Zenés színház

Csákányi Eszter újra Bernardát játszik a Müpában

2011.11.21. 14:00
Ajánlom
A januári sikeres bemutató után december 1-én és 4-én újra műsorra tűzi a Művészetek Palotája Michael John LaChiusa musicaljét, a Bernarda Albát. Egy andalúziai ház lakói a szereplők: a hatvanéves Bernarda Alba, aki férje halálakor kijelenti, a gyász ideje alatt lányai semmit sem tehetnek az ő tudta es beleegyezése nélkül, még a házat sem hagyhatják el. A nők zárt világban vegetálnak, amelyben az elfojtások, a nyomasztó titkok, a vágyakozás és a megalkuvás uralkodnak, mégis minden cselekedetet és gondolatot a férfiak, illetve hiányuk határoz meg. A cselekmény fő mozgatója, Pepe El Romano meg sem jelenik a színen, ahogy semmilyen más férfi szereplő sem.

Michael John LaChiusa írta a zenéjét, szövegkönyvét és dalszövegeit a Bernarda Alba című musicalnek, Lorca színműve alapján, ám annak tömörítésével, hangsúlyainak részleges áthelyezésével. A frissen megözvegyült, zsarnoki asszony és lázadó lányai történetét New Yorkban, a Lincoln Center Mitzi E. Newhouse Színházában mutatták be 2006 márciusában. Rendezője és koreográfusa Graciela Daniele volt, a szereplők között volt Phylicia Rashād és Daphne Rubin-Vega. Lemezen még abban az évben megjelent, a Ghostlight Records gondozásában. A szereplők úgy adták elő a művet, mint egy operát. „LaChiusa és Daniele a szenvedélyre helyezi a hangsúlyt a musicalben, amely dallal illusztrált táncdrámának is felfogható, vagy oratóriumnak, performansznak is tekinthetjük. Elegáns könnyedséggel ötvözi mindezen hatásokat." „Szerintem nem is igazán musical, inkább kortárs operához hasonlítanám. Bár lehet, hogy ez túlzás, ezért inkább azt mondom, hogy olyan, mint egy nagyon jó Bernstein, vagy egy nagyon igényes Kurt Weill" - próbálta a darab műfaji helyét meghatározni a címszerepet alakító Csákányi Eszter. „A csaholás-szerű pontozott ritmusok; a mollban kitartott, hullámzó hangok; a labirintus-szerű belső zenei ösvények; az anti-melodikus élességbe torkolló kitörések - mind olyan motívum, amely inkább jellemzi a huszadik század közepének kamaraoperáit, mint a szokványos musical-számokat...", írta Ben Brantley a New York Times-ban. A Curtain Up kritikusa szerint „Graciela Daniele rendezése és koreográfiája jól hangsúlyozza a zenei anyag flamenco ritmikáját. A lányok szóló áriái gyönyörűen tükrözik személyiségüket."

A budapesti rendezés Zöldi Gergely fordításában, Böhm György rendezésében varázsolta a 19 zeneszámból álló darabot 2011 januárjában a Müpa Fesztivál Színházába. A flamencotáncosok és a csipkeverő asszonyok komoly előtanulmányokat követően léptek színpadra, hogy az életképek, jelenetek minél hitelesebbek legyenek. Az alapos előmunkálatok meghozták a várt és megérdemelt sikert: nemcsak a színészek szerették meg szerepeiket, de a kritika is elismerte a produkciót. „Böhm György mozgásokat képzelt el, helyzeteket, berendezett szituációkat. Kitalálta, ki hova álljon, hogyan fordítsa maga felé a másik testét" - írta az előadás után Kolozsi László a Fidelio hasábjain. Halász Glória a prózai színésznők jelenlétét értékelte: „Nyilván nem véletlen, hogy a tíz szerepre a prózai színház világából érkező színésznőket választottak; minden esetben pontos és erőteljes alakítások, illetve jelenlétek társulnak a szerepekhez. Ezek közül, már a szerző hangsúlytevésének következtében is, kiemelkedik a Csákányi Eszter alakította Bernarda Alba és Radnay Csilla Adelája, akiknek már említett konfliktusa, a drámai és zenei rétegben egyaránt végighúzódik a darab egészén." A különös gonddal kidolgozott szerepekben Csákányi Esztert, Egri Mártát, Hámori Ildikót, Náray Erikát, Auksz Évát, Ruttkay Laurát, Szinetár Dórát, Radnay Csillát, Lukács Anitát és Uhrik Dórát láthatja a közönség december 1-jén és 4-én.

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

25 éve halt meg Róna Viktor, aki még Nurejevvel is jó barátságot ápolt

Adottságai egyáltalán nem predesztinálták a balettművész-pályára, szorgalmának köszönhetően mégis világhírnévre tett szert az 1994. január 15-én elhunyt Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas balettművész, aki Rudolf Nurejev pályájának is meghatározó alakja volt.
Plusz

Ilyet még nem hallottál: hódít a mongol torokének metál

Nem a hörgős metálról van szó, hanem tradicionális mongol hangszereken és énektechnikával előadott heavy metálról, aminek hirtelen rengeteg rajongója akadt világszerte.
Klasszikus

Ez az első élvonalbeli vonósnégyes, amelyben többségben vannak a nők

Az Artemis Quartetből kilépett két tag, nők érkeztek a helyükre. Ilyenkor felvetődik a kérdés: miért a férfiak uralják a kamarazenét?
Klasszikus

Gyönyörű Bach-klipet forgatott Yo-Yo Ma

A világ 36 helyszínére viszi el Yo-Yo Ma Bach-csellószvitjeit. Íme a projekt lenyűgöző első klipje.
Klasszikus

Az Óbudai Danubia mutathatja be Kurtág György operáját itthon

Előreláthatóan 2020-ban. Jövőbeli terveiről tájékoztatta a sajtót Óbuda 25 éves zenekara.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház bécs

Anna Nyetrebko lesz az idei Bécsi Operabál díszvendége

Anna Nyetrebko orosz-osztrák sztárszoprán és férje, Yusif Eyvazov azerbajdzsán tenor lesz az idei Bécsi Operabál díszvendége.
Zenés színház hír

Meghirdették a XI. Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekversenyt

Az operett nemzetközi népszerűsítése és új tehetségek felfedezése a célja a XI. Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekversenynek.
Zenés színház premier

A Liliomfi zenés változatát mutatja be a Madách

A Liliomfi musicalváltozatát mutatja be március 23-án a Madách Színház. A zenés komédiát Szigligeti Ede műve alapján Szente Vajk írta, zenéjét Bolba Tamás szerezte.
Zenés színház gyász

Elhunyt a világhírű Wagner-énekes, Theo Adam

A német operaénekes, korának egyik nagy Richard Wagner- és Richard Strauss-előadója 92 éves volt.
Zenés színház magazin

Ma ünnepeljük a magyar musical napját

Azért esett a választás erre a napra, mert 1961. január 12-én mutatta be a Petőfi Színház az első magyar musicalt, az Egy szerelem három éjszakáját.