Zenés színház

Budaörsön egy répa a király

2025.10.16. 10:20
Ajánlom
Ováció és vastaps fogadta a Budaörsi Latinovits Színház új bemutatóját, A RÉPAKIRÁLY-t. Kovalik Balázs, aki a díjnyertes közönségkedvenc, a Liliom után ezúttal egy zenés műhöz nyúlt, alkotótársaival Offenbach 1872-ben bemutatott operettjét hozta el a budaörsi színpadra. A társadalmi visszásságokat és a mindenkori politikai elit gyarlóságait éles kritikával illető, a közélet abszurdba hajló jelenségeire fergeteges humorral reflektáló, és megannyi izgalmas és váratlan kulturális utalással játszó A RÉPAKIRÁLY üde, új színfolt a magyar színházi palettán. Sosem gondoltuk, hogy a sárgarépa ennyire addiktív lehet!

„Amikor megismerkedtem ezzel az operettel, nem volt nehéz nem észrevenni, hogy a benne rejlő társadalomkritika 150 év alatt sajnos mit sem változott. Természetesen a szöveget frissíteni, a szituációkat aktualizálni, a zenei formákat adaptálni kellett, ezért Ari-Nagy Barbarával, Závada Péterrel és Furák Péterrel végül jelentősen átformáltuk a szöveget” – mondta A RÉPAKIRÁLY premierjén Kovalik Balázs, aki az előadás után méltatta az alkotókat, valamint a színpadon és a háttérben dolgozó munkatársakat.

Irgalmatlanul nehéz feladat elé állított titeket ez az ötlet, a sors, de ami miatt igazán hálás vagyok, az az, hogy a próbák során nagyon sokat tanultam tőletek

– köszönte meg a társulatnak a közös munkát a rendező, aki ezzel az előadással merőben új színnel gazdagította nemcsak a budaörsi repertoárt, de a magyarországi operettfelhozatalt is. Ráadásul a premierközönség bizonyos értelemben véve ősbemutatót láthatott, mert bár A RÉPAKIRÁLY-t játszották már itthon német nyelven, magyarul most hallhatták először nézők.

Kovalik Balázs olyan előadást álmodott a színpadra, amely Offenbach történetébe ágyazva tart tükröt a nézőknek, akik a szereplőkben ráismerhetnek saját világukra is. Az alkotók a jelenetek megalkotásakor erősen építettek a műfaj társadalomkritikai vonásaira: hol finoman, a sorok közé elrejtve foglalkozik a ma problémáival, hol egészen direkt módon emel be aktuális közéleti témákat. Kovalik Balázs alkotótársai Ari-Nagy Barbara dramaturg, a dalszövegeket fordító és aktualizáló Závada Péter, valamint a hangszerelésért is felelős zenei vezető, Furák Péter, illetve assziszense, Grósz Zsuzsanna voltak. A díszletet Antal Csaba, a jelmezeket Benedek Mari tervezte, a koreográfia Bodor Johanna munkája, aki Hunyadi Balázs közreműködésével segített eligazodni a színészeknek a többfunkciós térben. A darabban elhangzó dalok élőzenekari kísérettel szólalnak meg, az előadás korrepetitora Berecz Bea volt.

Bár A RÉPAKIRÁLY groteszk, maivá formált miliője látszólag mind a szövegében, mind a vizuális megvalósításban elrugaszkodik az offenbachi világtól, a közönség mégis maradéktalanul megkapja az eredeti mű alaptörténetét: XXIV. Fridolin (Sas Zoltán) nem túl jó uralkodó, így törvényszerű, hogy megbuktassák. Helyére a kabinet egy sárgarépát ültet, aki bár látszólag alkalmatlan a feladatra, a nép mégis isteníti és elfogadja uralkodójának. A Répakirály (Mertz Tibor) élvezi az életet jövendőbelije, Kunigunda hercegnő (Szőts Orsi) társaságában, Fridolin pedig menekülni próbál két segítőjével: Robinnal (Juhász Vince) és az álruhába öltözött Roséval (Szaplonczay Mária). Ezzel egy őrült kaland veszi kezdetét, és ahogyan az az operettek végén általában lenni szokott, végül minden jóra fordul, és az is kiderül, hogy megy-e a répa a levesbe – a többi zöldséggel együtt.

Már az első igazgatói pályázatomnál felmerült, hogy szeretnénk a zenés műfajt behozni Budaörsre,

és bár voltak már ilyen jellegű próbálkozásaink, ekkora volumenű, nagyzenekaros előadásra mostanáig kellett várni” – idézte fel a kezdeteket beszédében Berzsenyi Bellaagh Ádám igazgató, hozzátéve, hogy A RÉPAKIRÁLY megvalósításhoz meg kellett találni a megfelelő alapanyag mellett a megfelelő rendezőt és alkotóstábot is. „Ez Kovalik Balázzsal és a csapatával sikerült, és remélem, hogy ő is azt érzi, felnőttünk a feladathoz” – utalt az igazgató arra, hogy A RÉPAKIRÁLY a színház történetének valaha volt legnagyobb apparátusú produkciója.

Berzsenyi Bellaagh Ádám a premieren külön köszöntötte Jonathan Lacôte francia nagykövetet, aki itt-tartózkodása óta most először látogatott el magyar színházba. Ahogy az igazgató fogalmazott, nagy megtiszteltetés a Budaörsi Latinovits Színház számára, hogy hazánkban ők láthatták először vendégül a diplomatát.

A RÉPAKIRÁLY bemutatója a 2025/2026-os évad első nagyszínpadi előadása volt Budaörsön.  A teltházas premierhétvége után októberben még kétszer, novemberben pedig további négy alkalommal láthatják majd a nézők, de a decemberi időpontokra sem kell már sokat várni.

A címszerepben Mertz Tibor látható, partnerei pedig Sas Zoltán, Böröndi Bence, Szaplonczay Mária, Juhász Vince, Szőts Orsi, Spolarics Andrea, Fröhlich Kristóf, Bregyán Péter, Bohoczki Sára, Chován Gábor, Ilyés Róbert, Bognár Anna, Gellért Dorottya és Kerek Dávid.

Az előadásról további információ itt érhető el. >>>

Jegyvásárlás. >>>

Támogatott tartalom.

Fejléckép: Jelenet A RÉPAKIRÁLY-ból (fotó/forrás: Borovi Dániel / Budaörsi Latinovits Színház)

Eljött a gyökérség kora – 15 sor színház

Kapcsolódó

Eljött a gyökérség kora – 15 sor színház

„A RÉPAKIRÁLY története végtelenül abszurd, de mint minden jó abszurd mű, pont ezáltal sokkal többet és sokkal direktebb módon mond rólunk, mint realisztikusabb megközelítés esetén tehetné.” A következő rövid írás a Budaörsi Latinovits Színház előadásáról szól.

Budaörsi Latinovits Színház

A Budaörsi Latinovits Színház az egyetlen olyan állandó, kőszínházi struktúrával üzemelő színház ma Magyarországon, amely nem megyeszékhelyen vagy megyei jogú városban található. A színháznak – amely 2013-ban vette fel a posztumusz Kossuth-díjas magyar színész, Latinovits Zoltán nevét – 2015 óta van saját társulata, jelenleg 14 állandó színművészt foglalkoztat.

A Budaörsi Latinovits Színház fontos küldetésének tartja, hogy a világirodalom klasszikus és kortárs remekművei mellett évadról évadra szerepeljen repertoárjában magyar színdarab is, ezzel hívva fel a közönség figyelmét a hazai alkotók munkáira, és egyszersmind így ösztönözve a szerzőket olyan újabb és újabb művek megírására, amelyek igazul reflektálnak korunk problémáira.

Az színház új időszámításában, vagyis az elmúlt évtizedben olyan neves alkotók fordultak meg Budaörsön, és térnek vissza ide rendezőként, mint Alföldi Róbert, Fehér Balázs Benő, Hegymegi Máté, Kovalik Balázs, Laboda Kornél, Máté Gábor, Mohácsi János, Novák Eszter, Ördög Tamás, Pelsőczy Réka, Polgár Csaba, ifj. Vidnyánszky Attila vagy Zsótér Sándor.

És olyan komoly kritikai és közönségsikert arató előadások születtek itt, mint az ifj. Vidnyánszky Attila által rendezett Liliomfi, a Székely Csaba színdarabjából Alföldi Róbert által színpadra vitt Öröm és boldogság vagy Az igazság gyertyái, a Pelsőczy Réka által rendezett Születésnap és Vadászat, a Berzsenyi Bellaagh Ádám rendezte Beszélnünk kell Kevinről, a Wéber Anikó azonos című ifjúsági regényéből készült Az osztály vesztese vagy a számos rangos szakmai díjjal elismert LiliomKovalik Balázs első budaörsi rendezése Alföldi Róberttel a címszerepben.

www.latinovitsszinhaz.eu

Legolvasottabb

Zenés színház

Zakariás Zalán: „Két világ között lebegünk, egyszerre vagyunk otthon a házunkban otthon a lelkünkben”

December 9-én megkezdődött a Hegedűs a háztetőn próbafolyamata a Csokonai Nemzeti Színházban. Az előadás rendezője, Zakariás Zalán, számos emlékkel kötődik Debrecenhez, hiszen az elmúlt 15 évben többször is dolgozott együtt a helyi társulattal – most legújabb munkájáról beszélgettünk.
Klasszikus

Stravinskyt különleges kapcsolat fűzte a lagúnák városához...

December 19-én este fél nyolckor Zeke Mihály és a Magyar Rádió Énekkara Stravinsky- és Bach-darabokkal várják a közönséget a Pesti Vigadó impozáns Dísztermében.
Vizuál

KÉP-regény: A vándorló szobrok

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk Hegedűs Ákos. Ezúttal arról ír, hol látta viszont az egykor a Zichy-kastély udvarán heverő szobrokat.
Jazz/World

Koncerttel szülinapozik a Modern Art Orchestra – advent a Várkert Bazárban

A Modern Art Orchestra fennállásának 20. évfordulóját nagyszabású gálakoncerttel ünnepli december 28-án a Várkert Bazárban. Az ünnepi műsorban felidézik a zenekar Bartók-, Kodály-, Liszt- és Ligeti-feldolgozásait.
Klasszikus

Angyali hangokkal köszönti az ünnepet a MÁV Szimfonikus Zenekar koncertje

Diótörő és az ünnep dallamai címmel ad karácsonyi hangversenyt a MÁV Szimfonikus Zenekar december 19-én a Zeneakadémián, ahol a kórusirodalom gyöngyszemei is elhangoznak a Magnificat Leánykar előadásában.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Zakariás Zalán: „Két világ között lebegünk, egyszerre vagyunk otthon a házunkban otthon a lelkünkben”

December 9-én megkezdődött a Hegedűs a háztetőn próbafolyamata a Csokonai Nemzeti Színházban. Az előadás rendezője, Zakariás Zalán, számos emlékkel kötődik Debrecenhez, hiszen az elmúlt 15 évben többször is dolgozott együtt a helyi társulattal – most legújabb munkájáról beszélgettünk.
Zenés színház interjú

Szőke Diána: „Az operett az én világom”

Alig száradt meg a tinta a diplomáján, máris a Budapesti Operettszínház színpadán találta magát. A cigánybáró Arsénáját sikerrel megformáló fiatal szopránnal, Szőke Diánával beszélgettünk.
Zenés színház interjú

Tímár Tímea: „A misztikum mögött rejlő nőt kerestem Cziprában”

A titokzatos cigányasszonyt, az elrejtett kincs őrét formálta meg nemrég Tímár Tímea a Budapesti Operettszínház új bemutatóján, A cigánybáróban. Az énekesnő első teljes operettszerepéről, a műfajhoz fűződő viszonyáról és küldetéstudatáról is mesélt.
Zenés színház ajánló

A Tosca bemutatójára készülnek Európa egyik legimpozánsabb szabadtéri színpadán

2026 nyarán a 2015-ben nagy sikerrel bemutatott Tosca új rendezését láthatja a nagyközönség a Szentmargitbányai Kőfejtőben. Az előadásokra december 24-ig 15 százalékos kedvezménnyel válthatók jegyek.
Zenés színház interjú

Pete Ádám Dávid: „Minden irányból körbejártam a színpadot, most meg ott állok középen”

A Budapesti Operettszínház énekkari művésze nemrég ismét főszerepben léphetett a közönség elé, Zsupánt alakította A cigánybáró novemberi premierjén. Hogyan lett belőle szólista, és milyen segítséget kapott a felkészülés során – kérdeztük a fiatal baritontól.