Zenés színház

Börtönszínház

2005.08.23. 00:00
Ajánlom
Don Quijote élete és sorsa a világirodalom egyik gyakran felhasznált alapanyaga – de más művészeti ágakat is említhetnénk, hiszen szélmalomharc egyaránt megihletett képzőművészt, rajzfilmest és popzenészt. Sokféle értelmezési lehetőséget kínál a mondanivaló.

Az óbudai Zichy-kastély

Szólhat egy emberről, aki a túléléshez a kegyetlen és rideg valósággal szemben a fantáziák világába való menekülést választja; lehet a megalkuvás nélküli igazságeszmény hirdetője; a hóbortos, de tiszta szívű és nemes lovagiasság jelképe; utalhat a jók elkerülhetetlen vereségére a rossz ellenében, de adhat reményt is, hogy a végső ítéletkor úgyis a jók javára billen a mérleg.

Don Quijote meséjét az inkvizíció sevillai börtönében rendezi meg a bezárt író-színházcsináló, Miguel de Cervantes. Sajátos megvilágításba helyezi a játékot azonban az a körülmény, hogy a valóság sivárságából saját képzeletének hőstettekkel és nemes hölgyekkel teli világába menekülő lovag történetét tolvajok, szajhák, gyilkosok adják elő. Cervantes élete kétszeresen is az előadáson múlik. Az életben maradáshoz először a börtön Kormányzójának tetszését kell elnyernie, de ami ennél fontosabb: az inkvizíció bírái előtt kell megvédeni magát – ha darabjának kézirata elveszik, akkor életműve semmisül meg, és ez a fizikai létezésnél sokkal többet jelent.

Az Óbudai Nyár keretében bemutatott darab színpada kicsi és tárgyakkal (asztal, padok, priccsek, mosdótál, kályha) zsúfolt, de egy börtönről legkevésbé a tágasság jut az ember eszébe. Egy nyitott állapotban keresztet formázó tolóajtón lehet bejutni a „felső színpadra”, amelynek a belépőkön túl csak annyi a funkciója, hogy a Herceg (Boronyák Gergely) itt sétálgat, roppant szigorú és gonosz tekintettel figyelve a cellában – az „alsó színpadon” – folyó színielőadást. Ez a szinteltolás jó megoldás, mert utalhat arra, hogy erkölcsileg a rabok milyen mélyen vannak, mennyire romlottak, illetve a rossz, szinte kazamataszerű körülményekre. Amíg csak ez látható, ígéretes az előadás. Majd a nyitány hangjaira villogó piros fény és füst borít be mindent, mint a szellemvasúton, és megjelennek az inkvizíció alkalmazásában álló őrök, akiket kapucnis köpenyük inkább viccesen denevérszerűvé, mint fenyegetővé tesz.

Mondják, ha egy mesterséget nem gyakorolnak, akkor legyen az ember bármilyen jó is abban, kijön a gyakorlatból. Gergely Róbertre Cervantesként a filmekből ismert hidalgojelmezt adják, de emlékeztet egy matadorra is. Don Quijotévá lényegülése kimerül a klisék – ősz paróka, kecskeszakáll, mellvért, borbélytányér – felvételében. A szerepnek nincs íve, drámaisága, tragikuma. Nem tudja elhitetni, hogy amit játszik, az nem játék, az inkvizíció börtönébe zárt író halálfélelme érzékelhetetlen. Slágerénekesként kellemes orgánummal elénekli a dalokat.

De még így is ő az előadás legjobbja, hiszen a többi szereplő teljesen arctalan, és nem rendelkezik a megfelelő hangi adottsággal (leginkább ez a Nagy Zoltán által játszott Pap zsolozsmájánál érzékelhető). Kálloy Molnár Péter Sanchója egy rosszul megírt kabarétréfából lépett elő, idült vigyor ül ki arcára, dalait csak erőből énekli. Álmosd Phaedra alakítja a női főszerepet. A hangja csúszkál, vannak magasságok, amelyeket nem tud kiénekelni. Összetett személyiséget kellene felépíteni, de Aldonzája nem elég rossz nő, nem elég pénzéhes, hirtelen jellemváltozása érthetetlen. Semmi nyerseség, hitványság nincs benne, de hiányzik belőle a költészet, a szemérem és a frivolitás is.

Nem lehet eldönteni, hogy az öblös deklináció, a túljátszás és a stílustalan jelenetek (Habány Tamás a Borbély dala alatt a szappanozó és borotváló mozdulatokkal nem csak az arc, de más, intimebb testrészek borotválását is imitálja, vagy a Kismadár című dalt úgy énekli a négy útonálló, mintha az az Ohio lenne) azért vannak-e, mert a cella lakóinak a darab szerint nincs színházi tapasztalata, vagy csak azért, mert Vas-Zoltán Ivánnak nem sikerült az, ami Cervantesnek: színházi emberként remek érzékkel kiválasztani a Don Quijote-történet szereplőit.

(2005. augusztus 6. 20:30 Zichy-kastély udvara (Óbudai Nyár) – Dale Wassermann-Mitch Leight: La Mancha lovagja; főbb szerepekben: Gergely Róbert (Don Quijote, Cervantes), Kálloy Molnár Péter (Sancho, a szolga), Virág László (Az invizíció századosa, Álmosd Phaedra (Aldonza); díszlet: Werner József; jelmez: Húros Annamária; rend.: Vas-Zoltán Iván)

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

Szergej Polunyin elvesztette a józan eszét?

Először a mellkasára tetováltatta egy politikus arcképét, majd homofób és kirekesztő üzeneteket posztolt Instagram oldalán. A táncvilág komoly aggodalmát fejezte ki a táncos mentális állapota miatt.
Vizuál

Pont a Mona Lisánál nem működik a Mona Lisa-hatás

Leonardo da Vinci híres portréjához számos rejtély kapcsolódik a hölgy személyétől a mosoly okáig. Az egyik legutóbbi kutatás annak járt utána, tényleg követi-e a tekintetével a titokzatos asszony a nézőit.
Tánc

25 éve halt meg Róna Viktor, aki még Nurejevvel is jó barátságot ápolt

Adottságai egyáltalán nem predesztinálták a balettművész-pályára, szorgalmának köszönhetően mégis világhírnévre tett szert az 1994. január 15-én elhunyt Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas balettművész, aki Rudolf Nurejev pályájának is meghatározó alakja volt.
Klasszikus

Nem gyöngyszem, gyémánt – 25 éve hunyt el Cziffra György

Huszonöt éve, 1994. január 15-én hunyt el meg Franciaországban Cziffra György zongoraművész, akit gyakran emlegetnek Liszt Ferenc méltó, sőt egyetlen igazi örököseként.
Klasszikus

Gilbert Varga debütáló koncertje

Vezető karmesterként első alkalommal dirigálja a Pannon Filharmonikusokat a Maestro január végén a Müpában.

Támogatott mellékleteink

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház premier

A Liliomfi zenés változatát mutatja be a Madách

A Liliomfi musicalváltozatát mutatja be március 23-án a Madách Színház. A zenés komédiát Szigligeti Ede műve alapján Szente Vajk írta, zenéjét Bolba Tamás szerezte.
Zenés színház gyász

Elhunyt a világhírű Wagner-énekes, Theo Adam

A német operaénekes, korának egyik nagy Richard Wagner- és Richard Strauss-előadója 92 éves volt.
Zenés színház magazin

Ma ünnepeljük a magyar musical napját

Azért esett a választás erre a napra, mert 1961. január 12-én mutatta be a Petőfi Színház az első magyar musicalt, az Egy szerelem három éjszakáját.
Zenés színház opera

Megházasodott Jonas Kaufmann

Elnézést a bulvárhírért, de sok Jonas Kaufmann-rajongó olvas minket, ezért nekik fontos lehet. A világhírű tenor elkelt!
Zenés színház magazin

Egy női párbaj és egy gyorsan megírt operett története: Luxemburg grófja

Újra látható az Operettszínházban Lehár Ferenc klasszikusa, a Luxemburg grófja, főszerepben Fischl Mónikával. Az ünnepelt énekesnőről és az öregecske udvarlójáról, és persze az igaz és nem annyira igaz szerelemről és a nagy tévedésekről szóló operett, a műfaj egyik legmulatságosabb története.