Zenés színház

Brünnhilde poroltóval? Ilyenek lennének a modernizált operatörténetek

2018.01.05. 14:38
Ajánlom
Az operarajongók nagy többsége felháborodott a hírt olvasva, miszerint alternatív befejezéssel viszik színre a Carment Firenzében. Összeszedtük, mely operákat lehetne még ellátni korszerűbb cselekménnyel.

Amikor a társadalomnak szembe kell néznie a nők meggyilkolásával, hogy merészelnénk megtapsolni egy nő megölését?

– tette fel a kérdést Cristiano Chiarot, a firenzei Teatro del Maggio Musicale operaház vezetője a Carmen-produkció kapcsán, amelyben Carmen szembeszáll Don Joséval, így – az eredeti operatörténettel ellentétben – nem hal meg.

A kérdés felvetésének van jogosultsága abban a korban, amikor „a mai mítoszok” (értsd: Marvel-, DC-, Star Wars- és egyéb hollywoodi filmek) hősei gyakran nők Beatrix Kiddótól (Kill Bill) kezdve Wonder Womanig. Az opera műfajában még inkább, ahol – és erről mi is írtunk már – a nők halálozási aránya kimondottan magas. A hevenyészett érvelés csak ott bukik meg, hogy nem a történetek pozitív vagy negatív kimenetelét ünnepeljük tapssal, hanem a történet által kiváltott katarzist. Senki nem gondolhatja komolyan, hogy a Bánk bán végén azért tapsolunk, mert olyan jó, hogy Melinda meghalt, Bánk pedig mindent elvesztett.

Miért mindig a nők halnak meg az operákban?

Kapcsolódó

Miért mindig a nők halnak meg az operákban?

Leszúrják, megfojtják, lelövik, megmérgezik. Megőrül, öngyilkos lesz. Nem is olyan jó primadonnának lenni.

Nos, ilyenek lennének a legnagyobb operák, ha a 21. században készültek volna.

A Pelléas és Mélisande elég rövid lenne. Az eredeti cselekmény szerint Golaud egy forrásnál Mélisande-ra bukkan, aki elszökött valahonnan. Később a férfi és a nő összeházasodnak, és titkos szerelem ébred a férj testvére, Pelléas és Mélisande között. És a cselekmény persze a nő halálába torkollik, akit a féltékeny Golaud öl meg. Ha most készülne az opera, lehet, hogy csak ennyi lenne a szövegkönyv:

GOLAUD: Gyönyörű vagy!
MÉLISANDE: Nehogy hozzám érj! Nehogy hozzám érj, mert a vízbe ugrom!
(Golaud inkább folytatja a vadászatot)

Bartók Kékszakállúja is érdekes fordulatot vehetne, miután a herceg odaadja Juditnak a hetedik kulcsot. A többi feleség és az asszony, rádöbbenve, hogy többen erősebbek,

a hatodik ajtó mögötti tóba fojtanák a Kékszakállút, ezzel szó szerint belefúlna a saját könnyeibe.

Esetleg ezek a nők önálló közösségként élnének tovább a palotában, amit ízlésesen dekorálnának, lehajtanák a vécédeszkát, és kinyitnák az ablakokat is, hogy hadd jöjjön be a fény.

Yasuo Kuniyoshi képen erős, önálló nők szerepelnek, akik semmi sem veszítenek nőiességükből (A boldogság szigete, 1924).

Yasuo Kuniyoshi képen erős, önálló nők szerepelnek, akik semmi sem veszítenek nőiességükből (A boldogság szigete, 1924). (Fotó/Forrás: Wikimedia Commons)

A Trisztán és Izolda végén a főhősnő meghal a kedveséért. Trisztán ugyanis elesett a Melot ellen vívott párbajban, így hiába bocsátana meg Marke király a szerelmespárnak, az opera vége: tragédia. Ám ha Izolda kicsit függetlenebb nő lenne, és nem hagyná, hogy a férfiak ostoba kardozós játéka szabjon határt az életének, könnyedén továbblépne. Igaz, akkor nem született volna meg az operairodalom egyik leggyönyörűbb hat perce sem.

Hallott már a Trisztán-akkordról?

Kapcsolódó

Hallott már a Trisztán-akkordról?

Ha nem, akkor is biztos vagyok benne, hogy hallotta már. Születésnapján ezzel a híres hangzattal emlékezünk Wagnerre.

A Don Giovanniból természetesen Donna Giovanna lenne, és a veszedelmes, vakmerő nőfalóból a bujaság királynője, egy igazi femme fatale, aki fogyasztja a férfiakat. Ez mondjuk megérne egy próbát... Vááárjunk csak! Az amszterdami progresszív operatársulat, az Opera Spagna nyáron épp játszik egy ilyen produkciót. A színlapon Leporella és Zerlino.

Mi lenne, ha a Halál Velencében című Britten-operában (amely Thomas Mann regénye alapján készült) a fiatal kamasz Tadzio anyja egyszerűen feljelentené Aschenbachot, amiért az mindig a fia körül legyeskedik. A főhős börtönben halna meg, nem a tengerparton.

Ha A rózsalovag 2018-ban játszódna, a Tábornagynét alighanem megvádolná a média egy kiskorú megrontása miatt – annak ellenére, hogy Octaviannak nagyon is ínyére volt, ami történt –, a bulvárlapok csámcsognának a dolgokon, és az idősödő nő félpucér képeivel illusztrálnák a hírt.

Az Otello... nos, az Otello valószínűleg színpadra sem kerülne, tekintve, hogy a cselekményben egy fekete férfi megfojt egy fehér nőt. De ha igen, akkor valószínűleg boldog házasságban élnének, és gyönyörű mesztic gyerekeik lennének.

Amikor Wonder Woman hordja a nadrágot.

Amikor Wonder Woman hordja a nadrágot. (Fotó/Forrás: MaxPixel's contributors)

Wagner Lohengrinnek első felvonásában egy titokzatos lovag jelenik meg, akinek a személyazonosságát nem tudja Elza, és nem is szabad megkérdeznie. Amikor a harmadik felvonásban – számos történés után – a nő mégis rákérdez a lovag kilétére, aki akkor már a férje (!), Lohengrin – mert hiszen ő az – elárulja, hogy ő a Grál egyik védelmezője. Mivel elárulta titkát, a sértetlenségének annyi, és mennie kell. Egy galamb vonta csónakba ugrik, és eltűnik. Elza élettelenül esik össze.

Mennyivel jobb lenne, ha Elza megtanulná, hogy egy erős nőnek nem kell mindenféle hírektől élettelenül a földre esnie, és öntudatos lenne annyira, hogy nem megy hozzá valakihez, akiről azt sem tudja, kicsoda. A legegyszerűbb az lenne, ha a fondorlatos Ortud, Telramund felesége már az opera elején énekelne neki egy áriát a női önállóságról. De ha már Elza feleségül ment az ismeretlen lovaghoz, váljon el, és vigye magával a vagyon felét és ha már itt tartunk, a hattyút is.

A Nibelung gyűrűjéről pedig annyit, hogy Brünnhilde nem maradna egy barlangban csak azért, mert valami tűz, amelyet Wotan és Loge támasztott, az útját állja. Nem várna Siegfriedre, a férfiak úgyis csak halogatnak mindent, fogna egy poroltót, kiszabadulna, és élné tovább az életét.

(Az ötlet forrása: slippedisc.)

Programkereső

Legolvasottabb

Klasszikus

Elhunyt Wilheim András zenetörténész

Január 20-án, hetvenhárom éves korában elhunyt Wilheim András, a 20. századi zene szakértője – tette közzé a Editio Musica Budapest.
Vizuál

„A traumatizált ember nem tud meggyőző lenni” – új magyar film az erőszak hatásáról

Aktuális és fontos kérdéseket feszeget Lőrincz Nándor és Nagy Bálint első játékfilmje, a Legjobb tudomásom szerint. Az év vége meglepetésfilmje a szexuális bántalmazás hatásait állítja középpontba – rendhagyó módon nem az áldozat, hanem annak férje szemszögéből. Interjú az alkotókkal.
Klasszikus

Kulcsok a hétvégi Richard Strauss-maratonhoz

A 20. század egyik legnépszerűbb zeneszerzője, Richard Strauss bőségesen merített a mitológia és az irodalom legfontosabb történeteiből. Kik is voltak azok a személyek, valós és kitalált alakok, akik a komponista legnépszerűbb műveit ihlették? Kislexikonunk a Müpa hétvégi Richard Strauss-maratonjához is vezérfonalul szolgálhat.
Vizuál

Szombat estig szabadon nézhető a Serge Gainsbourg-ról készült életrajzi film

Joann Sfar 2010-es filmje Serge Gainsbourg, a minden ízében rendhagyó és polgárpukkasztó művész, énekes, dalszerző, költő, filmrendező életútját eleveníti fel. A sok-sok zenei betéttel és letagadhatatlanul franciás hangulattal készült alkotás január 22-ig látható a Médiaklikk.hu oldalán.
Zenés színház

59 éves korában elhunyt Rafael Rojas tenor

A mexikói operaénekes több évadon át a Stefano Poda-féle Otellóban énekelt címszerepet a Magyar Állami Operaházban, ezt megelőzően pedig a Simándy100 gálát mentette meg a beugrásával Jonas Kaufmann helyett. Halálhírét az Opera közölte.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

A rokokó erotikája – Veszedelmes viszonyok a Budapesti Operettszínházban

Ősbemutatóra készül január 28-án és 29-én a Budapesti Operettszínház: a Choderlos de Laclos regénye nyomán készülő Veszedelmes viszonyok Kovács Adrián zenéjével és Kiss Csaba rendezésében kerül színre.
Zenés színház gyász

59 éves korában elhunyt Rafael Rojas tenor

A mexikói operaénekes több évadon át a Stefano Poda-féle Otellóban énekelt címszerepet a Magyar Állami Operaházban, ezt megelőzően pedig a Simándy100 gálát mentette meg a beugrásával Jonas Kaufmann helyett. Halálhírét az Opera közölte.
Zenés színház ajánló

Egy halálraítélt utolsó percei – Újra műsoron Jake Heggie operája, a Ments meg, Uram!

Mindössze egyetlen élő előadást ért meg a járványhelyzet miatt az Opera tavalyi kortárs bemutatója. Január 21-től ismét a közönség elé kerül Jake Heggie-nek az azonos című film története alapján készült operája, a Ments meg, Uram!
Zenés színház interjú

„Akkor is mosolyogni kell, amikor valami fáj” – interjú Széles Flórával

A mosoly országa Mi hercegnője után Széles Flóra egy kultikus mű, a Veszedelmes viszonyok Tourvelnéjeként debütál a Budapesti Operettszínházban. A zenedráma ősbemutatóként kerül színre a teátrumban, a két előadás közti párhuzamokról, szerelemről és az új bemutató különleges technikai megoldásairól beszélgettünk.
Zenés színház gyász

71 évesen elhunyt Maria Ewing operaénekes

1997-ben vonult vissza a színpadtól, de önálló esteken később is fellépet. Január 9-én, 71 éves korában hunyt el detroiti otthonában – számolt be róla a BBC.