Zenés színház

Cigányszerelem-premier a Budapesti Operettszínházban

2011.10.15. 08:58
Ajánlom
A Budapesti Operettszínház októberi premierje a Cigányszerelem. A sajtótájékoztatón, ahol a darabból Vadász Dániel, Fischl Mónika, Frankó Tünde, Kalocsai Zsuzsa, Szendy Szilvi, Kerényi Miklós Máté és Dolhai Attila is részleteket adott elő, VIDEOKAMERÁNKKAL jártunk.

Valahol Erdélyben, egy magyarok, románok és cigányok lakta területen él Zórika, Dragoján Péter vidéki földbirtokos lánya, és esküvőjére készül a szomszéd gazdag paraszt fiával, Gáborral. A ceremóniára azonban váratlanul betoppan Józsi, Zórika gyerekkori szerelme, aki a közeli cigánysor viskóiból verekedte fel magát egy vidéki város elsőszámú prímásává. A tervezett házasságot elsöpri a régi szerelem, és Zórika minden társadalmi elvárást felrúgva megszökik Józsival, hogy kövesse őt a cigánytáborba. A szökést nem csupán a megszégyenült örömapa és az elhagyott vőlegény nézi rossz szemmel, hanem Józsi korábbi szeretője, Ilona, a vidéki primadonna is, aki attól sem riad vissza, hogy hívatlanul megjelenjen Dragoján Péter birtokán...  A Cigányszerelemben három különböző kultúra, három egymással összebékíthetetlen világ találkozik és ütközik egy romantikus szerelmi történetbe ágyazva. Lehár operettje azonban túlmutat önmagán: a szabadságvágy, a boldogságkeresés témáját kiszélesíti azzal a történelmi tapasztalattal, hogy mennyire sérülékeny és egyben milyen magától értetődő lehet különböző etnikumok békés egymás mellett élése.

A mű bemutatója 1910. január 8-án volt Bécsben, a Carl-Theaterben, a szövegkönyvet Alfred Maria Willner és Robert Bodanzky írták. A korabeli lapokban kifogásolták a mű cselekményét, de Lehár "olykor szinte operai szintet képviselő" zenéjéről kedvezően írtak. A librettóval kapcsolatos visszafogottság oka az lehetett, hogy Lehár a szerelem olyan mély rétegeit jelenítette meg ebben a darabban, amilyeneket a bécsi közvélemény az operettszínpadon akkoriban elképzelhetetlennek tartott.

Béres Attila a jekatyerinburgi Szverdlovszk Zenés Színház és a Szegedi Szabadtéri Játékok után a Nagymező utcában állítja színpadra Lehár Ferenc művét. Két évvel ezelőtt, a Dóm téri bemutató kapcsán így ajánlottuk az előadást: "Az operett a női lélek titkairól, a szerelem szabadságáról, a nemiség démoni erejéről szól. A darabot Béres Attila, a fiatal magyar rendezőgeneráció egyik legkarizmatikusabb alakja állítja színpadra, aki szerint egy szenvedélyes, a mai korra is érvényes szerelmi történetről van szó, mely ösztönök vezérelte, ám nem tud kiteljesedni. A rendező számára az 1 lány, 2 nap, 3 esküvő komédiai helyzetét árnyaltabbá teszi a darab az címe, ami az ösztönös szerelemre, a szabadságvágyra utal. A beteljesületlenség szomorkás hangulata azonban nem uralja el a 'képzőművészeti díszletben' játszódó előadást, hiszen a groteszk is erősen megjelenik a színpadon."

Arra, hogy a hangsúlyok 2009 óta eltolódtak, egy nemrégiben a Fideliónak adott interjúban utalt Béres Attila: "A Budapesti Operettszínháznak is reflektálnia kell a jelenre, a különböző társadalmi helyzetekre, hiszen az operett nem panoptikum, élő színház kell, hogy legyen, ezért is választottuk ezt a darabot. A Cigányszerelem alapvetően arról szól, miben hasonlítunk, miben különbözünk, és ez hogyan tart össze bennünket. Arról is szól, hogy a személyes bosszú képes arra, hogy népcsoportokat egymásnak ugrasszon."

Az október 20-án és 21-én bemutatandó produkció próbafolyamata a június 8-i olvasópróbával kezdődött - amelyen videokameránkkal jártunk -, július közepéig tartottak a korrepetíciók, majd augusztus 22-től kezdtek "élesben" dolgozni. Béres Attila a harmadik Cigányszerelem-rendezése sokat módosult az előzőekhez képest. Az operett szövegkönyvének magyar változatát Gábor Andor készítette. Jekatyerinburgban a Békés András által rendezett 1976-os operettszínházi előadás (dramaturg: Zoltán Pál) történetét használták, Szegeden ebbe jelentősen beavatkoztak, s bár nem kanonizált az operett szövege, az őszi budapesti bemutatóra visszatértek az eredeti lehári zenedramaturgiához.

"A mostani rendezésben változott az alapkoncepció, és teljesen új a nyitókép is. Nagyon fontosnak tartom, hogy már az első pillanatban megismerjük, kik játszanak a darabban, és milyen emberek. A ma emberének akarjuk elmesélni a történetet. Azokat a hasonlóságokat és különbségeket szeretném megmutatni, amik összetartanak, s nem szétválasztanak minket, amiktől mindannyian többek vagyunk. A legfőbb gond, hogy nem a jót látjuk meg a másikban, hanem például ebben az esetben az etnikumát. Az emberek gondolkodásában van egy hibakód, mert nem az számít, ki honnan jött" - mondta a rendező a sajtótájékoztatón, és jelezte: a darabot nem szerette volna kifordítani, az előadásban aktuálpolitikai utalások nem lesznek, mivel a Cigányszerelem témája a mindent elsöprő és felperzselő, ösztönös szerelem, az, amit mindannyian szeretnénk megtapasztalni. Ám a Cigányszerelem nem tipikus operett, hiszen nincs benne feloldás, nem teljesednek be a főszereplők vágyai, mégis - a műfaj követelményeinek megfelelően - happy enddel zárul.

Az előadás díszletét Daróczi Sándor, jelmezeit Velich Rita tervezi, a dramaturg Ari-Nagy Barbara, a zenei vezető Makláry László. A koreográfia a Honvéd Táncszínház vezetőjének, Zsuráfszky Zoltánnak a munkája, aki népi, főképp mezőségi, kalotaszegi és autentikus cigány motívumokból építkező táncokat készít. A produkcióban a közönség láthatja Kalocsai Zsuzsát, Frankó Tündét, Dolhai Attilát, Vadász Dánielt, Faragó Andrást, Jantyik Csabát, Fischl Mónikát, Lukács Anitát, Lehoczky Zsuzsát, Szulák Andreát, Peller Annát, Szendy Szilvit, Kékkovács Marát, Csonka Andrást, Kerényi Miklós Mátét, Boncsér Gergelyt, Vadász Zsoltot, Verebes Istvánt, Marik Pétert, Benkóczi Zoltánt, Csengeri Ottíliát és Magasházy Istvánt.

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

„Az operettek a szüleim, a musicalek pedig a férjeim” – 90 éve született Galambos Erzsi

Balerinának készült, az operettek és musicalek koronázatlan királynője lett. Már gyerekkorában megtalálták a kisebb szerepek, később pedig olyan színészlegendákkal lépett színpadra, mint Somlay Artúr, Básti Lajos, Latabár Kálmán vagy Honthy Hanna. 1931. december 5-én született Galambos Erzsi.
Klasszikus

Magnificat, az örömteli várakozás himnusza

Számos zeneszerzőt megihletett a bibliai szövegre épült keresztény himnusz, a Magnificat, mely hagyományosan az adventi várakozás során szokott elhangozni.
Jazz/World

Elhunyt Kóbor János

78 éves korában elhunyt Kóbor János, az Omega együttes frontembere. A zenészt hetek óta kórházban kezelték koronavírus-fertőzéssel.
Plusz

Kihirdették a 2021-es Prima Primissima Díj nyerteseit

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott pénteki gálaesten.
Klasszikus

„Fontos, hogy ismét közel kerüljünk a közönséghez” – Beszélgetés Dinyés Somával

December 16-án családjával ad koncertet az Óbudai Társaskörben Dinyés Soma, akit régizenei munkásságáról és karnagyi tevékenységéről is sokan ismernek. A művész a koncert kiinduló ötlete mellett az utánpótlás-nevelés kérdéseiről és a kóruséneklés fontosságáról is mesélt

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

„A humor a legszebb eszköz a sötétség ellen” – interjú Dénes Viktorral

Számos operettben bizonyított már táncoskomikusként, ezúttal azonban Rozsda Lovag bőrébe bújik Dénes Viktor a Budapesti Operettszínház zenés mesejátékában, a Rozsda Lovag és Fránya Fridában. Az újrahasznosított főhősről, a környezettudatosságról és a commedia dell’arte darabbéli megjelenéséről beszélgettünk.
Zenés színház hír

Különleges produkcióval álltak színpadra a Madách Színházban a Baltazár Színház művészei

Rendhagyó előadással tisztelgett a Madách Színház december 2-án a sérült emberek előtt a fogyatékossággal élő emberek világnapja alkalmából. A Szerencsejáték Zrt. „Tarts velünk egy akadálymentes jövőért!” kampányának részeként ugyanis a Mamma Mia! egyik betétdalát az előadás szereplői a Baltazár Színház színészeivel közösen adták elő.
Zenés színház kritika

A mitológiai szörnyek valósága

Eötvös Péter-ősbemutatót tartott a Berlini Állami Opera. A zeneszerző Sleepless című opera-balladája Jon Fosse Trilógiája alapján készült, Mundruczó Kornél állította színpadra.
Zenés színház hír

Polyák Lilla 20 év után távozik a Madách Színházból

A színésznő a hírt Facebook-oldalán jelentette be, köszönetet mondva a színház dolgozóinak az eddigi közös munkáért.
Zenés színház interjú

Régi-új mesék – Beszélgetés Székely Krisztával

A Hoffmann meséinek van terjedelmes mennyiségű hiteles kézirata, kritikai kiadása, de nincs definitív verziója. Fodor Géza „ismeretlen remekmű”-nek nevezte Offenbach befejezetlenül maradt operáját, amelyre – szintén Fodort idézve – önmagában nem, csak interpretációtörténetileg tekinthetünk. Ezt a történetet írja tovább az Opera előadása, amelyet Székely Kriszta rendez.