Zenés színház

Csákányi Eszter újra Bernardát játszik a Müpában

2011.11.15. 13:38
Ajánlom
A januári sikeres bemutató után december 1-én és 4-én újra műsorra tűzi a Művészetek Palotája Michael John LaChiusa musicaljét, a Bernarda Albát. Egy andalúziai ház lakói a szereplők: a hatvanéves Bernarda Alba, aki férje halálakor kijelenti, a gyász ideje alatt lányai semmit sem tehetnek az ő tudta es beleegyezése nélkül, még a házat sem hagyhatják el. A nők zárt világban vegetálnak, amelyben az elfojtások, a nyomasztó titkok, a vágyakozás és a megalkuvás uralkodnak, mégis minden cselekedetet és gondolatot a férfiak, illetve hiányuk határoz meg. A cselekmény fő mozgatója, Pepe El Romano meg sem jelenik a színen, ahogy semmilyen más férfi szereplő sem.

Michael John LaChiusa írta a zenéjét, szövegkönyvét és dalszövegeit a Bernarda Alba című musicalnek, Lorca színműve alapján, ám annak tömörítésével, hangsúlyainak részleges áthelyezésével. A frissen megözvegyült, zsarnoki asszony és lázadó lányai történetét New Yorkban, a Lincoln Center Mitzi E. Newhouse Színházában mutatták be 2006 márciusában. Rendezője és koreográfusa Graciela Daniele volt, a szereplők között volt Phylicia Rashād és Daphne Rubin-Vega. Lemezen még abban az évben megjelent, a Ghostlight Records gondozásában. A szereplők úgy adták elő a művet, mint egy operát. „LaChiusa és Daniele a szenvedélyre helyezi a hangsúlyt a musicalben, amely dallal illusztrált táncdrámának is felfogható, vagy oratóriumnak, performansznak is tekinthetjük. Elegáns könnyedséggel ötvözi mindezen hatásokat." „Szerintem nem is igazán musical, inkább kortárs operához hasonlítanám. Bár lehet, hogy ez túlzás, ezért inkább azt mondom, hogy olyan, mint egy nagyon jó Bernstein, vagy egy nagyon igényes Kurt Weill" - próbálta a darab műfaji helyét meghatározni a címszerepet alakító Csákányi Eszter. „A csaholás-szerű pontozott ritmusok; a mollban kitartott, hullámzó hangok; a labirintus-szerű belső zenei ösvények; az anti-melodikus élességbe torkolló kitörések - mind olyan motívum, amely inkább jellemzi a huszadik század közepének kamaraoperáit, mint a szokványos musical-számokat...", írta Ben Brantley a New York Times-ban. A Curtain Up kritikusa szerint „Graciela Daniele rendezése és koreográfiája jól hangsúlyozza a zenei anyag flamenco ritmikáját. A lányok szóló áriái gyönyörűen tükrözik személyiségüket."

A budapesti rendezés Zöldi Gergely fordításában, Böhm György rendezésében varázsolta a 19 zeneszámból álló darabot 2011 januárjában a Müpa Fesztivál Színházába. A flamencotáncosok és a csipkeverő asszonyok komoly előtanulmányokat követően léptek színpadra, hogy az életképek, jelenetek minél hitelesebbek legyenek. Az alapos előmunkálatok meghozták a várt és megérdemelt sikert: nemcsak a színészek szerették meg szerepeiket, de a kritika is elismerte a produkciót. „Böhm György mozgásokat képzelt el, helyzeteket, berendezett szituációkat. Kitalálta, ki hova álljon, hogyan fordítsa maga felé a másik testét" - írta az előadás után Kolozsi László a Fidelio hasábjain. Halász Glória a prózai színésznők jelenlétét értékelte: „Nyilván nem véletlen, hogy a tíz szerepre a prózai színház világából érkező színésznőket választottak; minden esetben pontos és erőteljes alakítások, illetve jelenlétek társulnak a szerepekhez. Ezek közül, már a szerző hangsúlytevésének következtében is, kiemelkedik a Csákányi Eszter alakította Bernarda Alba és Radnay Csilla Adelája, akiknek már említett konfliktusa, a drámai és zenei rétegben egyaránt végighúzódik a darab egészén." A különös gonddal kidolgozott szerepekben Csákányi Esztert, Egri Mártát, Hámori Ildikót, Náray Erikát, Auksz Évát, Ruttkay Laurát, Szinetár Dórát, Radnay Csillát, Lukács Anitát és Uhrik Dórát láthatja a közönség december 1-jén és 4-én.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Elhunyt Törőcsik Mari

A Kossuth-nagydíjas, kétszeres Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas színésznőt életének 86. évében, hosszas betegség után pénteken hajnalban érte a halál.
Színház

Törőcsik Mari: „Beszentelik a hamvaimat, aztán a Tiszába szórnak. Az az én folyóm.”

A 85 éves korában elhunyt Törőcsik Mari néhány éve Bérczes Lászlónak „végrendelkezett” a színésznő nevét viselő beszélgetőkönyben.
Színház

„Ez a pillanat a gondolkodásra jó, beszédre nem” – Pályatársai, tisztelői búcsúznak Törőcsik Maritól

Sorra jelennek meg a személyes hangvételű visszaemlékezések a 85 évesen elhunyt Törőcsik Mariról a közösségi médiában, ezek közül gyűjtöttünk össze néhányat.
Vizuál

Az újrakezdés filmjei

Egyre közelebb kerül az újranyitás gondolata, bár a bemutatókat még halogatják, de előbb-utóbb moziba is mehetünk. Addig is öt olyan klasszikus magyar filmet ajánlunk a Filmio kínálatából, amelyekben a hősök élete teljesen más irányt vesz.
Színház

Zsótér Sándor Törőcsik Mariról: „Az idegrendszere feltépte a szobát”

Törőcsik Mari „kitüntetett azzal, hogy dolgozott velem” – emlékezett vissza Zsótér Sándor rendező a pénteken elhunyt színésznőre.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház gyász

89 évesen elhunyt Szabó Rózsa operaénekes

Lukács Ervin Kossuth-díjas karmester özvegye, Szabó Rózsa magánénekes halálhírét a Magyar Állami Operaház közölte.
Zenés színház gyász

Elhunyt Szalay Miklós, az Operaház egykori karigazgatója

Szalay Miklóst néhány nappal 86. születésnapja előtt érte a halál – tudatta az Operaház.
Zenés színház hír

Pályakezdő operaénekeseknek hirdet bel canto mesterkurzust és énekversenyt a Coopera

Molnár Levente Liszt-díjas bariton ötlete nyomán Musicum Laude címmel bel canto mesterkurzust hirdet a Coopera. A nyári képzést egy énekversennyel egybekötött gála zárja majd szeptemberben.
Zenés színház ajánló

Ajándék előadásokkal kedveskedik nézőinek a Madách Színház

Ismét műsorra tűzi népszerű online előadásait a Madách Színház, a zenés beszélgetéseket bárki ingyenesen megtekintheti. A SzínpadON produkciói szerda esténként láthatóak, az alkotók így szeretnének egy kis színházat visszacsempészni az emberek életébe.
Zenés színház magazin

A muzsika hangja szigorú valósága

Talán nem meglepő, hogy számos musicalhez hasonlóan a Broadway színpadáról vászonra álmodott, öt Oscar-díjjal jutalmazott és minden idők ötödik legjövedelmezőbb filmjeként számon tartott A muzsika hangját is valós események ihlették, arról viszont már kevés szó esik, hogy a szereplők olyannyira az életből csöppentek a képernyőre, illetve a színpadra, hogy a szerzők még a neveket sem változtatták meg.