Zenés színház

Cintányéros Czukor-világ

2014.07.06. 07:39
Ajánlom
A Weöres Sándor Színház Mágnás Miskája nem sziruppal leöntött, a pöffeszkedő arisztokráciát kedveskedve arcon intő történet, hanem fekete humorú gengszterdráma enyhe Rómeó és Júlia-beütéssel. A szombathelyi társulat előadása a Városmajori Szabadtéri Színpadon vendégeskedett. KRITIKA

Az operett műfajának leporolása nem új keletű ötlet, Mohácsi János híres, 1993-as kaposvári Csárdáskirálynőjétől kezdve a Katona József Színház Virágos Magyarországáig láthattunk erre több sikeres példát is. A szombathelyi Weöres Sándor Színház februárban mutatta be a Mágnás Miska modern köntösbe bújtatott változatát, Czukor Balázs színész-rendező és Khaled-Abdo Szaida dramaturg közös szerzeményét. Már a színlapon feltüntették az alkotók, hogy a Mágnás Miska („cudar világ") deklaráltan éppen csak „emlékeztet az eredetire", és valóban, a produkció a lehető legmesszebbre szakad az újragondolások szokásos menetétől: minden operettes és zenés színházi hagyományt a kukába hajít, és a történet társadalmi üzenetét aktualizálja egy eklektikus, valahol a latin-amerikai szappanoperák és a morbid gengszterhumor keresztezéséből született világban, ahol a grófot még mindig grófnak hívják, de az utakat már Bentleyvel rója.

Nem operettet látunk tehát, de az is kétséges, hogy - bár Nancy Sinatrától kezdve a Wicked Game-ig több dalt is hallani - egyáltalán zenés darab ez. A műfaji elemek elhagyása rögtön a karakterekkel kezdődik, a negatív figurákban nincsen semmi szerethető. Kelemen Zoltán Korláthy grófja igazi korrupt nagyvad, a magyar rögvalóság pénzes keresztapája, aki a szomszédos régi kastély helyére plázát építene, és még lányával, Rollával (Sodró Eliza neurotikus, kapkodó tinilányra vette a figurát) is a végletekig kegyetlen (a darab elején sokkoló apa-lánya veszekedést látunk, amely kissé kilóg az előadás egészéből). Emberei, a Rolla pátyolgatására szerződtetett Pixi-Mixi grófok (Budai Dávid-Kristóf Roland) korántsem naiv és butuska széptevők, hanem fizetett alkalmazottak, a csivava-imádó, ámde mások fejét lazán péppé verő testőrrel együtt (a tagbaszakadt Horváth Ákos plüsskutyát melenget a keblén) mintha egyenesen a Blöffből vagy a Ravasz, az Agy és két füstölgő puskacső című filmből léptek volna elő. A gonoszok módszeresen alázzák a nekik kiszolgáltatott cselédséget, a takarítónő Marcsát (Alberti Zsófi) és Mágnás Mihály sofőr-autószerelőt (Kovács Gergely flegmán és morózusan alakítja a címszerepet). De nem bánnak kesztyűs kézzel Baracs István devizahiteles építésszel, a Műemlékhivatal munkatársával sem (Kőmíves Csongor), aki a kastély bontási engedélyének megvétózása végett tévedt a vidékre. A Vásár nevű diszkóban esik szerelembe Rollával, akit Miska és a dörzsölt, a család többi tagjától értékrendszerében épphogy különböző Nagymama (Vlahovics Edit) közreműködésével megszöktet - persze csak azután, hogy Miska megleckézteti a tökhülye felső tízezret.

A díszlet egyszerre idézi a boldog békeidőket és a modern luxust, a megfeleltetés a mai kornak találó és pontos. A komor társadalmi üzenet viszont óriási fekete árnyékként borul rá a produkcióra, és csak a második felvonásban lazul fel annyira, hogy az abszurd humor és a szellemes megoldások működésbe léphetnek. Itt Miska feketére maszkírozott afrikai milliárdosként lép színre, hogy az Operabálba illő arisztokrata bandán igazságot tegyen, és ez rendívül szórakoztatóan sikerül is - a szerzők üzenete viszont több volt az egyszerű happy endnél. Az előadás a lányszöktetést revüszerűen lezáró sláger, a Cintányéros cudar világ után véget is érhetne, ám epilógusként ízelítőt kapunk, hogy mi a helyzet akkor, ha a korábbi megalázottak megrészegülnek a hatalomtól, és zsarnokaik módszereihez nyúlnak. A Miskában tomboló igazságérzet (amiből itt Baracsban szikrányi sincs, és ettől a figura kissé színtelen) ugyanis szadizmusba fordul át: bosszút áll a Marcsát molesztáló Mixi grófon, a darab zárása így korántsem szívderítő.

A tragikus vég csak az egyik fogás, amellyel a szerzők felszámolják az operettmítoszt, és kicsit sajgott a szívünk, hogy műfaji elemekkel való következetesebb játékra már nem vállalkoztak. (Az előadásban csak néhány dal hangzik el az eredetiből, ezek egyike a Hoppsza, Sári, amely Miska és Marcsa ágyjelenetekor csendül fel, utalva arra, hogy a szerelmi jelenetben dalra fakadás a szexualitás játékos szimbólumaként értelmezhető.) Nincs lelepleződés, a szerelmesek nem bonyolódnak szerencsésen elsülő félreértésekbe, csupán abszurd véletlenekbe (Rolla véletlenül meglövi Baracsot, aki egy Ghost-gegnek köszönhetően visszatér az életbe). A szerelem is idézőjelbe kerül: Miska és Marcsa kiábrándult, modern pár, Baracs pedig passzív és félénk: az ő és Rolla szerelmén keresztül inkább a Rómeó és Júlia-klisé idéződik meg, nem a primadonna-bonviván-románc, és erre az erkélyjelenet és a titkos-trükkös esküvő is rájátszik.

Szórakoztató üresjáratokkal persze találkozunk, akárcsak egy operettben, de a műfajilag nehezen meghatározható produkcióban ezek inkább kérdőjeleket hagynak maguk után. A Weöres Sándor Színház előadása mégis emlékezetes kísérlet: a könnyedség és a happy end hiánya azt jelzi, hogy a Czukor-féle világban nincs helye a habos optimizmusnak. Igazodik korunkhoz, és ez a kor a bájos műfaji mítoszokkal nem tud mit kezdeni - itt a konfliktus (még ha vicces is), valódi.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

A végzet asszonya élete végéig díva maradt

A magyar femme fatale emigráns éveiben ritkán mutatkozott, nem járt társaságba - saját, régi filmjei viszont hipnotikus erővel hatottak rá.
Klasszikus

Zaklatási botrány rázza meg a finn Sibelius Akadémiát

Egy finn lap szerint a helsinki zeneművészeti akadémia működéséhez tartozik a szexuális zaklatás és a növendékek megalázása.
Plusz

Megalakult a Nemzeti Kulturális Tanács

Megtartotta alakuló ülését az Országgyűlés által tavaly decemberben kihirdetett törvény alapján életre hívott testület.
Klasszikus

Börtönbe megy a nyugdíjas, aki túl hangosan hallgatott komolyzenét

A liverpooli nyugdíjas, aki túl hangosan hallgatta a ClassicFM-et, azt mondta a bírónak, verjék csak láncra. Huszonnégy hétre tették hűvösre.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Mozart zenéje kíséri az apokalipszist a k2 Színház új előadásán

A k2 Színház új, abszurd és melankolikus bemutatója Mozart Dies irae-szekvenciájából indul ki, hogy a Requiem hangjain keresztül rákérdezzen, miért akarja megúszni az európai ember újra és újra a poklok poklát.
Zenés színház árvíz

Még egy árvíz, és nem menekül meg a velencei La Fenice operaház

Túlélte az árvizet Velence operaháza, de szakértők arra figyelmeztetnek, jelen állapotában az épület nem állna ellen még egy áradásnak.
Zenés színház ajánló

Az operavilág Angelina Jolie-ja az Erkel Színház színpadán

Először lép fel Magyarországon a világhírű grúz szoprán 2020. február 22-én, az Opera ünnepi műsorának sztárvendégeként. Az est programjában, amely több műrészlettel is utal az intézmény aktuális Keresztény Évadának tematikájára, az Opera együttesei és szólistái is közreműködnek.
Zenés színház gyász

Elhunyt Franco Bordoni olasz operaénekes

A nemzetközi hírű baritonénekest 88 éves korában, február 13-án érte a halál.
Zenés színház ajánló

Vitray Tamás Händel-operában lép színpadra

Nem mindennapi operabemutatóval készül idei évadára a Szegedi Szabadtéri. Händel vígoperai jellegű művében, az Agrippinában Mester Viktória és Ludovik Kendi mellett Vitray Tamás is színpadra lép.