Zenés színház

Cirmosok a színpadon – a Macskákról kérdeztük Szirtes Tamást

2019.12.16. 16:50
Ajánlom
Karácsonykor érkezik a mozikba Andrew Lloyd Webber sokak által szeretett musicaljének, a Macskáknak a filmváltozata. Mielőtt azonban New Yorkot meghódította volna a darab, Budapesten már sikert aratott. Mindennek harminchat éve. Szirtes Tamás rendező, a Madách Színház igazgatója emlékezik a magyar premierre.

Harminchét éve egy postai küldeményben kapott egy hanglemezt Londonból, ez volt a Macskák. Hogyan hatott rá először a musical?

Elragadónak találtam, de az igazi nagy élményt az jelentette, amikor láttam Londonban az előadást. Az volt az első igazi musicalelőadás az életemben, amelyben a zenés színház a maga teljességében megjelent. Színészek, akik magas színvonalon játszanak, énekelnek, táncolnak, a hozzátartozó látvány- és hangzásvilág – tehát olyan teljes és tökéletes komplexitása a színháznak, ami erre a műfajra jellemző. Miután hazajöttem, elmondtam az élményt Ádám Ottónak, a Madách Színház akkori igazgatójának – ebben a szobában ültünk, ahol most –, és ő azt mondta:

Csináljuk meg!

A Madách akkor prózai színház volt, kevés zenés darabbal, és ebben a műfajban semmi tapasztalatunk nem volt. Az alkotó folyamat egyik főszereplője Seregi László volt, az Operaház vezető koreográfusa, aki hozta magával az operai táncosokat. Ebből a rendkívül progresszív, inspiratív folyamatból nőtt ki, szerintem a mai Madách Színház.

U77_resize-121957.jpg

A Macskák a Madách Színházban (Fotó/Forrás: Madách Színház)

Egy korábbi interjúban úgy fogalmazott: mindannyian tőle tanulták meg, hogy mi a zenés műfaj. Mit lehetett Seregitől tanulni?

Nem volt tanáralkat, hanem alkotóművész, de ha jól figyelte az ember, mit csinál, akkor sokat lehetett tanulni tőle. Tökéletesen értette a zenés színház lényegét, és azt, hogy hogyan kell felépíteni kicsiben egy jelenetet és nagyban egy egész színdarabot. Tudta azt is, hogy mennyire fontos a rendező és a koreográfus szerepe, mennyire fontos mélyen érteni és értelmezni a művet. A zenés színházban minden sokkal gyorsabb, dinamikusabb, és Seregi értette ezt a tempót.

Nagyon gyorsan összejött a budapesti bemutató. Lazák voltak a jogtulajdonosok?

Andrew Lloyd Webber fényes pálya elején állt akkor, cége még korántsem volt olyan volumenű, mint ma. Noha szoros ellenőrzés alatt tartottak minket, mégis megengedték, hogy közvetlenül a londoni premier után, de a New York-i előtt bemutassuk a saját, non-replika változatunkat. Az eredeti bemutatóhoz ilyen közel talán senkinek nem sikerült megszerezni a jogokat. Andrew Lloyd Webber is eljött a premierre, és el volt ragadtatva.

Hogyan emlékszik rá az első találkozásuk alapján?

Nem Londonban történt (ott a cége embereivel találkoztam), hanem Budapesten.

Különleges légkör uralkodott körülötte, jelentékeny valakinek tűnt, akinek tökéletes a hozzáértése és eredeti a szemlélete. Korunk egyik zsenijének tartottam őt, és tartom ma is.

4-121959.jpg

Középen Andrew Lloyd Webber, a jobbszélen Szirtes Tamás (Fotó/Forrás: Madách Színház)

Van kedvenc Webber-darabja?

Sok kedvencem van. Nagyon szeretem a Józsefet, a Rocksulit, a Szupersztárt, imádom a Macskákat, de így vagyok a Fantommal is. Hogy valakinek az életművében sorra jönnek a jobbnál jobb darabok, ez is a zsenialitásnak nyilvánvaló jele. Andrew Lloyd Webber nem tud tévedni, vagy csak nagyon ritkán.

Azt hallottam, jobban tetszett neki a budapesti, mint a londoni előadás.

Annyit mondott, hogy a budapesti Macskák olyan jó előadás, hogy Londonban is szívesen látná.

Azt hiszem, a színészegyéniségek tetszettek neki különösen. A magyar drámai színész és a londoni musical színész egészen más színjátszási kultúrát képvisel. A mi bemutatónkban olyan – Shakespeare-en és Csehovon edződött – színészek játszottak többek között, mint Haumann Péter, Almási Éva, Cseke Péter, Hűvösvölgyi Ildikó, Szerednyey Béla, Gyabronka József. Azt a mélységet jelenítették meg a szerepeiknek, ami T. S. Eliot verseiben is benne van.

Kihívás volt nekik az új műfaj?

Nagyon más dologgal találkoztak. A zene és a koreográfia fegyelmet követel, kevesebb szabadságot hagy, de a kötöttséget mindenki boldogan magára vette, köszönhetően Seregi meggyőző lendületének, eredeti stílusának. Nem lehetett neki nemet mondani.

Szirtes Tamás

Szirtes Tamás (Fotó/Forrás: Mohos Angéla / Madách színház)

New Yorkot és Londont nevezi a musicaljátszás fővárosainak. De miben más, ami például a Madáchban történik?

Ritkán jönnek létre zseniális mesterművek, de ami a zenés színházban igazi újdonság, az valóban New Yorkban vagy Londonban születik.

Büszke vagyok viszont a Madách Színházra, mi világviszonylatban is nagyon magas színvonalat képviselünk. Most jövök A nyomorultak felújító próbájáról, és azt kell mondanom, nincs okunk szégyenkezni a világ nagyvárosaihoz képest. Ezt nagyon sokszor megerősítették az eredeti jogtulajdonosok is, akik a Madáchba nagyon szívesen adnak darabot, mert szerintük itt semmivel sem alacsonyabb a színvonal.

A Madách és én személyesen rendre megkapjuk a lehetőséget, hogy non-replika változatban adjunk elő musicaleket, azaz önálló rendezésben, díszletben, jelmezben és koreográfiával. Ez nagyon nagy gesztus. A musicalszerzők nagyon óvatosak, számukra a legfontosabb a születendő előadás minősége. Én prózai rendező vagyok, annak tanultam, és minden rendezésemhez a nagy prózai darabok igényességével látok hozzá. Talán emiatt jelennek meg előadásainkban a musicalek mélyebb rétegei, lélektanilag árnyalt emberi történetek.

Karácsonykor érkezik a mozikba az új Macskák-film. A musical viszont igazi színházi műfaj. Hogyan adaptálható filmre?

A musical látszólag nagyon filmszerű műfaj a színpadon: változatos, gyors, dinamikus. Mégis, kevés jó musicalfilm készült. Az Ének az esőben talán minden idők legjobb zenés filmje, de tévedésből is akad jó pár.

Min múlik, hogy jó legyen egy musicalfilm?

A rendezői ihleten, a szerencsén, a Jóistenen. (nevet) Tévút ezer féle van, de célravezető csak egy. Arra az egyre kell rálépni.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Meztelenre vetkőzni még az orvos előtt sem!

Láthatóvá válnak a cselédlányok, szegényebb sorból való asszonyok hétköznapjai, a kor egészségügyi, higiéniai, sőt erkölcsi viszonyai. Szécsi Noémi legutóbbi kötetében dr. Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő rendelési naplói alapján enged bepillantást a 19. század végén és a 20. század elején élő nők életébe.
Fidelio Tours

Több mint félszáz program a Zempléni Fesztiválon

Komolyzenei és jazzkoncertek, színházi és irodalmi estek, kiállítások mellett családi és gasztronómiai kínálat várja az érdeklődőket augusztus 14. és 23. között.
Jazz/World

A boglári közönséget táncoltatja meg pénteken a Budapest Bár

Azt már egyértelműen láthatjuk, hogy 2020 nem a nagykoncertek és a többezres fesztiválok éve, de a Budapest Bár legénysége ebben a nehéz helyzetben sem maradt tétlen. Az utóbbi hónapokban tökéletesítették friss lemezük dalait és előkészítettek egy koncertszínházi darabot, amit augusztusban és szeptemberben több ízben is meghallgathatunk. Legközelebb 7-én, pénteken lépnek fel Balatonbogláron, a Kultkikötő 15. születésnapján. A zenekar vezetőjével, Farkas Robival beszélgettünk.
Jazz/World

Tizenhét ember szíve egy akkordban - Beszélgetés Bacsó Kristóffal

Elvégezte a Liszt Ferenc Zeneakadémiát és a Berklee College of Music-ot, bizonyított a francia és az amerikai komolyzenei színtéren, londoni, barcelonai és pescarai jazz fesztiválokon nyűgözte le a szakmát, Orszáczky- és Artisjus-díjban részesült, és különböző formációival eddig négy saját lemezt jelentetett meg. Bacsó Kristóf szaxofonista és zeneszerző jelenleg a Modern Art Orchestra művésze – zenei pályafutásáról, a MAO-val közös munkájáról, jövőbeni terveiről beszélgettünk.
Zenés színház

Fontos, hogy a magyar lelkünk is benne legyen ezekben az előadásokban

A Budavári Palotakoncert meghívott vendégeként augusztus 8-án két erdélyi művész, Hary Judit és Fülöp Márton is szívhez szóló, emlékezetes élményt nyújtó produkciókkal készül megajándékozni az Oroszlános Udvarba érkező közönséget. A Kolozsvári Magyar Opera művészeivel a közelgő gála kapcsán arról is beszélgettünk, hogy határon túli magyarokként miért kiemelkedő fontosságú számukra ez a találkozás és maga az operett műfaj.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

„Újra élünk” – Budapesten a két olasz sztárénekes

A legnépszerűbb Rossini-opera, A sevillai borbély két este, augusztus 7-én és 9-én látható a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. Figaro és Rosina szerepében Giorgio Caodurót és Annalisa Stroppát láthatja-hallhatja a magyar közönség. A két olasz művész a világ legnagyobb operaszínpadait külön-külön is meghódította, de közös történetük is van.
Zenés színház interjú

Fontos, hogy a magyar lelkünk is benne legyen ezekben az előadásokban

A Budavári Palotakoncert meghívott vendégeként augusztus 8-án két erdélyi művész, Hary Judit és Fülöp Márton is szívhez szóló, emlékezetes élményt nyújtó produkciókkal készül megajándékozni az Oroszlános Udvarba érkező közönséget. A Kolozsvári Magyar Opera művészeivel a közelgő gála kapcsán arról is beszélgettünk, hogy határon túli magyarokként miért kiemelkedő fontosságú számukra ez a találkozás és maga az operett műfaj.
Zenés színház interjú

„Ez az a szívdobbanás, ami bennünk is él”

Az idei gálán két testvér, két virtuóz zenész, a Jávorkai Brothers is lenyűgöző produkciókkal várja majd az Oroszlános Udvarba érkező közönséget. Jávorkai Sándor és Jávorkai Ádám - egy hegedűművész és egy gordonkaművész –-, akik számos más díj mellett 2009-ben Ausztriában az Év Művészei címet is elnyerték – a Budavári Palotakoncertek kapcsán az általuk megszólaltatott különleges hangszerek történetei mellett többek között az operettel kapcsolatos gondolataikat is megosztották velünk.
Zenés színház hír

Parkfoglaló gála Jonas Kaufmannal

Az Eiffel Műhelyház körüli hatalmas park ad otthont annak a nagyszabású gálaműsornak, amelyen az Opera művészei és napjaink legnépszerűbb tenorja, Jonas Kaufmann lépnek a közönség elé augusztus 19-én.
Zenés színház interjú

Az operett megoldást kínál és reményt ad az embereknek

A Budapesti Operettszínház művésze, Kalocsai Zsuzsa operettprimadonna is fellép az idei Budavári Palotakoncerteken. A Jászai Mari-díjas művésznővel nemcsak a műfajjal való első találkozást idéztük fel, de egyebek mellett arról is beszélgettünk, mi az a pótolhatatlan érték, amit manapság is nyújt számunkra.