Zenés színház

Cseke Péter: "Magasra tettük a mércét"

2011.06.22. 12:15
Ajánlom
A fővárosi közönség a Budapesti Nyári Fesztivál meghívásának köszönhetően a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon négy alkalommal, két szereposztásban láthatja A nyomorultak című musical kivételes produkcióját a Kecskeméti Katona József Színház társulatától. A színház igazgatójával, Cseke Péterrel beszélgettünk.

A Kecskeméti Katona József Színházban az évad elején mutatták be "minden idők legnépszerűbb és legtöbbet játszott" musicaljét, A nyomorultakat. Az előadás óriási siker, jó híre bejárta az országot - legutóbb a színház június 4-i évadzáró ünnepségén kapott két rangos elismerést: a nézők az évad legjobb előadásának választották, Feke Pál pedig a város kedvencének járó díjat vehette át alakításáért.

- Mennyire jelentett kihívást a kecskeméti színház számára színpadra állítani egy ilyen nagy volumenű produkciót, mint A nyomorultak?

- Minden szempontból magasra tettük a mércét. A kecskeméti színház Hellner-Felmer-tervek alapján készült épülete egy gyönyörű, monarchia korabeli ékszerdoboz, mégis kisméretű színháznak számít a mai kor színháztechnikai igényeit illetően. Egy musicalprodukciót ma sikerrel színre vinni csak színpadi látványosságként lehet. Ezért igyekeztünk erényt kovácsolni mindabból, ami építészeti adottságként megkötötte a kezünket. A díszletet tervező Kentaur fantasztikusan áthidalta a nehézségeket, és sikerült egy olyan, több mint hatvan képből álló látványvilágot megvalósítanunk, amelyben másfél percenként új szín tárul a nézők szeme elé.

- Milyen külső és belső erőket kellett mozgósítani ahhoz, hogy az előadás a legmagasabb színvonalon valósulhasson meg?

Annak ellenére, hogy a Kecskeméti Katona társulata egy kitűnő kondícióban levő csapat, sok tehetséges fiatallal, úgy éreztem, kellenek a "húzónevek". A nyomorultak mind zenei, mind színészi szempontból nagyszerűen megírt főszerepei ugyanis kiemelkedő énekesi és színészi képességeket feltételeznek. Válogatást tartottunk, és sikerült az ország legjobbjait idecsábítani. A vendégszereplőket leszámítva azonban mindent "helyi erőből" oldunk meg. S tekintettel arra, hogy a produkció megszületéséhez estéről estére több száz közreműködő összehangolt munkájára van szükség - kezdve a Drucker Péter által vezetett nagyzenekar és a Károly Kati irányította kórus szerepétől a speciális feladatokkal szembesülő műszak teljesítményén át a rengeteg jelmez elkészítéséig -, erre különösen büszke vagyok.

- A színlapon az olvasható, hogy a produkció a Music Theatre International és a Cameron Mackintosh Ltd. nevében a Josef Weinberger Ltd. hozzájárulásával jött létre. Hogyan zajlott az engedélyeztetés? Milyen feltételeknek kellett megfelelni?

- Ez hosszú folyamat volt. Két éven keresztül tárgyaltunk a jogtulajdonosokkal, mire megkaptuk az engedélyt. Kis színháznak tartottak bennünket, biztosak akartak lenni a dolgukban, ezért mindent aprólékosan ellenőriztek. A díszlet- és jelmeztervet nem csak jó előre le kellett adnunk, hanem személyes prezentáció keretében mutattuk be Londonban. De amikor már sínen volt a dolog, akkor is számtalan akadály gördült elénk. Folyamatosan egyeztetnünk kellett például a marketingkoncepciót - tizenegyszer kértek javítást az előadás plakátján. Azért is volt ez számukra különösen fontos, mert abban az évben ünnepelték A nyomorultak megszületésének huszonötödik évfordulóját. A jubileumi felfokozottság állapotában mindenből presztízskérdést csináltak, s közben ők maguk is egy új verziót állítottak színre. Végül nagyon elégedettek voltak, és elismerően nyilatkoztak a kecskeméti bemutatóról. 

- Június 25-én a budapesti közönség is részese lehet az élménynek. Speciális felkészültséget igényel-e a Margitszigeti Szabadtéri Színpad adottságaihoz igazítani az előadást?

- Mindent megteszünk azért, hogy a nézők ugyanazt az élményt kapják, mint Kecskeméten. Rengeteg díszletelem van, amelyet négy hatalmas kamionnal szállítunk a helyszínre, és ahhoz, hogy semmilyen kompromisszumos változtatásra ne kényszerüljünk, háttértechnikai rendszereket is építünk. Hogy csak a két legfontosabbat említsem: a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon nincs se zsinórpadlás, se forgószínpad, de mivel ezek elengedhetetlen részét képezik a látványtechnikának, mindkettőt biztosítjuk. A zsinórpadlás „imitálásaként" például speciális emelőrendszert építünk a színpad fölé, a díszlet gyors kiszolgálására pedig sínrendszereket, de nagy hangsúlyt fektetünk a biztonságtechnikára is.

- Mi a legfontosabb üzenete Ön szerint A nyomorultaknak 2011 nyarán? Miben rejlik „minden idők legnépszerűbb és legtöbbet játszott musicaljének" titka?

- Azon túl, hogy ez egy csodálatosan szép és irányt mutató történet a hitről, a barátságról, az odaadásról és a szeretetről, egy szóval: az emberi értékekről, a musicalirodalom legszínesebb műve is. Victor Hugo történelmi klasszikusának örök érvényű példázatát katartikus magasságokba, vagy ha úgy tetszik, mélységekbe emeli a gyönyörű zene, amit beteljesít a színrevitel és a látvány. Bízom benne, hogy a fővárosiakat és a külföldi vendégeket hasonlóan megérinti majd az előadás, mint a kecskeméti közönséget - hiszen a színház titka bárhol a világon a közösségi összetartásban megélt értékek és a jóra való hit erejében rejlik. Kecskeméten le sem tudjuk venni az előadást, műsoron marad a következő évadban, remélem, a Margitszigetre is visszahívást kapunk!

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

Elhunyt Fenyves Márk mozdulatművész

A táncos-koreográfus, a magyar mozdulatművészet jelenkori képviselőinek egyike 45 évesen tragikusan fiatalon távozott. Úttörő munkásságával és az Orkesztika Alapítvánnyal élő örökséget hagyott maga után.
Tánc

Nyomtatott spicc-cipő hozhat megváltást a balerinák számára

Hadar Neeman 3D-s nyomtatással készít személyre szabott spicc-cipőket a fájdalom csökkentése érdekében.
Könyv

„Az irodalmi életrajzok poposítása tudatos volt, a reflektorfénybe kerülés nem” – Interjú Nyáry Krisztiánnal

A virtuális és a valódi közösségi terekről, a papíralapú könyv mai napig tartó létjogosultságáról és az egy éve nyitott Magvető Caféról is kérdeztük a KULT50 magazin hasábjain Nyáry Krisztiánt, a Líra kreatív igazgatóját.
Jazz/World

A királynő varázsol - Ikonikus pillanatok Aretha Franklin pályájáról

Az augusztus 16-án rákban elhunyt soul királynő személye már életében kultikussá vált, amiről rengeteg videofelvétel is tanúskodik. Ezekből az emlékekből szemezgettünk.
Tánc

Vági Bence cirkuszrendezését dicsérik Skóciában

A hét ukrán artistát felvonultató My Land című produkció az Edingburh Fringe Fesztivál közönségét már meggyőzte.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház tévé

Nézze meg a Budavári Palotakoncertet a tévében!

Ahogy minden évben, idén is volt operettgála a budai Vár Oroszlános Udvarában. Az Operettszínház sztárjai léptek színpadra Lőcsei Jenő rendezésében. Ha lemaradt róla, vagy szeretné újraélni a pillanatait, augusztus 20-án megnézheti a tévében.
Zenés színház hír

Decemberig nem lesz opera az Operában, de azért vannak jó híreink is

Szeptemberben Billy Elliotot játszanak az Erkel Színházban, a társulat vidéken, Székelyföldön, New Yorkban turnézik. Kihirdették a 2019/20-as évadot. Alighanem az Erkel Színház is be fog zárni két évre. Mutatunk néhány fotót az Eiffel Műhelyház és az Ybl-palota felújításáról is.
Zenés színház videó

Miklósa Erika az örökbefogadásról mesélt: Nagyon vártuk ezt a kislányt!

Az operaénekesnő és férje, Csiszár Zsolt a Családvarázs sorozatban mesélt arról, hogy milyen kockázatot jelentett egy olyan csecsemőt magukhoz venni, aki halva született.
Zenés színház

Ritka hangfelvétel került elő Birgit Nilsson svéd operaénekesnőtől

Egyedülálló hangfelvétel került elő a legendás svéd szoprán, Birgit Nilsson (1918-2005) korai szakaszából, a hatperces operarészletet CD-n adják ki az énekesnő születésének 100. évfordulója alkalmából.
Zenés színház nyílt levél

Kesselyák Gergely megszólalt RockGiovanni-ügyben, és megvédte Szüts Aport

A múlt héten Kovács János és Szüts Apor nyílt leveleket váltott, most a Bartók Plusz Operafesztivál igazgatója is tollat ragadott: „Mi történt most a RockGiovanni körül? Egy provokatív cím végre átütötte az érdektelenség és felületesség ingerküszöbét.”