Zenés színház

Botrányos siker a drezdai Operaházban – 110 éves Strauss vígoperája, A rózsalovag

2021.01.26. 14:35
Ajánlom
Közel két év tervezés után, 1911. január 26-án bemutatták a drezdai Operaházban A rózsalovagot, Richard Strauss és Hugo von Hofmannsthal később nagy vitákat kiváltó háromfelvonásos zenés játékát.

A darab megírása előtt Strauss, aki kora egyik legjelentősebb zeneszerzőjeként és karmestereként már számos önálló művet komponált (a Salome című, Oscar Wilde ihlette egyfelvonásosa például a mai napig igen népszerű a magyar operaszínpadon), ezúttal a századforduló csodagyerekének kikiáltott Hofmannsthallal vágott bele egy új opera létrehozásába.

A két szerző nem először dolgozott együtt, nem sokkal korábban Strauss Hofmannsthal Elektrájára alapozva írta meg saját „Szophoklész-változatát”, melyről a kritika is elismerően nyilatkozott. Romló egészsége és a dráma komorsága miatt azonban a zeneszerző hamar elfordult a tragédiáktól, és vidámabb témákra vágyott.

GettyImages-1155694651-132555.jpg

Hugo Von Hofmannsthal és Richard Strauss (Fotó/Forrás: Fine Art Images/Heritage Images/Getty Images Hungary)

A Mária Terézia korában játszódó történet alapját elsősorban három mű, Molière Monsieur de Pourceaugnac, Jean-Baptiste de Couvray Les aventures du Chevalier de Faublas (magyarul Faublas lovag szerelmi kalandjai címen jelent meg) és Claude Terrasse L’ingénu libertin című drámája adta, a hiteles történelmi háttérhez pedig Johann Joseph Khevenhüller-Metsch herceg – Mária Terézia udvarmesterének – naplója szolgáltatta a kiindulópontot. Az egyértelműen beazonosítható ihletforrások mellett azonban a szerzők törekedtek rá, hogy elkerüljék az alapművek konkrét beemelését a cselekménybe.

Formailag Strauss Mozart Figaro házassága című négyfelvonásosának szerkezetéhez nyúlt,

a két vígopera közti párhuzamot, főként amiatt, mert az első felvonás gyakorlatilag egy Figaro-parafrázis, a későbbi kritika már-már túlértékelte.

A drezdai bemutatót mind a közönség, mind a sajtó részéről óriási érdeklődés övezte, a darab pedig akkora siker lett, hogy Drezdában még 53 alkalommal adták elő. A rendezői székbe az eredeti rendezőt, George Tollert lecserélve Max Reinhardt ült, ám neve különböző okok miatt végül nem szerepelhetett a színlapon.

Egyrészről Seebach, az opera intendánsa nem tartotta jó ötletnek egy vetélytárs bevonását, másrészről

Tollert a személycseréről nem tájékoztatták, így csak a sajtóból értesült az eltávolításáról.

A botránytól tartva az alkotók jobbnak látták Reinhardt jelenlétét eltitkolni a nyilvánosság elől. A feszültséget azonban tovább táplálta, hogy az új rendező zsidó származása miatt igen nehéz körülmények között dolgozott. A meglehetősen antiszemita beállítottságú városvezetés és Seebach utasítására ugyanis nem léphetett színpadra a próbák alatt, csak a takarásból súgta az instrukciókat az előtte elhaladó szereplőknek.

GettyImages-56456582-140139.jpg

Max Reinhardt és Hugo von Hofmannsthal (Fotó/Forrás: Imagno / Getty Images Hungary)

Amikor Seebach látta, hogy minőségi előadás születik, végül engedett a nyomásnak, és onnantól zavartalanul folytak a próbák, a rendező személyét ugyanakkor továbbra is homály fedte. A főbb szerepeket a Hofoper vezető szólistái énekelték: Margarethe Siems, Eva von der Osten, Karl Perron és Minnie Nast, az előadást drezdai operaház igazgatója, Ernst von Schuch vezényelte.

Az opera már a bemutató évében színre került a legnagyobb színpadokon: Nürnbergben már másnap játszották, de megfordult Münchenben, Hamburgban, Bázelben, Kölnben, Prágában, Bécsben és végül Milánóban is. Berlinben a cenzúra miatt csak jelentősebb módosításokkal mutathatták be, például nem tehettek utalást az ágyra, amely, szerelmi történetről lévén szó, már az első jelenetben központi szerepet kapna.

A magyarországi premierre a drezdai bemutató után négy hónappal, 1911. május 21-én került sor, az előadáson ifj. Ábrányi Emil vezényelt.

0353_0472_pix_Oldal_49_kep_0001-132856.jpg

Sebeők Sári és Dömötör Ilona a Rózsalovag 1911-es előadásában (Fotó/Forrás: OSZK)

A főbb szerepeket Alszeghy Kálmán rendezésében Sebeők Sára, Kornai Richard, Dömötör Ilona, Várady Sándor, Sándor Erzsi és Kertész Vilmos énekelték. Ahogy a legtöbb városban, a siker itt is borítékolható volt, rövidesen pedig A rózsalovag a Salome népszerűségét is felülmúlta.

Valóságos Rózsalovag-kultusz kezdett kialakulni, így amikor a berlini premier időpontja későbbre tolódott, a Birodalmi Vasút Rózsalovag-járatot indított Berlinből Drezdába. A sikerszéria Milánóban torpant meg, ahol a kritika – ami addig sem bánt kegyesen A rózsalovaggal – kétkedéssel fogadta a hagyományos operával részben szakító művet. Néhány kritikus még azt is megkérdőjelezte, hogy a közönség szereti a darabot, és kifejezetten ellenséges fogadtatásról beszéltek.

A rózsalovagban megbújó, és ma már a mű erényének tartott kettősséget – a vígjátéki szerkesztést és az elmúlás folyamatos jelenlétét – úgy értelmezték, hogy megbontja az előadás egységét, és az sem tetszett a bírálóknak, hogy az opera majd’ minden tekintetben elfordul a modernségtől.

Strauss legnagyobb kritikusa Julius Korngold volt, aki leginkább a stílus egységének teljes hiányát rótta fel a szerzőnek, a komédiát pedig eltúlzottnak gondolta. Sőt, odáig merészkedett, hogy egyenesen vulgárisnak nevezte a darabot.

Korngold bírálata rövid időn belül annyira meghatározó nézet lett, hogy hamarosan általánossá vált az a vélekedés, miszerint Strauss az Elektra után már nem képes a nevéhez méltó magas minőséget hozni.

Joseph Kerman, a 20. század egyik jelentős zenetörténésze később még Korngoldnál is élesebb bírálattal élt, egyenesen azt mondta, hogy

„a Rózsa átadásának jelenete egy filléres Valentin-napi üdvözlőlap hatásával bír.”

Bár Strauss ezt a kritikát már nem élhette meg, korának kritikusaira reagálni kellett. Ő maga úgy nyilatkozott saját művészetéről: „Meglehet, nem vagyok első osztályú zeneszerző, de elsőrangú másodosztályú igen”.

Őt igazolja, hogy negatív visszhangok ellenére a darab még évtizedek múltán nagy népszerűségnek örvendett a nézők körében, Strauss pedig 1945-ben átdolgozta A rózsalovagot. A Rózsalovag-szvit egy jóval kisebb apparátusra írt mű lett, amely szűk keresztmetszetét adja az eredeti négyfelvonásosnak.

 

Fejléckép: A rózsalovag 1911-es előadásának színpadképe (forrás: Wikipédia)

Nem csak a fiatal nők élvezhetik a szexet

Kapcsolódó

Nem csak a fiatal nők élvezhetik a szexet

Nem kell már szerényen és örömtelenül élni egy nőnek, ha nem fiatal, és nem igaz, hogy nehezebb szerető partnert találnia. Richard Strauss operája viszont hazudik a kérdésben.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

Szubjektív – Keleti Éva portréiból nyílik kiállítás Debrecenben

Pogány Judit, Hernádi Judit, Molnár Piroska és Béres Ilona portréjával is találkozhatunk a Kossuth-díjas fotográfus új tárlatán, a régi nagy barátok mellett azonban az új színházi generáció tagjai is láthatók lesznek a Bényi Galéria tereiben. 
Zenés színház

Csuklótörést szenvedett Jegercsik Csaba a Vámpírok bálja előadásán

Június 21-én este baleset történt a Vígszínházban tartott külsős előadáson, a PS Produkció által rendezett Vámpírok bálja egyik jelenetében a Professzort alakító Jegercsik Csaba lezuhant a díszletről.
Klasszikus

Fiatal művészek koncerteznek a fehérvárcsurgói Echo Nyári Akadémián

Július 14-től 21-ig várja a kurzus résztvevőit, valamint az érdeklődőket és a koncertlátogatókat a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyba az Echo Nyári Akadémia – melynek alapítója és művészeti vezetője Fülei Balázs Liszt-díjas zongoraművész.
Vizuál

Taxis hiénákról forgat filmet Freund Ádám

Első egész estés filmjére készül Freund Ádám, akit korábban Földiek című alkotásáért diák-Oscarra jelöltek. A Hiénák című humoros dráma forgatása szeptemberben kezdődik meg, várhatóan 2025-re készül el. 
Klasszikus

Kihirdették az OPUS Klassik idei győzteseit

Idén is huszonhét kategóriában választotta ki a nagy német zenei díj bírálóbizottsága az elmúlt év legjobb lemezeit. Az egyéni teljesítmények mellett opera- és koncertfelvételeket is díjaztak.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Csuklótörést szenvedett Jegercsik Csaba a Vámpírok bálja előadásán

Június 21-én este baleset történt a Vígszínházban tartott külsős előadáson, a PS Produkció által rendezett Vámpírok bálja egyik jelenetében a Professzort alakító Jegercsik Csaba lezuhant a díszletről.
Zenés színház interjú

„A zene szeretet, hivatás és elköteleződés” – beszélgetés Mester Dávid zeneszerzővel

Operákat írt, versenyműveket komponál, e mellett színházban dolgozik: hol zenét szerez, máskor vezényel vagy épp a hangszereléssel bíbelődik. A Junior Prima-díjas zeneszerzőt egy próbafolyamat közepén értük utol.
Zenés színház gyász

Elhunyt Vadász Zsolt, az Operettszínház művésze

A Budapesti Operettszínház egyik legfoglalkoztatottabb művészét 51 éves korában érte a halál június 21-én, adta hírül a Szinház Online.
Zenés színház interjú

„Brünnhilde szerepe olyan, mintha maratont futnánk” – villáminterjú Iréne Theorinnal

A kiváló svéd szoprán a Budapesti Wagner-napok rendszeresen visszatérő vendége, akit a magyar közönség különösen érzékeny, lelki finomságokra kihegyezett szerepformálása miatt zárt a szívébe. Iréne Theorin egy nappal színpadra lépése előtt válaszolt kérdéseinkre.
Zenés színház interjú

Ami szembejön, nem biztos, hogy akadály – interjú Béres Attilával a szegedi Rebecca-bemutató kapcsán

Pont ilyennek képzeltem: elfoglalt, egymást érik a beérkező hívásai, többször kér fél percet, mire leül és belehelyezkedik az interjúszituációba. Béres Attilával, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatójával beszélgettünk, aki a Szegedi Szabadtéri Játékokon rendezi a Rebecca musicalt.