Zenés színház

Cipészből énekes

2016.01.19. 16:27
Ajánlom
1576. január 19-én hunyt el Hans Sachs kora újkori német mesterdalnok és drámaíró. Alakját Richard Wagner tette örökérvényűvé egyetlen vígoperájának vezéralakjaként A nürnbergi mesterdalnokokban.

A mesterdalnokok központja Nürnberg volt, a mesterdalnokok legjobbja pedig Hans Sachs. A dalnokok céhekben tömörültek, és nagyon szigorú szabályok szerint daloltak, vagyis írtak és énekeltek. Ezeket a szabályokat Hans Sachs élete végéig betartotta, de a témák választásában addig ismeretlen utakon járt. Az 4275 mesterdal mellett színpadi műveket, meséket, zsoltárokat, farsangi játékokat és példázatokat is nagy számban írt. A dalokban meglepően közvetlen hangon szólalt meg, a történetek alakjait közvetlen környezetéről mintázta. Műveit 1558-tól összegyűjtve saját maga adta ki, ami által hírneve eddig ismeretlen gyorsasággal tudott terjedni.

A nürnbergi mesterdalnokok - 2008 (Katharina Wagner)

A nürnbergi mesterdalnokok - 2008 (Katharina Wagner) (Fotó/Forrás:  Enrico Nawrath, Bayreuther Festspiele GmbH)

Számos példázata, játéka, párbeszéde tanúskodik arról, milyen nagy mértékben támogatta a reformációt, aminek következtében a város tanácsa hamar el is tiltotta a dalolástól, és csak cipészként dolgozhatott tovább. A reformáció azonban gyorsan terjedt és Nürnberg váratlanul protestáns többségű lett (1529). Hans Sachs írási tilalmát azonnal megszüntették és mint előhírnökükként, hősként ünnepelték.

Hans Sachs Wagnernél

Hans Sachs, a megértő, mindent elrendező bölcs mester. Az ő szerepe a legnagyobb, jellemrajza a legárnyaltabb, leggazdagabb. Nem csoda, hiszen az ő alakjában fedezhető fel a legtöbb önéletrajzi vonatkozás. Vajon nem a komponista rejlik-e Sachs alakjában, aki le tud mondani Évájáról – vagyis a Trisztán múzsájáról, Wesendonk Matildról? És ugyanakkor nem ő-e az, aki ifjú lovagként készül meghódítani új szerelmét – Liszt lányát?

Orgona-monológja a második felvonás harmadik jelenetében – Az orgonák hogy nyílnak (Was duftet doch der Flieder) – a wagneri humánum megejtően szép megnyilvánulása. Sachs Walter próbaénekén mereng. Együttérzését, rokonszenvét nemcsak szavai árulják el: motívumait is átveszi.

Suszterdala viszont –Jerum, jerum – nyers, szinte duhajnak mondható, népi hangvételű.

A harmadik felvonás elején hangzik fel híres „Wahn”-monológja, amit hol ábrándnak, hol zűrzavarnak fordítanak, tartalmát mégis a téboly vagy a megszállottság fejezné ki inkább. Ahogyan oldódik Sachs búskomor hangulata, úgy szövődik bele énekébe előbb a versenydal egy töredéke, majd Nürnberg városának büszke motívuma, s végül a küszöbönálló Szent János-nap derűs témája.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!
Klasszikus

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.
Vizuál

Bálványozta a közönség, bolondokházában végezte – 175 éve született Munkácsy Mihály

Stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.
Jazz/World

Borbély Mihály: "Pénzért vagy egoizmusból nincs értelme zenélni"

A több hangszeren és műfajban jártas Borbély Mihály minden zenei és emberi szituációban az átjárhatóságot kutatja. Legközelebb A népzene ünnepén hallhatjuk őt február 23-án a Müpában, tavasszal pedig új jazzlemezét is bemutatja saját formációjával.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház magazin

Egy piszok erős nő az arab világban – A víg özvegy Dubajban

Állva tapsolta a közönség az Operettszínház A víg özvegy című előadását Dubajban, ahol három alkalommal látható Szabó Máté rendezése ezekben a napokban. Az alkotókat még az első előadás előtt sikerült utolérnünk.
Zenés színház interjú

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.
Zenés színház opera

Vízzel árasztják el a színpadot a Gioconda premierjén

Meg a többi előadáson is. Velence csatornái vizes valójukban elevenednek meg Almási-Tóth András rendezésében, amely Ponchielli legsikerültebb művét állítja színpadra 2019. február 22-én az Erkel Színházban.