Zenés színház

Claude Bukowski legszebb évei

2010.08.05. 10:03
Ajánlom
A Szegedi Szabadtéri Játékok majd 80 éves történetében először mutatják be a Dóm téren a klasszikus musicalt, a Hairt. Augusztus 13-án Dolhai Attila, Peller Anna és Szemenyei János főszereplésével, Bagó Bertalan rendezése emlékezik majd a vízöntő korszak szivárványos hangulatára, és a mindenkori háborúk örök tragédiájára.

347238F1-14E6-404D-AC0F-0D42CE6EA8E5

Bagó Bertalan

- "Nincsen ma olyan eszme, ideológia a világon, amiért érdemes lenne gyilkolni" - így írt a Hair rendezésével kapcsolatban. Mit tart a musical aktualitásának?

- Egy honvédő háborúban az ember gyilkolni is képes, de az, hogy valaki elmegy egy távoli országba, és próbálja ráerőltetni az ott élőkre a saját ideológiáját, ami idegen tőlük és nem kérnek belőle, az szerintem helytelen dolog. Az ilyen háborúért nem érdemes ölni. Önvédelemből esetleg, de még az is elgondolkodtató. A mai napig különböző helyeken, Afganisztánban vagy Irakban fiatal emberek adják a vérüket, nem is tudják, hogy pontosan miért. A Vízöntő című dal, amivel kezdődik a darab, arról beszél, hogy egy új világ küszöbén állunk és megoldódnak a régi problémák, ez a valóságban nem így történt. Mindig ugyanazokba a hibákba lépünk bele, és ezért aktuális örökké ez a történet. A hippikorszak csak keretet ad a történetnek, tulajdonképpen olyan, mint mikor egy történetet Shakespeare korába, a középkorba vagy a 20-as években helyezünk el. Egy forma ahhoz, hogy az ember el tudjon mesélni egy történetet, amely nem csak azt az adott kort jellemzi. A hippikorszak eleinte a szeretetről szólt és arról a szabadságról, amely nem bánt senkit, tiszteletben tartja mások szabadságát. Úgy gondolom ezeket az eszméket érdemes megtartani, a tolerancia gyakorlása fontos az ember életében.

- Bereményi Gézával dolgoztak a darab szövegkönyvén. Szókimondóbb előadást szeretett volna? Miért volt szükség a változtatásra?

- Magyarországon a musical két verzióját lehet játszani, ezekre adták meg az amerikaiak a szerzői jogot. Mi a Szurdi András-féle szövegkönyvvel dolgozunk, aminek Miklós Tibor fordította a dalszövegeit. Bereményi Gézával dramaturgiai munkát végeztünk, felfrissítettük a dialógokat és írtunk egy keretjátékot, a mából indítjuk a történetmesélést, az előadás egy visszatekintés, az öreg Claude Bukowski szemével látjuk a történteket. Ezzel szabadságot nyerek a színészvezetésben, a szcenáriumban, a koreográfiában, és az egész világlátásban, nem kell beleragadnom a realizmusba. Az emlékkép szabadságot ad, amely szabadság jól kifejezi ezt a világot.

- Hogyan illik a Dóm téri környezetbe ez a musical? Milyen látványosságokkal várják a nézőket a két hosszúhétvége során?  

- A Dóm téri színpad természetesen nagyszabású látványvilágot követel. Román Sándor neve a garancia, hogy a koreográfia rendkívüli lesz. Túri Erzsébet a kornak megfelelő jelmezeket készített, de a ruhák artisztikusak. Vereckei Rita a látványtervezőm, megpróbáljuk a színpadra varázsolni a Central Parktól a katonai kiképzőtáborig a musical minden egyes helyszínét. Nagy díszlet-balett nem lesz, hanem inkább a fényekkel és olyan jelképes díszletelemekkel fogjuk a gyors jelenetváltásokat megoldani, amelyek kifejezik az egyes helyszíneket. Filmszerű montázstechnikával dolgozunk, ami nem vágást jelent, hanem a jelenetek egymás mellé helyezését, egybecsúszását, az egyik még be sem fejeződött, már jön is a másik. A díszlettel amennyire tudjuk, kitakarjuk a templomot, nem a Dóm lesz a háttere a Hair történetének. 

- Román Sándor koreográfus, akit az Experidance vezetőjeként ismerünk szabad kezet kapott a munkában, vagy önnek is voltak elképzelései a koreográfiával kapcsolatban?

- Mi már többször dolgoztunk együtt, mondhatni, hogy félszavakból értjük egymást. Természetesen a lépéseket Sanyi találja ki, de arról, hogy az egyes jelenetek miről szóljanak, megbeszéléseket folytattunk. A koreográfiák tartalmilag is szerves részei az előadásnak, teátrálisak, mesélik tovább a történetet. Ötventagú lesz a tánckar, a darab jelentős részét teszi ki a koreográfia, ami ugyanúgy narratív elemként szolgál majd, mint a dialógok vagy a dalok. Az előadásnak minden részlete egy irányba kell hogy tartson, egy dologról kell beszélnie minden pillanatában.

- Dolhai Attila játssza majd Berger, Peller Anna Sheila, Szemenyei János Claude Bukowski, Kerényi Miklós Máté Woof, Vágó Bernadett Jeannie és György-Rózsa Sándor Lafayette szerepét. Milyen szempontok szerint választotta ki a színészeket? 

- Tartottunk egy nyilvános meghallgatást, de a kiválasztott színészek jórészével dolgoztam korábban is. Kerényi Imre osztályában a Színművészeti Egyetemen készítettem velük két vizsgaelőadást a Démonológiát és a Kokainfutárt. Lényeges szempontja volt a választásnak, hogy prózai színészként, a szövegmondás terén is megállják a helyüket a szereplők. Például Szemenyei János már III. Richárdot is játszott az én rendezésemben. De a kisebb szerepekre is ilyen szempontból választottam az előadókat.

- A színészek mellett esetleg a zenészek is megjelennek a színpadon?

- Nem, ők hagyományos módon a zenekari árokban kapnak helyet. Makláry László a karmestere és zenei vezetője az előadásnak, maximálisan megbízom benne, ő alakította ki az előadás hangzásvilágát. Itt nem egy hagyományos musicalről van szó, hiszen a Hair egy 60-as évekbeli rockmusical, keményebb hangzással. Zeneileg nagyon szeretem ezt az időszakot.

- Hol tartanak most a próbákkal?

- Az Operettszínház próbatermében már 95 százalékban összeraktuk az előadást, augusztus 3-ától a premierig már Szegeden, a nagyszínpadon próbálunk, a helyi viszonyokhoz igazítjuk az előadást.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Boros Misi: „Minden egyes hangra érdemes odafigyelni”

Nyaralásról, fociról, gyakorlásról kérdeztük Boros Misit, beszélgetésünk során a Bogányi Gergellyel közös Arénakoncert is szóba került.
Színház

Keverni nem csak a fakanállal lehet: Marie Curie nem mindennapi élete

Marie Curie története sok szempontból a századforduló és a 20. század története. A radioaktivitás úttörő kutatójának életét feldolgozó monodráma egy egyedülálló tudós történetét meséli el, akinek volt bátorsága szembemenni a hagyományos női szerepkörrel.
Zenés színház

Peller Károly: „Többet készülünk rá, mint egy gálakoncertre”

Augusztus 3-án és 4-én a budai várban adnak gálakoncertet az Operettszínház művészei. Peller Károly a felkészülés folyamatáról mesélt.
Vizuál

Drótmese – Nézze meg online a fiatal magyar alkotó díjnyertes animációját!

Pataki Szandra stop motion animációja egy drótszálakból felépített világban játszódik, ahol senki sem vonhatja ki magát az egymásnak feszülő erők hatása alól.
Zenés színház

Jonas Kaufmann, Anna Nyetrebko és Erwin Schrott a budapesti mozivásznon

Az Uránia moziban július 19-én és a rákövetkező hetekben operacsillagok koncertfilmjeit láthatja a nagyközönség.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Csuha Lajos: „Még meg tudok mozdulni a színpadon”

Szíve a rockhoz, a musicalhez húzza, de magát és a közönséget is meg fogja lepni Csuha Lajos a Budavári Palotakoncereken augusztus elején. Rövid interjúnkban az előkészületekről kérdeztük, de az is kiderült, milyen új feladatok találták meg az Operettszínház záruló évadában a hetvenéves művészt.
Zenés színház interjú

Oszvald Marika: „Semmi ok az aggodalomra, jó idők járnak az operettre”

A Halhatatlanok Társulatának tagja, Kossuth- és Jászai-díjas, és cigánykerekeiről azok is ismerik, akik nem járnak operettbe. Oszvald Marika a budavári gálakoncertről, és arról is beszélt, hogy kell-e félteni az operett műfaját.
Zenés színház interjú

Peller Károly: „Többet készülünk rá, mint egy gálakoncertre”

Augusztus 3-án és 4-én a budai várban adnak gálakoncertet az Operettszínház művészei. Peller Károly a felkészülés folyamatáról mesélt.
Zenés színház ajánló

Jonas Kaufmann, Anna Nyetrebko és Erwin Schrott a budapesti mozivásznon

Az Uránia moziban július 19-én és a rákövetkező hetekben operacsillagok koncertfilmjeit láthatja a nagyközönség.
Zenés színház palotakoncertek

Kalocsai Zsuzsa: „A szívünk-lelkünk benne van”

Kalocsai Zsuzsa született díva, igazi primadonna, aki nem csak csodás hangjának, hanem belső eleganciájának, királynői megjelenésének köszönhetően érdemelte ki a Budapesti Operettszínház közönségének szeretetét.