Zenés színház

Botrányos siker a drezdai Operaházban – 110 éves Strauss vígoperája, A rózsalovag

2021.01.26. 14:35
Ajánlom
Közel két év tervezés után, 1911. január 26-án bemutatták a drezdai Operaházban A rózsalovagot, Richard Strauss és Hugo von Hofmannsthal később nagy vitákat kiváltó háromfelvonásos zenés játékát.

A darab megírása előtt Strauss, aki kora egyik legjelentősebb zeneszerzőjeként és karmestereként már számos önálló művet komponált (a Salome című, Oscar Wilde ihlette egyfelvonásosa például a mai napig igen népszerű a magyar operaszínpadon), ezúttal a századforduló csodagyerekének kikiáltott Hofmannsthallal vágott bele egy új opera létrehozásába.

A két szerző nem először dolgozott együtt, nem sokkal korábban Strauss Hofmannsthal Elektrájára alapozva írta meg saját „Szophoklész-változatát”, melyről a kritika is elismerően nyilatkozott. Romló egészsége és a dráma komorsága miatt azonban a zeneszerző hamar elfordult a tragédiáktól, és vidámabb témákra vágyott.

GettyImages-1155694651-132555.jpg

Hugo Von Hofmannsthal és Richard Strauss (Fotó/Forrás: Fine Art Images/Heritage Images/Getty Images Hungary)

A Mária Terézia korában játszódó történet alapját elsősorban három mű, Molière Monsieur de Pourceaugnac, Jean-Baptiste de Couvray Les aventures du Chevalier de Faublas (magyarul Faublas lovag szerelmi kalandjai címen jelent meg) és Claude Terrasse L’ingénu libertin című drámája adta, a hiteles történelmi háttérhez pedig Johann Joseph Khevenhüller-Metsch herceg – Mária Terézia udvarmesterének – naplója szolgáltatta a kiindulópontot. Az egyértelműen beazonosítható ihletforrások mellett azonban a szerzők törekedtek rá, hogy elkerüljék az alapművek konkrét beemelését a cselekménybe.

Formailag Strauss Mozart Figaro házassága című négyfelvonásosának szerkezetéhez nyúlt,

a két vígopera közti párhuzamot, főként amiatt, mert az első felvonás gyakorlatilag egy Figaro-parafrázis, a későbbi kritika már-már túlértékelte.

A drezdai bemutatót mind a közönség, mind a sajtó részéről óriási érdeklődés övezte, a darab pedig akkora siker lett, hogy Drezdában még 53 alkalommal adták elő. A rendezői székbe az eredeti rendezőt, George Tollert lecserélve Max Reinhardt ült, ám neve különböző okok miatt végül nem szerepelhetett a színlapon.

Egyrészről Seebach, az opera intendánsa nem tartotta jó ötletnek egy vetélytárs bevonását, másrészről

Tollert a személycseréről nem tájékoztatták, így csak a sajtóból értesült az eltávolításáról.

A botránytól tartva az alkotók jobbnak látták Reinhardt jelenlétét eltitkolni a nyilvánosság elől. A feszültséget azonban tovább táplálta, hogy az új rendező zsidó származása miatt igen nehéz körülmények között dolgozott. A meglehetősen antiszemita beállítottságú városvezetés és Seebach utasítására ugyanis nem léphetett színpadra a próbák alatt, csak a takarásból súgta az instrukciókat az előtte elhaladó szereplőknek.

GettyImages-56456582-140139.jpg

Max Reinhardt és Hugo von Hofmannsthal (Fotó/Forrás: Imagno / Getty Images Hungary)

Amikor Seebach látta, hogy minőségi előadás születik, végül engedett a nyomásnak, és onnantól zavartalanul folytak a próbák, a rendező személyét ugyanakkor továbbra is homály fedte. A főbb szerepeket a Hofoper vezető szólistái énekelték: Margarethe Siems, Eva von der Osten, Karl Perron és Minnie Nast, az előadást drezdai operaház igazgatója, Ernst von Schuch vezényelte.

Az opera már a bemutató évében színre került a legnagyobb színpadokon: Nürnbergben már másnap játszották, de megfordult Münchenben, Hamburgban, Bázelben, Kölnben, Prágában, Bécsben és végül Milánóban is. Berlinben a cenzúra miatt csak jelentősebb módosításokkal mutathatták be, például nem tehettek utalást az ágyra, amely, szerelmi történetről lévén szó, már az első jelenetben központi szerepet kapna.

A magyarországi premierre a drezdai bemutató után négy hónappal, 1911. május 21-én került sor, az előadáson ifj. Ábrányi Emil vezényelt.

0353_0472_pix_Oldal_49_kep_0001-132856.jpg

Sebeők Sári és Dömötör Ilona a Rózsalovag 1911-es előadásában (Fotó/Forrás: OSZK)

A főbb szerepeket Alszeghy Kálmán rendezésében Sebeők Sára, Kornai Richard, Dömötör Ilona, Várady Sándor, Sándor Erzsi és Kertész Vilmos énekelték. Ahogy a legtöbb városban, a siker itt is borítékolható volt, rövidesen pedig A rózsalovag a Salome népszerűségét is felülmúlta.

Valóságos Rózsalovag-kultusz kezdett kialakulni, így amikor a berlini premier időpontja későbbre tolódott, a Birodalmi Vasút Rózsalovag-járatot indított Berlinből Drezdába. A sikerszéria Milánóban torpant meg, ahol a kritika – ami addig sem bánt kegyesen A rózsalovaggal – kétkedéssel fogadta a hagyományos operával részben szakító művet. Néhány kritikus még azt is megkérdőjelezte, hogy a közönség szereti a darabot, és kifejezetten ellenséges fogadtatásról beszéltek.

A rózsalovagban megbújó, és ma már a mű erényének tartott kettősséget – a vígjátéki szerkesztést és az elmúlás folyamatos jelenlétét – úgy értelmezték, hogy megbontja az előadás egységét, és az sem tetszett a bírálóknak, hogy az opera majd’ minden tekintetben elfordul a modernségtől.

Strauss legnagyobb kritikusa Julius Korngold volt, aki leginkább a stílus egységének teljes hiányát rótta fel a szerzőnek, a komédiát pedig eltúlzottnak gondolta. Sőt, odáig merészkedett, hogy egyenesen vulgárisnak nevezte a darabot.

Korngold bírálata rövid időn belül annyira meghatározó nézet lett, hogy hamarosan általánossá vált az a vélekedés, miszerint Strauss az Elektra után már nem képes a nevéhez méltó magas minőséget hozni.

Joseph Kerman, a 20. század egyik jelentős zenetörténésze később még Korngoldnál is élesebb bírálattal élt, egyenesen azt mondta, hogy

„a Rózsa átadásának jelenete egy filléres Valentin-napi üdvözlőlap hatásával bír.”

Bár Strauss ezt a kritikát már nem élhette meg, korának kritikusaira reagálni kellett. Ő maga úgy nyilatkozott saját művészetéről: „Meglehet, nem vagyok első osztályú zeneszerző, de elsőrangú másodosztályú igen”.

Őt igazolja, hogy negatív visszhangok ellenére a darab még évtizedek múltán nagy népszerűségnek örvendett a nézők körében, Strauss pedig 1945-ben átdolgozta A rózsalovagot. A Rózsalovag-szvit egy jóval kisebb apparátusra írt mű lett, amely szűk keresztmetszetét adja az eredeti négyfelvonásosnak.

 

Fejléckép: A rózsalovag 1911-es előadásának színpadképe (forrás: Wikipédia)

Nem csak a fiatal nők élvezhetik a szexet

Kapcsolódó

Nem csak a fiatal nők élvezhetik a szexet

Nem kell már szerényen és örömtelenül élni egy nőnek, ha nem fiatal, és nem igaz, hogy nehezebb szerető partnert találnia. Richard Strauss operája viszont hazudik a kérdésben.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Innentől nem a gyerek hibája lesz, ha nem olvas

Az irodalom a szabadságról szól. Ha ezt a szabadságot nem adjuk meg az oktatással, ha nem mutatjuk meg a gyerekeknek, hogy talán éppen az olvasás az, amire ebben a számára is megterhelő, felgyorsult világban szüksége van, akkor tényleg nem az ő hibája lesz, hogy nem olvas. VÉLEMÉNY.
Színház

Psotás fények és árnyak

Öt évvel ezelőtt, 2016. február 25-én, 86 éves korában hunyt el a magyar színházművészet egyik legegyedibb és utánozhatatlan alakja, Psota Irén, akinek neve már életében fogalommá vált. Utolsó éveiben visszavonultan élt, elzárkózott a nyilvánosság elől, emiatt is különleges ez a 2009-ben készült beszélgetés, amelyben bepillanthatunk egy nagy művész hétköznapjaiba. Egy valódi, megismételhetetlen legendára emlékezünk ezzel az írással.
Könyv

Tóth Krisztina és Az arany ember: Hogyan jutottunk idáig?

Be akarja tiltani Jókait? Ki a felelős azért, hogy most mindenki irodalom kapcsán „anyázik” az interneten? Megválaszolunk mindent, amit tudni akar, de eddig nem mert megkérdezni Tóth Krisztina és a Jókai-rajongók összecsapásáról.
Zenés színház

Óda a magyarokhoz – 240 éve mutatták be Joseph Haydn A hűség jutalma című operáját

1779-ben leégett a fertődi Esterházy kastélyhoz tartozó színház. E sajnálatos esemény nyomán azonban egy igazán különleges zenemű született: Haydn új nagyoperája, A hűség jutalma csendült fel először az újranyitott teátrumban.
Klasszikus

Szomorú nóta kíséretében hagyta el VII. kerületi próbahelyét a 100 Tagú Cigányzenekar

A zenekar tizenkét év után költözött ki az erzsébetvárosi próbahelyről, miután nem fogadták el a kerület vezetése által kínált megoldást – írta meg a Telex.hu.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Börtöndráma az Operaházban

A megrázó erejű Ments meg, Uram! (Dead Man Walking) című Jake Heggie-operával folytatódik az Opera Otthonra fizetős streamsorozata. Az Almási-Tóth András rendezte produkció szombaton Meláth Andrea és Sólyom-Nagy Máté főszereplésével látható.
Zenés színház magazin

Óda a magyarokhoz – 240 éve mutatták be Joseph Haydn A hűség jutalma című operáját

1779-ben leégett a fertődi Esterházy kastélyhoz tartozó színház. E sajnálatos esemény nyomán azonban egy igazán különleges zenemű született: Haydn új nagyoperája, A hűség jutalma csendült fel először az újranyitott teátrumban.
Zenés színház interjú

„Az egyetemes Bóni-életérzést kerestem” – interjú Erdős Attilával

Erdős Attila operaénekesi feladatai mellett a Budapesti Operettszínházban táncoskomikusként is bemutatkozhatott, a Kékszakáll Popolanija után többek között a Vidnyánszky Attila rendezte Csárdáskirálynő Bónijaként láthatta őt a közönség. Az indulásról, zenei kalandozásokról és az operett műfajának sokszínűségéről beszélgettünk.
Zenés színház hír

Először neveztek ki női zeneigazgatót Szentpétervár történelmi színházában

A szentpétervári Mihajlovszkij Színház zeneigazgatója lett Alevtina Ioffe, aki több rangos német színházban is bemutatkozott már. Ilyen magas pozíciót még nem kapott női dirigens Oroszországban.
Zenés színház hír

Whoopi Goldberg nélkül mutatják be az Apáca Show-t a West Enden

Nagy dobásra készült tavaly a West End: az 1992-es Apáca Show musical-változatának főszerepére a nagysikerű film Delorisát, Whoopi Goldberget kérték fel, aki örömmel vállalta, hogy ismét magára ölti az apácaruhát. Az előadásra a borsos jegyárak ellenére gyorsan fogytak a jegyek, a bemutató azonban a koronavírus miatt elmaradt, az új változatban pedig úgy tűnik, hogy hiába is keresnénk az Oscar-díjas színésznőt.