Zenés színház

Csákányi Eszter újra Bernardát játszik a Müpában

2011.11.15. 13:38
Ajánlom
A januári sikeres bemutató után december 1-én és 4-én újra műsorra tűzi a Művészetek Palotája Michael John LaChiusa musicaljét, a Bernarda Albát. Egy andalúziai ház lakói a szereplők: a hatvanéves Bernarda Alba, aki férje halálakor kijelenti, a gyász ideje alatt lányai semmit sem tehetnek az ő tudta es beleegyezése nélkül, még a házat sem hagyhatják el. A nők zárt világban vegetálnak, amelyben az elfojtások, a nyomasztó titkok, a vágyakozás és a megalkuvás uralkodnak, mégis minden cselekedetet és gondolatot a férfiak, illetve hiányuk határoz meg. A cselekmény fő mozgatója, Pepe El Romano meg sem jelenik a színen, ahogy semmilyen más férfi szereplő sem.

Michael John LaChiusa írta a zenéjét, szövegkönyvét és dalszövegeit a Bernarda Alba című musicalnek, Lorca színműve alapján, ám annak tömörítésével, hangsúlyainak részleges áthelyezésével. A frissen megözvegyült, zsarnoki asszony és lázadó lányai történetét New Yorkban, a Lincoln Center Mitzi E. Newhouse Színházában mutatták be 2006 márciusában. Rendezője és koreográfusa Graciela Daniele volt, a szereplők között volt Phylicia Rashād és Daphne Rubin-Vega. Lemezen még abban az évben megjelent, a Ghostlight Records gondozásában. A szereplők úgy adták elő a művet, mint egy operát. „LaChiusa és Daniele a szenvedélyre helyezi a hangsúlyt a musicalben, amely dallal illusztrált táncdrámának is felfogható, vagy oratóriumnak, performansznak is tekinthetjük. Elegáns könnyedséggel ötvözi mindezen hatásokat." „Szerintem nem is igazán musical, inkább kortárs operához hasonlítanám. Bár lehet, hogy ez túlzás, ezért inkább azt mondom, hogy olyan, mint egy nagyon jó Bernstein, vagy egy nagyon igényes Kurt Weill" - próbálta a darab műfaji helyét meghatározni a címszerepet alakító Csákányi Eszter. „A csaholás-szerű pontozott ritmusok; a mollban kitartott, hullámzó hangok; a labirintus-szerű belső zenei ösvények; az anti-melodikus élességbe torkolló kitörések - mind olyan motívum, amely inkább jellemzi a huszadik század közepének kamaraoperáit, mint a szokványos musical-számokat...", írta Ben Brantley a New York Times-ban. A Curtain Up kritikusa szerint „Graciela Daniele rendezése és koreográfiája jól hangsúlyozza a zenei anyag flamenco ritmikáját. A lányok szóló áriái gyönyörűen tükrözik személyiségüket."

A budapesti rendezés Zöldi Gergely fordításában, Böhm György rendezésében varázsolta a 19 zeneszámból álló darabot 2011 januárjában a Müpa Fesztivál Színházába. A flamencotáncosok és a csipkeverő asszonyok komoly előtanulmányokat követően léptek színpadra, hogy az életképek, jelenetek minél hitelesebbek legyenek. Az alapos előmunkálatok meghozták a várt és megérdemelt sikert: nemcsak a színészek szerették meg szerepeiket, de a kritika is elismerte a produkciót. „Böhm György mozgásokat képzelt el, helyzeteket, berendezett szituációkat. Kitalálta, ki hova álljon, hogyan fordítsa maga felé a másik testét" - írta az előadás után Kolozsi László a Fidelio hasábjain. Halász Glória a prózai színésznők jelenlétét értékelte: „Nyilván nem véletlen, hogy a tíz szerepre a prózai színház világából érkező színésznőket választottak; minden esetben pontos és erőteljes alakítások, illetve jelenlétek társulnak a szerepekhez. Ezek közül, már a szerző hangsúlytevésének következtében is, kiemelkedik a Csákányi Eszter alakította Bernarda Alba és Radnay Csilla Adelája, akiknek már említett konfliktusa, a drámai és zenei rétegben egyaránt végighúzódik a darab egészén." A különös gonddal kidolgozott szerepekben Csákányi Esztert, Egri Mártát, Hámori Ildikót, Náray Erikát, Auksz Évát, Ruttkay Laurát, Szinetár Dórát, Radnay Csillát, Lukács Anitát és Uhrik Dórát láthatja a közönség december 1-jén és 4-én.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Liszt Ferenc szépunokája ez a csodakamasz zongoraművész

Ahogy a középkorú és idősebb generációk birtokba vették a közösségi médiát, úgy futott fel Michael Andreas Häringer karrierje is. A most tizenhét éves zongoraművész nem csak ragyogó tehetség, de kivételesen népszerű is.
Vizuál

Mutatjuk, hol találja a ma 75 éve elhunyt Róth Miksa alkotásait!

Sőt, galériánkban azokat az enteriőröket is, amelyek már elpusztultak. Róth elsőként ismerte fel a monarchiában a Tiffany-üveg alkalmazásában rejlő lehetőségeket, és mesteri szintre emelte az üvegművészetet. 1944. június 14-én halt meg Róth Miksa üvegfestő és üvegmozaik-készítő.
Vizuál

Elhunyt Franco Zeffirelli

A hosszú betegség után elhunyt rendező 96 éves volt. Firenzében helyezik örök nyugalomra – számolt be róla a hvg.hu.
Könyv

12 izgalmas kötet a Könyvhétről

Mi ezeket a könyveket szeretnénk látni a könyvespolcunkon. Szubjektív válogatás a most megjelenő újdonságokból.
Könyv

Simon Márton nyitotta meg a 90. Ünnepi Könyvhetet Budapesten

Simon Márton költő ünnepi beszédével megnyílt a 90. Ünnepi Könyvhét és 18. Gyermekkönyvnapok csütörtök délután a Duna-korzón, Budapesten.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Olyan ez, mint egy jókedvű sütés-főzés

Opera és festői nyáreste Szentendrén – 100 százalék élmény! Megadja a kulturális nyár alaphangját a június 29-ei szentendrei Operagála.
Zenés színház operett

Népi tánc színesíti idén a Budavári Palotakoncerteket

Elemi szenvedélyek – ez a címe a Budapesti Palotakoncertek idei gálaműsorának, amelyet a budai vár Oroszlános udvarában rendeznek augusztus 2-án és 3-án.
Zenés színház interjú

Fischl Mónika: „Ez az este örömzene lesz”

Első szerepe operaszerep volt, ma az Operettszínház primadonnájaként ismerjük Fischl Mónikát, akit nyáron egy operagálán is hallhatunk Szentendrén. Interjúnkban felelevenítettük pályájának lényeges mozzanatait.
Zenés színház koktélparti

5 dolog, amit talán nem tudtál Wagner Ringjéről

Wagner tetralógiája, A Nibelung gyűrűje megkerülhetetlen monstruma a zenetörténetnek. Összeszedtünk öt dolgot, amit talán nem tudtál róla.
Zenés színház interjú

Kendi Lajos: Sportot űztem a beugrásokból

Kendi Lajos baritont, a tavalyi szegedi Rigoletto főszereplőjét nem kell bemutatni a magyar operaszerető közönségnek. Az énekes elmesélte, hogy miért szerette sokáig a merész beugrásokat, és miért meghatározó mű a Figaro házassága karrierjében.