Zenés színház

Börtönszínház

2005.08.23. 00:00
Ajánlom
Don Quijote élete és sorsa a világirodalom egyik gyakran felhasznált alapanyaga – de más művészeti ágakat is említhetnénk, hiszen szélmalomharc egyaránt megihletett képzőművészt, rajzfilmest és popzenészt. Sokféle értelmezési lehetőséget kínál a mondanivaló.

Az óbudai Zichy-kastély

Szólhat egy emberről, aki a túléléshez a kegyetlen és rideg valósággal szemben a fantáziák világába való menekülést választja; lehet a megalkuvás nélküli igazságeszmény hirdetője; a hóbortos, de tiszta szívű és nemes lovagiasság jelképe; utalhat a jók elkerülhetetlen vereségére a rossz ellenében, de adhat reményt is, hogy a végső ítéletkor úgyis a jók javára billen a mérleg.

Don Quijote meséjét az inkvizíció sevillai börtönében rendezi meg a bezárt író-színházcsináló, Miguel de Cervantes. Sajátos megvilágításba helyezi a játékot azonban az a körülmény, hogy a valóság sivárságából saját képzeletének hőstettekkel és nemes hölgyekkel teli világába menekülő lovag történetét tolvajok, szajhák, gyilkosok adják elő. Cervantes élete kétszeresen is az előadáson múlik. Az életben maradáshoz először a börtön Kormányzójának tetszését kell elnyernie, de ami ennél fontosabb: az inkvizíció bírái előtt kell megvédeni magát – ha darabjának kézirata elveszik, akkor életműve semmisül meg, és ez a fizikai létezésnél sokkal többet jelent.

Az Óbudai Nyár keretében bemutatott darab színpada kicsi és tárgyakkal (asztal, padok, priccsek, mosdótál, kályha) zsúfolt, de egy börtönről legkevésbé a tágasság jut az ember eszébe. Egy nyitott állapotban keresztet formázó tolóajtón lehet bejutni a „felső színpadra”, amelynek a belépőkön túl csak annyi a funkciója, hogy a Herceg (Boronyák Gergely) itt sétálgat, roppant szigorú és gonosz tekintettel figyelve a cellában – az „alsó színpadon” – folyó színielőadást. Ez a szinteltolás jó megoldás, mert utalhat arra, hogy erkölcsileg a rabok milyen mélyen vannak, mennyire romlottak, illetve a rossz, szinte kazamataszerű körülményekre. Amíg csak ez látható, ígéretes az előadás. Majd a nyitány hangjaira villogó piros fény és füst borít be mindent, mint a szellemvasúton, és megjelennek az inkvizíció alkalmazásában álló őrök, akiket kapucnis köpenyük inkább viccesen denevérszerűvé, mint fenyegetővé tesz.

Mondják, ha egy mesterséget nem gyakorolnak, akkor legyen az ember bármilyen jó is abban, kijön a gyakorlatból. Gergely Róbertre Cervantesként a filmekből ismert hidalgojelmezt adják, de emlékeztet egy matadorra is. Don Quijotévá lényegülése kimerül a klisék – ősz paróka, kecskeszakáll, mellvért, borbélytányér – felvételében. A szerepnek nincs íve, drámaisága, tragikuma. Nem tudja elhitetni, hogy amit játszik, az nem játék, az inkvizíció börtönébe zárt író halálfélelme érzékelhetetlen. Slágerénekesként kellemes orgánummal elénekli a dalokat.

De még így is ő az előadás legjobbja, hiszen a többi szereplő teljesen arctalan, és nem rendelkezik a megfelelő hangi adottsággal (leginkább ez a Nagy Zoltán által játszott Pap zsolozsmájánál érzékelhető). Kálloy Molnár Péter Sanchója egy rosszul megírt kabarétréfából lépett elő, idült vigyor ül ki arcára, dalait csak erőből énekli. Álmosd Phaedra alakítja a női főszerepet. A hangja csúszkál, vannak magasságok, amelyeket nem tud kiénekelni. Összetett személyiséget kellene felépíteni, de Aldonzája nem elég rossz nő, nem elég pénzéhes, hirtelen jellemváltozása érthetetlen. Semmi nyerseség, hitványság nincs benne, de hiányzik belőle a költészet, a szemérem és a frivolitás is.

Nem lehet eldönteni, hogy az öblös deklináció, a túljátszás és a stílustalan jelenetek (Habány Tamás a Borbély dala alatt a szappanozó és borotváló mozdulatokkal nem csak az arc, de más, intimebb testrészek borotválását is imitálja, vagy a Kismadár című dalt úgy énekli a négy útonálló, mintha az az Ohio lenne) azért vannak-e, mert a cella lakóinak a darab szerint nincs színházi tapasztalata, vagy csak azért, mert Vas-Zoltán Ivánnak nem sikerült az, ami Cervantesnek: színházi emberként remek érzékkel kiválasztani a Don Quijote-történet szereplőit.

(2005. augusztus 6. 20:30 Zichy-kastély udvara (Óbudai Nyár) – Dale Wassermann-Mitch Leight: La Mancha lovagja; főbb szerepekben: Gergely Róbert (Don Quijote, Cervantes), Kálloy Molnár Péter (Sancho, a szolga), Virág László (Az invizíció századosa, Álmosd Phaedra (Aldonza); díszlet: Werner József; jelmez: Húros Annamária; rend.: Vas-Zoltán Iván)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Keller András: A zenekar a kedvenc hangszerem

Vonósnégyesével, a Keller Quartettel elért világsikerek után Keller András karmesterként építi és irányítja tizenhárom éve a Concerto Budapest Szimfonikus Zenekart. Úgy véli, jobban kellene figyelnünk saját, hazai kincseinkre, a kortárs zenére és egyáltalán – a zenére.
Fidelio Tours

Tudod, hol áll Petőfi, Erkel és Anne Frank fája?

Naponta sétálunk el óriási törzsű, sokat megélt fák mellett, ám szinte sosem gondolunk bele, hogy mennyi történetet, mennyi legendát hordozhatnak magukban. Ha a fák mesélni tudnának, talán többet mondanának, mint a legtöbbet megélt nagyszülők. Most összegyűjtöttünk 8 híres fát, amelyeknek érdemes megismerni a történetét.
Zenés színház

Csábító francia dallamok a Benczúr Kertben

Három fiatal, de a startvonalon már túl járó művész, madarak kórusától kísért estjét élvezhetik augusztus 16-án a lombok alatt. Offenbachtól Delibes-ig, a zenés színházi irodalom legjavából válogatva tíz népszerű operaária, illetve duett szólal meg Horti Lilla és Lusine Sahakyan előadásában.
Plusz

Fáy Miklós: Férfias erények

Fáy Miklós kritikus ezúttal a Robert Capa Központ új kiállításával, a Zeneakadémia szeptemberi Bartók-hangversenyével, Az öreg halász és a tenger új kiadásával, valamint egy Maria João Pires összkiadással foglalkozik.
Klasszikus

A koronavírus ellen harcol, most koncertet ad a Medikus Zenekar

A koronavírus-járvány kezdete óta először lép színpadra teljes létszámmal a Medikus Zenekar augusztus 18-án a Pesti Vármegyeháza Díszudvarában.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház képek

Mutatjuk az első képeket a Puskás musicalből!

Puskás, a musical címmel nagyszabású zenés színházi produkció készült Szente Vajk rendezésében. A legismertebb magyar életéről szóló darab előzetes bemutatója augusztus 20-án lesz az Erkel Színházban.
Zenés színház interjú

„Most vagyok abban az időszakban, amikor már van jogom megformálni ezt a szerepet”

A Bánk bán című opera minden magyar szívében különleges helyet foglal el. Az egyik legjelentősebb operánk ezúttal a Coopera szervezésében, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon kel életre, Vidnyánszky Attila Kossuth-díjas rendező kezei nyomán. Az előadás egyik főszereplőjét, Gertrudot a Magyar Állami Operaház népszerű mezzoszopránja, Mester Viktória alakítja majd, akivel a készülő produkció kapcsán beszélgettünk.
Zenés színház ajánló

Csábító francia dallamok a Benczúr Kertben

Három fiatal, de a startvonalon már túl járó művész, madarak kórusától kísért estjét élvezhetik augusztus 16-án a lombok alatt. Offenbachtól Delibes-ig, a zenés színházi irodalom legjavából válogatva tíz népszerű operaária, illetve duett szólal meg Horti Lilla és Lusine Sahakyan előadásában.
Zenés színház interjú

„Újra élünk” – Budapesten a két olasz sztárénekes

A legnépszerűbb Rossini-opera, A sevillai borbély két este, augusztus 7-én és 9-én látható a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. Figaro és Rosina szerepében Giorgio Caodurót és Annalisa Stroppát láthatja-hallhatja a magyar közönség. A két olasz művész a világ legnagyobb operaszínpadait külön-külön is meghódította, de közös történetük is van.
Zenés színház interjú

Fontos, hogy a magyar lelkünk is benne legyen ezekben az előadásokban

A Budavári Palotakoncert meghívott vendégeként augusztus 8-án két erdélyi művész, Hary Judit és Fülöp Márton is szívhez szóló, emlékezetes élményt nyújtó produkciókkal készül megajándékozni az Oroszlános Udvarba érkező közönséget. A Kolozsvári Magyar Opera művészeivel a közelgő gála kapcsán arról is beszélgettünk, hogy határon túli magyarokként miért kiemelkedő fontosságú számukra ez a találkozás és maga az operett műfaj.