Zenés színház

Boribontól a Kit Kat Clubig

2015.04.07. 08:01
Ajánlom
Mórocz Adrienn és Bercsényi Péter, a Budapest Bábszínház két fiatal művésze arról mesélt, milyen tévhitek övezik még ma is a bábszínházat, illetve a hamarosan Alföldi Róbert rendezésében színpadra kerülő Kabaréról is elárultak néhány izgalmas részletet.

- Bementek egy idegen társaságba, és megkérdezik tőletek, hogy mivel foglalkoztok. Mi az első reakció a válaszra?

- Bercsényi Péter: A bábszínházról a legtöbb embernek még ma is a kesztyűsbáb ugrik be. Számtalan olyan történet van, hogy megkérdezték tőlem, min dolgozom, mire mondtam, hogy épp egy Csehovot vagy Molière-t próbálok. Nem értették, ezt hogyan lehet bábokkal. Bár az utóbbi években egyre több színház iránt érdeklődő ember ismerte fel, hogy a bábszínház nem kizárólag azt jelenti, hogy a paraván mögött bujkálva játszunk, még most is sokszor értetlenség övezi a műfajt. Azt szoktam mondani, hogy a bábozást inkább mutatni kell, beszélni úgyis jóval nehezebb róla. 

- Mórocz Adrienn: A dologhoz az is hozzátartozik, hogy az utóbbi időben sokkal inkább láthatóvá vált az itteni munka, számtalan olyan darabot mutattunk be, ami az idősebb korosztálynak, esetleg felnőtteknek szól. Nemrég a szomszédunk hozta el az unokáját, és mondta, hogy ez valami egészen más, mint amit ő bábszínház címszó alatt ismert.

- És mi történik, ha ugyanebben a társaságban elmondjátok, hogy egy Alföldi-rendezést próbáltok?

- BP: Előbb elhasalnak...

- MA:...aztán megkérdezik, hogy jó, de mégis hogyan, bábokkal?!

- Alföldi Róbertnek ugyan nem ez az első munkája a Budapest Bábszínházban, alapvetően mégsem bábrendező. Ez mennyire érhető tetten a munkafolyamatában?

- BP: Én leginkább a Mácsai Pálhoz tudnám hasonlítani, aki a Líra és Epikát rendezte nálunk, mindenféle bábos előképzettség nélkül. Egy tehetséges rendező ösztönösen ráérez a bábszínház lényegére. Robi (Alföldi Róbert - a szerk.) nem először találkozik a társulat tagjaival: az egyetemen három bábosztályban is rendezett vizsgaelőadást, közülük-közülünk heten játszunk a Kabaréban, a színházban pedig 2005-ben készítette a Sade márki 120 napját. Valószínűleg ezeknek a tapasztalatoknak köszönhetően most sokkal tudatosabban nyúl a bábokhoz.

- MA: Egy nem bábszínházhoz szokott rendező teljesen máshogy közelít az előadáshoz, sokszor tudatos döntések helyett inkább csak a megérzéseire hallgat. Nem mindegy például, hogy milyen a viszonya a mozgatónak és a mozgatott tárgynak. Robi korábbi bábszínházi tapasztalatának köszönhetően most egy elég erős koncepcióval érkezett, pontos elképzelése van arról, hogy mikor kell a színésznek és a bábnak szétválnia, vagy épp összeolvadnia.  

- Szerintetek mi adja ma ennek a darabnak az aktualitását?

- MA: Mivel a történet eredetileg a harmincas évek Németországában játszódik, óhatatlanul felmerül az előadásban egy rakás, még ma is aktuális kérdés az antiszemitizmustól kezdve a homofóbiáig. Ugyanakkor amennyire csak lehet, igyekszünk kiemelni a történetet a konkrét térből és időből, és aktuálpolitikai kikacsintások helyett egy általánosabb üzenetet megfogalmazni.

- BP: Egy-két apróbb igazítás mindenképp lesz a darabban, de ezekkel csak a nézőkhöz szeretnénk közelebb hozni a történetet. Ismerős környezetben talán könnyebben megértik, hogy azok az ösztönök és reflexek, amik annak idején a harmincas években eluralkodtak Németországban, még ma is ott dolgoznak mindannyiunkban.

- Adri, te egy éven belül másodszorra alakítasz zűrös musicalhősnőt. Tavaly Roxie Hart voltál a Chicagóban, most pedig Sally Bowles szerepét kaptad meg...

- MA: Pedig tényleg senki nem áll tőlem távolabb, mint ez a két nő! Sally alakja egyébként szerintem jóval összetettebb, mint azt elsőre gondolnánk, a legtöbb rendezésben egy bolondos lelkű figura, aki fiúról fiúra száll. Arról már jóval kevesebb szó szokott esni, hogy mennyi tragédia és csalódás éri őt a történetben. Robi szeretné, ha a szerepnek lenne mélysége is.

- Egy-egy jól megformált Konferanszié-alakításról évtizedeken át szoktak beszélni, elég csak a filmbeli Joel Grayre, vagy épp Keresztes Tamásra gondolni. Ez valamiféle jutalomszerep?

- BP: Feltétlenül az, nekem konkrétan évek óta ez volt az egyik álomszerepem. Azzal, hogy milyen őrületesen nehéz jól csinálni, csak most szembesültem: millióan játszották már, jobbnál-jobb alakítások kötődnek hozzá, Joel Graytől Alan Cummingig - és éppen ezért nagyon nehéz kihozni belőle valami újat. Igazi titokzatos figura, van benne valami ijesztően sötét, és közben mégis teli szájjal röhög rá az egész süllyedő világra.

- Reggelente a Boribon és Annipanniban játszotok együtt, pár órával később pedig a Kabaré tizenhatos karikás világában tértek vissza a színpadra. Hány szerepet bír el egy színész egy nap?

- MA: Az ember agya viszonylag gyorsan átvált, nekünk ráadásul olyan szempontból szerencsénk van, hogy a gyerekelőadások korán kezdődnek. Mondjuk, ha arra gondolok, hogy a szülők reggel még Annipanniként látnak, este pedig alig-ruhában Sallyként...

- BP: Igazából amikor megszólal az öltözőben a figyelmeztető, és elindulunk a színpadra, szép lassan elkezd lemállani minden, ami az épp aktuális szerepen kívül van. A feladat az feladat, nekünk meg az dolgunk, hogy minél jobban megoldjuk. Aztán legfeljebb este, amikor hazaérünk, felsóhajtunk, hogy jézusmária...

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Színes, szélesvásznú életműdíjak a magyar film ünnepén

Megszámlálhatatlan filmben és televíziós alkotásban játszottak az 5. Magyar Filmhét életműdíjasai: Andorai Péter, Bánsági Ildikó, Bodrogi Gyula, Koncz Gábor és Venczel Vera. A díjátadóval megkezdődött a filmhét, hét kategóriában összesen 203 filmet vetítenek a Corvin moziban.
Színház

Udvaros Dorottya: „Mintha az élet direkt adná nekem ezeket a szerepeket”

Világhírű román rendező, Silviu Purcărete állította színpadra a Nemzeti Színházban Csehov utolsó, összegző főművét, a Meggyeskertet. A román és az orosz színházi iskoláról, Csehovról és a tavaszról is beszélt a női főszerepet alakító Udvaros Dorottya.
Klasszikus

Megújul a Virtuózok, május elejétől már nézheti a tévében

Idén kamaraegyüttesek versenyeznek a Virtuózok 5. évadában, május 3-án lesz a széria első adása. Mutatjuk, kik versenyeznek!
Klasszikus

A Kodály-módszer hírnöke: Szőnyi Erzsébet 95 éves

A kilencvenöt éves Szőnyi Erzsébet rengeteget tett a Kodály-módszer megőrzéséért, de saját jogán is kiváló zeneszerző. Születésnapján köszöntjük.
Jazz/World

Mary Lou Williams, aki az ujjaival imádkozott zongorázás közben

A női zenészekről szóló sorozatunkból nem hiányozhat Mary Lou Williams, aki nemcsak azért izgalmas, mert elsőként szerzett érvényt magának női zeneszerzőként és zongoristaként, de azért is, mert beemelte zenéjébe azt a spirituális töltetet, ami a szakrális jazz anyjává avatta őt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Tóth Péter operát írt a Tótékból

Kenessey Jenő Az arany meg az asszony és Örkény István-Tóth Péter Tóték című egyfelvonásos operáit Káel Csaba rendezésében és Jankó Zsolt vezényletével mutatja be április 26-án a Magyar Állami Operaház az Eiffel Műhelyházban.
Zenés színház ajánló

Kortársak és klasszikusok a Bartók Plusz Operafesztiválon

Közzétette programját a miskolci Bartók Plusz Operafesztivál. A klasszikus és modern zenés színházi élményt, opera-animációt és báboperát is kínáló fesztivál szenzációjának Eötvös Péter Az Aranysárkány című művének hazai ősbemutatója ígérkezik. A jegyárusítás megkezdődött, egyes előadásokra 30 százalékos kedvezménnyel vásárolhatnak belépőjegyet május 5-ig.
Zenés színház interjú

Népdalt énekelve sétál át a macska a hivatalon

Halas Dóra és Nagy Fruzsina már a második közös előadásukat készítették el a Soharóza kórussal. Catwalk-koncertnek nevezik az általuk alkotott műfajt, amelyben elegyednek a kóruskoncert, a színház és a divatbemutató jellegzetességei. Az Ügyben népdalokat dolgoztak fel, bár mint mondták, Kodály és Bartók óta valami nagyon félrecsúszott a népzene társadalmi megítélésében.
Zenés színház interjú

Liliom hazatalál

Április 26-án mutatja be a Budapesti Operettszínház a Molnár Ferenc színműből készült világhírű musicalt, a Carouselt. Béres Attila rendezővel a Liliom iránti rajongásáról és a készülő előadásról beszélgettünk.