Zenés színház

Cirmosok a színpadon – a Macskákról kérdeztük Szirtes Tamást

2019.12.16. 16:50
Ajánlom
Karácsonykor érkezik a mozikba Andrew Lloyd Webber sokak által szeretett musicaljének, a Macskáknak a filmváltozata. Mielőtt azonban New Yorkot meghódította volna a darab, Budapesten már sikert aratott. Mindennek harminchat éve. Szirtes Tamás rendező, a Madách Színház igazgatója emlékezik a magyar premierre.

Harminchét éve egy postai küldeményben kapott egy hanglemezt Londonból, ez volt a Macskák. Hogyan hatott rá először a musical?

Elragadónak találtam, de az igazi nagy élményt az jelentette, amikor láttam Londonban az előadást. Az volt az első igazi musicalelőadás az életemben, amelyben a zenés színház a maga teljességében megjelent. Színészek, akik magas színvonalon játszanak, énekelnek, táncolnak, a hozzátartozó látvány- és hangzásvilág – tehát olyan teljes és tökéletes komplexitása a színháznak, ami erre a műfajra jellemző. Miután hazajöttem, elmondtam az élményt Ádám Ottónak, a Madách Színház akkori igazgatójának – ebben a szobában ültünk, ahol most –, és ő azt mondta:

Csináljuk meg!

A Madách akkor prózai színház volt, kevés zenés darabbal, és ebben a műfajban semmi tapasztalatunk nem volt. Az alkotó folyamat egyik főszereplője Seregi László volt, az Operaház vezető koreográfusa, aki hozta magával az operai táncosokat. Ebből a rendkívül progresszív, inspiratív folyamatból nőtt ki, szerintem a mai Madách Színház.

U77_resize-121957.jpg

A Macskák a Madách Színházban (Fotó/Forrás: Madách Színház)

Egy korábbi interjúban úgy fogalmazott: mindannyian tőle tanulták meg, hogy mi a zenés műfaj. Mit lehetett Seregitől tanulni?

Nem volt tanáralkat, hanem alkotóművész, de ha jól figyelte az ember, mit csinál, akkor sokat lehetett tanulni tőle. Tökéletesen értette a zenés színház lényegét, és azt, hogy hogyan kell felépíteni kicsiben egy jelenetet és nagyban egy egész színdarabot. Tudta azt is, hogy mennyire fontos a rendező és a koreográfus szerepe, mennyire fontos mélyen érteni és értelmezni a művet. A zenés színházban minden sokkal gyorsabb, dinamikusabb, és Seregi értette ezt a tempót.

Nagyon gyorsan összejött a budapesti bemutató. Lazák voltak a jogtulajdonosok?

Andrew Lloyd Webber fényes pálya elején állt akkor, cége még korántsem volt olyan volumenű, mint ma. Noha szoros ellenőrzés alatt tartottak minket, mégis megengedték, hogy közvetlenül a londoni premier után, de a New York-i előtt bemutassuk a saját, non-replika változatunkat. Az eredeti bemutatóhoz ilyen közel talán senkinek nem sikerült megszerezni a jogokat. Andrew Lloyd Webber is eljött a premierre, és el volt ragadtatva.

Hogyan emlékszik rá az első találkozásuk alapján?

Nem Londonban történt (ott a cége embereivel találkoztam), hanem Budapesten.

Különleges légkör uralkodott körülötte, jelentékeny valakinek tűnt, akinek tökéletes a hozzáértése és eredeti a szemlélete. Korunk egyik zsenijének tartottam őt, és tartom ma is.

4-121959.jpg

Középen Andrew Lloyd Webber, a jobbszélen Szirtes Tamás (Fotó/Forrás: Madách Színház)

Van kedvenc Webber-darabja?

Sok kedvencem van. Nagyon szeretem a Józsefet, a Rocksulit, a Szupersztárt, imádom a Macskákat, de így vagyok a Fantommal is. Hogy valakinek az életművében sorra jönnek a jobbnál jobb darabok, ez is a zsenialitásnak nyilvánvaló jele. Andrew Lloyd Webber nem tud tévedni, vagy csak nagyon ritkán.

Azt hallottam, jobban tetszett neki a budapesti, mint a londoni előadás.

Annyit mondott, hogy a budapesti Macskák olyan jó előadás, hogy Londonban is szívesen látná.

Azt hiszem, a színészegyéniségek tetszettek neki különösen. A magyar drámai színész és a londoni musical színész egészen más színjátszási kultúrát képvisel. A mi bemutatónkban olyan – Shakespeare-en és Csehovon edződött – színészek játszottak többek között, mint Haumann Péter, Almási Éva, Cseke Péter, Hűvösvölgyi Ildikó, Szerednyey Béla, Gyabronka József. Azt a mélységet jelenítették meg a szerepeiknek, ami T. S. Eliot verseiben is benne van.

Kihívás volt nekik az új műfaj?

Nagyon más dologgal találkoztak. A zene és a koreográfia fegyelmet követel, kevesebb szabadságot hagy, de a kötöttséget mindenki boldogan magára vette, köszönhetően Seregi meggyőző lendületének, eredeti stílusának. Nem lehetett neki nemet mondani.

Szirtes Tamás

Szirtes Tamás (Fotó/Forrás: Mohos Angéla / Madách színház)

New Yorkot és Londont nevezi a musicaljátszás fővárosainak. De miben más, ami például a Madáchban történik?

Ritkán jönnek létre zseniális mesterművek, de ami a zenés színházban igazi újdonság, az valóban New Yorkban vagy Londonban születik.

Büszke vagyok viszont a Madách Színházra, mi világviszonylatban is nagyon magas színvonalat képviselünk. Most jövök A nyomorultak felújító próbájáról, és azt kell mondanom, nincs okunk szégyenkezni a világ nagyvárosaihoz képest. Ezt nagyon sokszor megerősítették az eredeti jogtulajdonosok is, akik a Madáchba nagyon szívesen adnak darabot, mert szerintük itt semmivel sem alacsonyabb a színvonal.

A Madách és én személyesen rendre megkapjuk a lehetőséget, hogy non-replika változatban adjunk elő musicaleket, azaz önálló rendezésben, díszletben, jelmezben és koreográfiával. Ez nagyon nagy gesztus. A musicalszerzők nagyon óvatosak, számukra a legfontosabb a születendő előadás minősége. Én prózai rendező vagyok, annak tanultam, és minden rendezésemhez a nagy prózai darabok igényességével látok hozzá. Talán emiatt jelennek meg előadásainkban a musicalek mélyebb rétegei, lélektanilag árnyalt emberi történetek.

Karácsonykor érkezik a mozikba az új Macskák-film. A musical viszont igazi színházi műfaj. Hogyan adaptálható filmre?

A musical látszólag nagyon filmszerű műfaj a színpadon: változatos, gyors, dinamikus. Mégis, kevés jó musicalfilm készült. Az Ének az esőben talán minden idők legjobb zenés filmje, de tévedésből is akad jó pár.

Min múlik, hogy jó legyen egy musicalfilm?

A rendezői ihleten, a szerencsén, a Jóistenen. (nevet) Tévút ezer féle van, de célravezető csak egy. Arra az egyre kell rálépni.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Egy világrend utolsó pillanata – szubjektív gondolatok a Gurre-dalok kapcsán

Habár a Magyar Állami Operaház kommunikációja mindvégig az optimizmus hangját ütötte meg az Erkel Színháztól vett búcsú alkalmából, szimbolikus jelentőséget kapott a tény, hogy épp Arnold Schönberg monumentális opuszát, a Gurre-dalokat adták elő.
Klasszikus

Tág keretek között mozog a Zeneakadémia rektori pályázati kiírása

Az intézmény vezetésére március 17-ig lehet jelentkezni, a pályázatokat május 15-ig bírálják el. Sajtóértesülések két főbb jelöltet prognosztizálnak.
Vizuál

„Jót tesz nekünk, ha rácsodálkozunk a világra” – elstartolt a jubileumi Berlinale

Több mint egy héten keresztül Berlinre figyel a nemzetközi filmélet: a világ egyik legrangosabb A-kategóriás szemléje a hétvégén startolt el, a fesztivált Tom Tykwer új rendezése nyitotta meg, de bemutatták Burhan Qurbani új alkotását is, amelyben a III. Richárd történetét ültette át a jelenbe.
Színház

Bejelentés: Novák János támogatja Zalán János művészi koncepcióját

A Kolibri Színház oldalán jelent meg Zalán János és Novák János február 17-én kelt levele, amelyben az intézményt március elsejétől vezető új igazgató arról ír, nem változik a Kolibri profilja, amire az alapító támogatása a garancia. Zalán február 19-én találkozik a társulattal.
Vizuál

Presser Gábor és Parti Nagy Lajos nyitja meg a Godot Intézet új kiállítását

A Godot Intézet különleges megnyitóestre készül: február 28-án Presser Gábor játszik zongorán, és Parti Nagy Lajos gondolatai kísérik végig a látogatókat Szüts Miklós és Vojnich Erzsébet megindító festészeti világán.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Lelkiismereti kérdések – Matthew Wild rendező a Macbethről

Dél-Afrikából érkezik Budapestre az európai zenés színpadokat sorra hódító rendező, Matthew Wild, hogy Verdi Macbethjét új elképzelés szerint állítsa színre.
Zenés színház ajánló

Peller Anna és Peller Károly lesznek az Operabeavató következő vendégei

Különkiadásokkal búcsúzik a közönségtől az Operabeavató, Dinyés Dániel és Göttinger Pál előadássorozata. Február 15-én az operett kerül terítékre a népszerű programon, ennek megfelelően a műfaj két meghatározó művésze, Peller Anna és Peller Károly lesznek a vendégek.
Zenés színház interjú

Operát írtak porszívóra – beszélgetés Iván Sárával és Perczel Enikővel

Kortárs operabemutatóval indította az évet a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház, az Előjáték Lear királyhoz a vidéki teátrum számára készült. A zenei tagozat fiatal tehetsége, az Olaszországban zeneszerzést tanult Iván Sára írta a partitúrát, a librettóért Perczel Enikő dramaturg felelt. A közös munkáról, a mű születéséről és egy különleges porszívóról beszélgettünk velük.
Zenés színház magazin

1100. előadásához érkezik A padlás a Vígszínházban vasárnap

Újabb színháztörténeti pillanathoz, az 1100. előadásához érkezik A padlás február 9-én a Vígszínházban. Minden idők legsikeresebb magyar zenés színpadi művét Marton László rendezésében mutatták be 1988. január 29-én. A premier hosszú vastapssal zárult, és azóta is folyamatosan telt házzal futnak az előadások.
Zenés színház interjú

Sümegi Eszter: „A felnőtt embernek is kell a mese”

Bár az olasz és német repertoár számtalan nagy szerepében hódította meg a közönség szívét, Sümegi Eszter pályája nemrég izgalmas fordulatot vett: Turandotként debütált a Magyar Állami Operaházban.