Zenés színház

Botrányos siker a drezdai Operaházban – 110 éves Strauss vígoperája, A rózsalovag

2021.01.26. 14:35
Ajánlom
Közel két év tervezés után, 1911. január 26-án bemutatták a drezdai Operaházban A rózsalovagot, Richard Strauss és Hugo von Hofmannsthal később nagy vitákat kiváltó háromfelvonásos zenés játékát.

A darab megírása előtt Strauss, aki kora egyik legjelentősebb zeneszerzőjeként és karmestereként már számos önálló művet komponált (a Salome című, Oscar Wilde ihlette egyfelvonásosa például a mai napig igen népszerű a magyar operaszínpadon), ezúttal a századforduló csodagyerekének kikiáltott Hofmannsthallal vágott bele egy új opera létrehozásába.

A két szerző nem először dolgozott együtt, nem sokkal korábban Strauss Hofmannsthal Elektrájára alapozva írta meg saját „Szophoklész-változatát”, melyről a kritika is elismerően nyilatkozott. Romló egészsége és a dráma komorsága miatt azonban a zeneszerző hamar elfordult a tragédiáktól, és vidámabb témákra vágyott.

GettyImages-1155694651-132555.jpg

Hugo Von Hofmannsthal és Richard Strauss (Fotó/Forrás: Fine Art Images/Heritage Images/Getty Images Hungary)

A Mária Terézia korában játszódó történet alapját elsősorban három mű, Molière Monsieur de Pourceaugnac, Jean-Baptiste de Couvray Les aventures du Chevalier de Faublas (magyarul Faublas lovag szerelmi kalandjai címen jelent meg) és Claude Terrasse L’ingénu libertin című drámája adta, a hiteles történelmi háttérhez pedig Johann Joseph Khevenhüller-Metsch herceg – Mária Terézia udvarmesterének – naplója szolgáltatta a kiindulópontot. Az egyértelműen beazonosítható ihletforrások mellett azonban a szerzők törekedtek rá, hogy elkerüljék az alapművek konkrét beemelését a cselekménybe.

Formailag Strauss Mozart Figaro házassága című négyfelvonásosának szerkezetéhez nyúlt,

a két vígopera közti párhuzamot, főként amiatt, mert az első felvonás gyakorlatilag egy Figaro-parafrázis, a későbbi kritika már-már túlértékelte.

A drezdai bemutatót mind a közönség, mind a sajtó részéről óriási érdeklődés övezte, a darab pedig akkora siker lett, hogy Drezdában még 53 alkalommal adták elő. A rendezői székbe az eredeti rendezőt, George Tollert lecserélve Max Reinhardt ült, ám neve különböző okok miatt végül nem szerepelhetett a színlapon.

Egyrészről Seebach, az opera intendánsa nem tartotta jó ötletnek egy vetélytárs bevonását, másrészről

Tollert a személycseréről nem tájékoztatták, így csak a sajtóból értesült az eltávolításáról.

A botránytól tartva az alkotók jobbnak látták Reinhardt jelenlétét eltitkolni a nyilvánosság elől. A feszültséget azonban tovább táplálta, hogy az új rendező zsidó származása miatt igen nehéz körülmények között dolgozott. A meglehetősen antiszemita beállítottságú városvezetés és Seebach utasítására ugyanis nem léphetett színpadra a próbák alatt, csak a takarásból súgta az instrukciókat az előtte elhaladó szereplőknek.

GettyImages-56456582-140139.jpg

Max Reinhardt és Hugo von Hofmannsthal (Fotó/Forrás: Imagno / Getty Images Hungary)

Amikor Seebach látta, hogy minőségi előadás születik, végül engedett a nyomásnak, és onnantól zavartalanul folytak a próbák, a rendező személyét ugyanakkor továbbra is homály fedte. A főbb szerepeket a Hofoper vezető szólistái énekelték: Margarethe Siems, Eva von der Osten, Karl Perron és Minnie Nast, az előadást drezdai operaház igazgatója, Ernst von Schuch vezényelte.

Az opera már a bemutató évében színre került a legnagyobb színpadokon: Nürnbergben már másnap játszották, de megfordult Münchenben, Hamburgban, Bázelben, Kölnben, Prágában, Bécsben és végül Milánóban is. Berlinben a cenzúra miatt csak jelentősebb módosításokkal mutathatták be, például nem tehettek utalást az ágyra, amely, szerelmi történetről lévén szó, már az első jelenetben központi szerepet kapna.

A magyarországi premierre a drezdai bemutató után négy hónappal, 1911. május 21-én került sor, az előadáson ifj. Ábrányi Emil vezényelt.

0353_0472_pix_Oldal_49_kep_0001-132856.jpg

Sebeők Sári és Dömötör Ilona a Rózsalovag 1911-es előadásában (Fotó/Forrás: OSZK)

A főbb szerepeket Alszeghy Kálmán rendezésében Sebeők Sára, Kornai Richard, Dömötör Ilona, Várady Sándor, Sándor Erzsi és Kertész Vilmos énekelték. Ahogy a legtöbb városban, a siker itt is borítékolható volt, rövidesen pedig A rózsalovag a Salome népszerűségét is felülmúlta.

Valóságos Rózsalovag-kultusz kezdett kialakulni, így amikor a berlini premier időpontja későbbre tolódott, a Birodalmi Vasút Rózsalovag-járatot indított Berlinből Drezdába. A sikerszéria Milánóban torpant meg, ahol a kritika – ami addig sem bánt kegyesen A rózsalovaggal – kétkedéssel fogadta a hagyományos operával részben szakító művet. Néhány kritikus még azt is megkérdőjelezte, hogy a közönség szereti a darabot, és kifejezetten ellenséges fogadtatásról beszéltek.

A rózsalovagban megbújó, és ma már a mű erényének tartott kettősséget – a vígjátéki szerkesztést és az elmúlás folyamatos jelenlétét – úgy értelmezték, hogy megbontja az előadás egységét, és az sem tetszett a bírálóknak, hogy az opera majd’ minden tekintetben elfordul a modernségtől.

Strauss legnagyobb kritikusa Julius Korngold volt, aki leginkább a stílus egységének teljes hiányát rótta fel a szerzőnek, a komédiát pedig eltúlzottnak gondolta. Sőt, odáig merészkedett, hogy egyenesen vulgárisnak nevezte a darabot.

Korngold bírálata rövid időn belül annyira meghatározó nézet lett, hogy hamarosan általánossá vált az a vélekedés, miszerint Strauss az Elektra után már nem képes a nevéhez méltó magas minőséget hozni.

Joseph Kerman, a 20. század egyik jelentős zenetörténésze később még Korngoldnál is élesebb bírálattal élt, egyenesen azt mondta, hogy

„a Rózsa átadásának jelenete egy filléres Valentin-napi üdvözlőlap hatásával bír.”

Bár Strauss ezt a kritikát már nem élhette meg, korának kritikusaira reagálni kellett. Ő maga úgy nyilatkozott saját művészetéről: „Meglehet, nem vagyok első osztályú zeneszerző, de elsőrangú másodosztályú igen”.

Őt igazolja, hogy negatív visszhangok ellenére a darab még évtizedek múltán nagy népszerűségnek örvendett a nézők körében, Strauss pedig 1945-ben átdolgozta A rózsalovagot. A Rózsalovag-szvit egy jóval kisebb apparátusra írt mű lett, amely szűk keresztmetszetét adja az eredeti négyfelvonásosnak.

 

Fejléckép: A rózsalovag 1911-es előadásának színpadképe (forrás: Wikipédia)

Nem csak a fiatal nők élvezhetik a szexet

Kapcsolódó

Nem csak a fiatal nők élvezhetik a szexet

Nem kell már szerényen és örömtelenül élni egy nőnek, ha nem fiatal, és nem igaz, hogy nehezebb szerető partnert találnia. Richard Strauss operája viszont hazudik a kérdésben.

Programkereső

Legolvasottabb

Vizuál

„Azért élek, mert valamit el akarok mondani” – interjú Mészáros Mártával

Mészáros Márta szeptember 19-én ünnepli 90. születésnapját. Ebből az alkalomból kerestük fel a rendezőt, akivel a film lényegéről, filmtörténeti csókjeleneteiről, a valósághoz vezető lépésekről és új filmtervéről is beszélgettünk. 
Színház

Kováts Adél egy mázsás jégtömböt tolt keresztül Budapesten

A Radnóti Színház igazgatója a nyár legforróbb hetére időzítette performanszát, a Margit hídtól a Radnóti Tesla Laborig tolta jeget, míg a melegben az teljesen semmivé nem vált.
Színház

Vidnyánszky válasza Wilsonnak: „Sajnálom, hogy egyoldalúan tájékozódott”

A Nemzeti Színház igazgatója azután reagált, hogy a MITEM fesztiválra meghívott rendező, Robert Wilson közleményben tudatta, előadása után járó honoráriuma felét a FreeSZFE egyesületnek ajánlja fel.
Színház

Híd, ami összeköt: a tehetség – új tagokat avatott a Halhatatlanok Társulata

„Jó egészséget kívánok mindenkinek, pályatársaimnak remek előadásokat és boldogságot, boldogságot, boldogságot” – tolmácsolta Lázár Kati szavait Jordán Tamás szeptember 18-án a Budapesti Operettszínház előtti Halhatatlanok sétányán, ahol nyolc művész csatlakozott a Halhatatlanok Társulatához.
Klasszikus

„Szeretnék ajtóstul rontani a házba” – beszélgetés Rajna Martinnal

Mindössze huszonöt évesen lett a Győri Filharmonikus Zenekar vezető karmestere, az évadnyitó koncerten Kodály és Bartók művei mellett Balogh Máté új kompozícióját is vezényli, amelyet a zeneszerző számukra írt. Rajna Martinnal győri tervei mellett a modern zene fontosságáról is beszélgettünk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

A sors lépcsőfokain járva – interjú Dolhai Attilával

A Budapesti Operettszínház idei évadának első bemutatója a Federico Fellini 8 és ½ című önéletrajzi ihletésű filmje alapján készült Nine-Kilenc, amely egy alkotói válságban lévő rendező belső vívódásait, illetve nőkhöz való viszonyát mutatja be. A Guidót alakító Dolhai Attilával a főhősről, az előadásról és vallásról beszélgettünk.
Zenés színház ajánló

Ki lesz a vadak ura? – Új családi musical a láthatáron!

A TBG Production és a Soproni Petőfi Színház a Tesla musical alkotóinak közreműködésével bemutatja: a Vadak Ura – The Covenant musical show-t.
Zenés színház hír

Musical az ártatlanság koráról – a Nine premierjével indul az Operettszínház új évada

Közönségtalálkozóval egybekötött sajtótájékoztatón mutatkoztak be a Budapesti Operettszínház új bemutatójának szereplői. A Nine-Kilenc Federico Fellini Oscar-díjas 8 és ½ című filmje alapján készül Balázs Zoltán rendezésében.
Zenés színház kritika

Sanzon-szerelmek Pokorny Liával

Hányféle szerelem létezik? És melyik az igazi? Ismerős helyzetek, valódi drámák és félve elsuttogott vallomások váltják egymást a Centrál Színházban, Pokorny Lia zenés estjén, amely több, mint sanzonokká formált érzelmek kavalkádja: önmagunkkal való szembenézés.
Zenés színház ajánló

Mitől működik egy házasság? – II. János Pál pápa darabja az Opera Eiffel Műhelyházában sejteti a választ

Karol Józef Wojtyła, a későbbi II. János Pál pápa Az aranyműves boltja című darabját Krzysztof Penderecki zenéjével és székesfehérvári Vörösmarty Színházzal együttműködésben mutatja be 2021. szeptember 8-án a Magyar Állami Operaház.