Bozsik Yvette Tündérkertet varázsol az Operett színpadára

Ahogyan azt a Tasziló grófot Homonnay Zsolt is elmondta, nagyon komplex előadásról van szó, ami akár prózai műként is megállná a helyét. Megvan benne a dráma, komoly társadalomkritikát hordoz, ugyanakkor nem hiányzik belőle a szerelem, a romantika és a táncos-komikusokon keresztül a vígjátéki szál sem. Maga a szerep is igen összetett, ráadásul

énektechnikailag is kihívást jelent a színészek számára.

A készülő előadás próbafolyamata a megújulás jegyében zajlik, álom, mese és valóság keveredik a színpadon. Igazi totális színházat láthat majd a közönség, aminek – ahogy Kiss-B. Atilla fogalmazott – az Operett az egyik legkiválóbb helyszíne.

Kiss-B. Atilla a Marica grófnő sajtótájékoztatóján (Fotó/Forrás: Budapesti Operettszínház)

Bozsik Yvette egy

móriczi Tündérkertet álmodott a színpadra,

ahol a szerelmesek ugyanúgy egymásra találhatnak, mint például Shakespeare Szentivánéji álomjában, de mégsem akar elrugaszkodni a földtől. Olyan előadást képzelt el, amelyben a közönség szép lassan beavatódik egyfajta színpadi nyelvezetbe. Megtalálható lesz benne a groteszk látásmód, ugyanakkor visszahozza azt a természetközeli szépséget, ami itt van a szemünk előtt, noha egy kissé már eltávolodtunk tőle.

A jelmezek és díszletek is tökéletes összhangban vannak a koncepcióval: a ruhákat összesen 5000 virág díszíti, ebből 120 iparművészeti alkotásként, kézzel készült. A történet helyszínéül szolgáló épület pedig a Kolozsvár környéki kastélyokat idézi.

Nem feledkeznek el azonban arról sem, hogy a Marica grófnő tele van slágerekkel.

Olyan ismertté vált dallamok csendülnek fel ebben az elképzelt világban, mint a Mondd meg hogy imádom a pesti nőket, a Szép város Kolozsvár, a Te légy az álmom, vagy a Ringó vállú. Az előadáson a műfaj és a színház új karmester is avat, Pfeiffer Gyula főzeneigazgató mellett Dobszai Péter dirigál majd.