Zenés színház

Cintányéros, de nem cudar

2009.10.21. 19:39
Ajánlom
Szép, hagyományos operett-előadás a győri Csárdáskirálynő. Megvan benne majdnem minden, amitől korunkat, bajunkat feledjük: tapecírozott kulisszák, gazdag jelmezek, angyali módra éneklő-játszó jányok. A férfiak viszont csak komédiáznak.

A rizikómentesség, a megírás korába való kitekintés - ahogyan Mohácsi János vagy Keresztes Attila tették - teljes elkerülése már az előadás plakátjából is kiderül, az ugyanis Muskovszky László tervezése még 1934-ből, a berlini Ufa műtermeiben készült, Georg Jacoby rendezte zenés filmhez. Rajta a búzakalászos pártás, aranysujtásos pruszlikos, "magyarruhás" Eggerth Márta réved romantikusan széles mosollyal valahová el, messzire, a rózsaszínű álmok világába, az Óperencián túlra. Hogy hamis-e a fenti máz, vagy ez az iróniától és reflexiótól mentes, kizárólag a szerelmi szálra fokuszáló értelmezés az operettjátszás ma releváns útja, döntse el ki-ki maga. Nyilván kevesebb nézői koncentrációt igényel az utóbbi, de azt gondolom, ha a választott formán belül következetesek a megoldások, ha az énekesi és/vagy táncosi etalontól való elmaradást a színészi játék pótolja, akkor mindkét út járható.

Az első felvonás gyászfeketébe öltöztetett Szilviája és Cecíliája - utóbbinak a toalettje alól kivillanó kárminpiros alsószoknya ide vagy oda - tökéletesen megtévesztően hat, mivel Győrben a színház igazgatóját, az inkább musicalrendezőként, mint operettdirektorként ismert Nagy Viktort nem érdekelte, hogy itt a lét csak látszat, célja a Csárdáskirálynővel a tiszta szórakoztatás volt. És a célt az előadás be is teljesíti, erre a legjobb bizonyíték a délutáni, középiskolás- és nyugdíjasbérlet-tulajdonos közönség együttesen visongó, füttyöngő, bravózó álló ovációja, közös Hajmási Péter, Hajmási Pál-éneklése. A visítás, füttyögés, bravózás megérdemelten szólt Pápai Erikának, aki hibátlan stílusérzékkel, gráciával és fanyar humorral alakítja Cecíliát, Füredi-Nagy Nikolettnek, aki Szilvia szerepében páratlanul elegáns, valamint Stáziként a nem túl előnyös rendezői koncepció ellenére - ami teljesen idétlenné, ugyanakkor szexuálisan túlfűtötté tette a bárónőt - nagy játékkedvű, csupa vitalitás Mózes Anitának, mert általuk a színészi játék és az énekesi kvalitás egyszerre van jelen a színpadon.

Az orfeumi urakkal viszont már közel sem állunk ilyen jól. Nagy Balázs számára talán megerőltető volt a Spamalot-menet, azért küzdött magasságokkal és mélységekkel, emellett azonban adós maradt Edvin figurájának kibontásával is. Kiss Zoltánnak nem találtam olyan egyéb, komoly kihívást jelentő kötelezettségét, ami felmentést adhatna a meglehetősen gyenge kivitelezésű Bóniért, ezért az ő esetében valószínűsíthetően a napi indiszpozícióra foghatjuk a kevés eltalált hangot, és az egyébként nem bonyolult koreográfia tökéletlen megvalósítását. (Nagy Viktor állandó alkotótársa, a musicalek esetében a látványos, leegyszerűsítést messzemenőkig elkerülő, "melós" táncokat tervező Gyenes Ildikó ezúttal meglepő módon a kettőt jobbra, kettőt balrá-ra redukálta a mozgást.) Legrosszabbul a Kerekes Ferkót játszó Maszlay Istvánnal jártunk - neki váltótársa sincs -, aki láthatóan elhiszi magáról, hogy remekül tud énekelni és táncolni, sőt otthonos az operetteleganciában. A látvány és a hallvány azonban korántsem győz meg erről. Már abban sincs tartás, ahogyan belép, jár, italt tölt, ha meg leül, s keresztbe teszi a lábát, richtig féllábszárig kivillan az, aminek nem kéne kivillannia. Miska főpincérként Szerednyey Béla hozza a Veuve Cliqot-t a Giesshüblivel. Leopold Mária Lippert-Weilersheim hosszú nevű szerepében Kautzky Armand rövid eszű, tulajdonképpen teljesen hülye herceget ad.

Megvannak az obligát lépcsők, a belépők, a tapsos ráadások és a finálék. Kaposi Gergely vezényletével meglepően jól muzsikál a zenekar. Szépszámú kar közreműködik a produkcióban - de miért kell a decens dámának öltöztetett hölgyeket az orfeumi jelenetben a székre állítani, miközben az orfi tánckara a széken ül, rejtély -, mindenki megkapja a maga pazar, szín- és anyaggazdag ruhacsodáit, továbbá a kitárt szárnyú sirálytól a fehérvirágos pázsiton keresztül az aranyszín líráig mindenféléket mintázó kalapkölteményeit - a Rátkai Erzsébet tervezte kosztümök szépek, ám sajnos táncra oly kevéssé alkalmasak a hosszú slakfrokok, hogy félve néztem időnként Pápai Erikát, nehogy rálépjen és balesetet szenvedjen -, szóval nem fukarkodnak a nézővel a látványt illetően. Horesnyi Balázs díszlete betölti padlótól a zsinórpadlásig, jobbtól balig a teljes színpadot, ami a győri méreteket figyelembe véve nem kis teljesítmény. Kérdés, hol kell majd elvágni, ha tavasszal a békebeli erényeket felmutató produkció átköltözik a jóval kisebb veszprémi teátrumba.

Galéria az előadáshoz a Győri Nemzeti Színház oldalán

2009. október 6. 17:00 - Győri Nemzeti Színház

Kálmán Imre: Csárdáskirálynő

Ferdinánd főherceg: Bede Fazekas Csaba

Leopold Mária Lippert-Weilersheim: Kautzky Armand

Cecília, a felesége: Pápai Erika

Edvin, a fia: Nagy Balázs

Szilvia, sanzonett: Füredi-Nagy Nikolett

Kaucsiánó Bóni gróf: Kiss Zoltán

Stázi bárónő: Mózes Anita

Kerekes Ferkó: Maszlay István

Miska, főpincér: Szerednyey Béla

Tábornok: Szikra József

Tonelli, vívómester: Vincze Gábor Péter

Mérő, ügyvéd: Venczel Kovács Zoltán

Endrei, huszár főhadnagy: Nagy Lóránt

Közjegyző: Jáger András

Díszlet: Horesnyi Balázs

Jelmez: Rátkai Erzsébet

Koreográfia: Gyenes Ildikó

Vezényel: Kaposi Gergely

Rendező: Nagy Viktor

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Meghalt Andy Vajna

A filmipari kormánybiztos hosszú betegség után hunyt el.
Zenés színház

Sonya Yoncheva: „Mernünk kell élni a lehetőségekkel”

Mimì, Violetta, Tosca vagy Médeia – az operairodalom legjelentősebb női szerepeit énekli a világ legnagyobb színpadain, osztatlan sikerrel. Az Opera idei tematikus évadához kapcsolódó Olasz Estély sztárvendége a Maria Callas utódjaként is emlegetett bolgár szoprán, Sonya Yoncheva.
Klasszikus

Ez a nagybőgő elfér egy kézitáskában

A nagybőgősnek soha nem könnyű dolog az utazás, ezen segít a TravelBass nevű olasz cég. Persze egy kis trükk van a dologban.
Plusz

Megépítették a hangszereket, amiket Bosch a Gyönyörök kertjén ábrázolt

És kiderült, hogy pokolian szólnak. Nem véletlenül, hiszen az 1500 táján készült triptichon Pokol szárnyán találhatóak.
Zenés színház

Signor Crescendo

Százötven éve hunyt el Gioachino Rossini. Ebből az alkalomból felavatták a zeneszerző mellszobrát a korszerűsítés alatt és állványok mögött álló Operaházban, ahol a dalszínház énekesei kedvenc áriáik előadásával tisztelegtek az olasz mester előtt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház Film

Spielberg egy 17 éves, ismeretlen lányt választott a West Side Story női főszerepére

Steven Spielberg egy nyílt szereplőválogatáson feltűnt, ismeretlen 17 éves lányra bízta Maria szerepét a West Side Story új filmes feldolgozásában.
Zenés színház interjú

Sonya Yoncheva: „Mernünk kell élni a lehetőségekkel”

Mimì, Violetta, Tosca vagy Médeia – az operairodalom legjelentősebb női szerepeit énekli a világ legnagyobb színpadain, osztatlan sikerrel. Az Opera idei tematikus évadához kapcsolódó Olasz Estély sztárvendége a Maria Callas utódjaként is emlegetett bolgár szoprán, Sonya Yoncheva.
Zenés színház magazin

Feladat sosem találja készületlenül – Misura Zsuzsa születésnapjára

A Liszt Ferenc-díjas szoprán, Misura Zsuzsa 1973-ban kezdte pályafutását a Magyar Állami Operaházban, amelynek örökös tagja. A napokban ünnepelte 75. születésnapját, ennek alkalmából köszöntjük őt.
Zenés színház

Signor Crescendo

Százötven éve hunyt el Gioachino Rossini. Ebből az alkalomból felavatták a zeneszerző mellszobrát a korszerűsítés alatt és állványok mögött álló Operaházban, ahol a dalszínház énekesei kedvenc áriáik előadásával tisztelegtek az olasz mester előtt.
Zenés színház bécs

Anna Nyetrebko lesz az idei Bécsi Operabál díszvendége

Anna Nyetrebko orosz-osztrák sztárszoprán és férje, Yusif Eyvazov azerbajdzsán tenor lesz az idei Bécsi Operabál díszvendége.