának első bemutatója a Federico Fellini 8 és ½ című önéletrajzi ihletésű filmje alapján készült Nine-Kilenc, amely egy alkotói válságban lévő rendező belső vívódásait, illetve nőkhöz való viszonyát mutatja be. A Guidót alakító Dolhai Attilával a főhősről, az előadásról és vallásról beszélgettünk.
Zenés színház ajánló

Ki lesz a vadak ura? – Új családi musical a láthatáron!

A TBG Production és a Soproni Petőfi Színház a Tesla musical alkotóinak közreműködésével bemutatja: a Vadak Ura – The Covenant musical show-t.
Zenés színház hír

Musical az ártatlanság koráról – a Nine premierjével indul az Operettszínház új évada

Közönségtalálkozóval egybekötött sajtótájékoztatón mutatkoztak be a Budapesti Operettszínház új bemutatójának szereplői. A Nine-Kilenc Federico Fellini Oscar-díjas 8 és ½ című filmje alapján készül Balázs Zoltán rendezésében.
Zenés színház kritika

Sanzon-szerelmek Pokorny Liával

Hányféle szerelem létezik? És melyik az igazi? Ismerős helyzetek, valódi drámák és félve elsuttogott vallomások váltják egymást a Centrál Színházban, Pokorny Lia zenés estjén, amely több, mint sanzonokká formált érzelmek kavalkádja: önmagunkkal való szembenézés.
Zenés színház ajánló

Mitől működik egy házasság? – II. János Pál pápa darabja az Opera Eiffel Műhelyházában sejteti a választ

Karol Józef Wojtyła, a későbbi II. János Pál pápa Az aranyműves boltja című darabját Krzysztof Penderecki zenéjével és székesfehérvári Vörösmarty Színházzal együttműködésben mutatja be 2021. szeptember 8-án a Magyar Állami Operaház.