Zenés színház

Cseke Péter: "Magasra tettük a mércét"

2011.06.22. 12:15
Ajánlom
A fővárosi közönség a Budapesti Nyári Fesztivál meghívásának köszönhetően a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon négy alkalommal, két szereposztásban láthatja A nyomorultak című musical kivételes produkcióját a Kecskeméti Katona József Színház társulatától. A színház igazgatójával, Cseke Péterrel beszélgettünk.

A Kecskeméti Katona József Színházban az évad elején mutatták be "minden idők legnépszerűbb és legtöbbet játszott" musicaljét, A nyomorultakat. Az előadás óriási siker, jó híre bejárta az országot - legutóbb a színház június 4-i évadzáró ünnepségén kapott két rangos elismerést: a nézők az évad legjobb előadásának választották, Feke Pál pedig a város kedvencének járó díjat vehette át alakításáért.

- Mennyire jelentett kihívást a kecskeméti színház számára színpadra állítani egy ilyen nagy volumenű produkciót, mint A nyomorultak?

- Minden szempontból magasra tettük a mércét. A kecskeméti színház Hellner-Felmer-tervek alapján készült épülete egy gyönyörű, monarchia korabeli ékszerdoboz, mégis kisméretű színháznak számít a mai kor színháztechnikai igényeit illetően. Egy musicalprodukciót ma sikerrel színre vinni csak színpadi látványosságként lehet. Ezért igyekeztünk erényt kovácsolni mindabból, ami építészeti adottságként megkötötte a kezünket. A díszletet tervező Kentaur fantasztikusan áthidalta a nehézségeket, és sikerült egy olyan, több mint hatvan képből álló látványvilágot megvalósítanunk, amelyben másfél percenként új szín tárul a nézők szeme elé.

- Milyen külső és belső erőket kellett mozgósítani ahhoz, hogy az előadás a legmagasabb színvonalon valósulhasson meg?

Annak ellenére, hogy a Kecskeméti Katona társulata egy kitűnő kondícióban levő csapat, sok tehetséges fiatallal, úgy éreztem, kellenek a "húzónevek". A nyomorultak mind zenei, mind színészi szempontból nagyszerűen megírt főszerepei ugyanis kiemelkedő énekesi és színészi képességeket feltételeznek. Válogatást tartottunk, és sikerült az ország legjobbjait idecsábítani. A vendégszereplőket leszámítva azonban mindent "helyi erőből" oldunk meg. S tekintettel arra, hogy a produkció megszületéséhez estéről estére több száz közreműködő összehangolt munkájára van szükség - kezdve a Drucker Péter által vezetett nagyzenekar és a Károly Kati irányította kórus szerepétől a speciális feladatokkal szembesülő műszak teljesítményén át a rengeteg jelmez elkészítéséig -, erre különösen büszke vagyok.

- A színlapon az olvasható, hogy a produkció a Music Theatre International és a Cameron Mackintosh Ltd. nevében a Josef Weinberger Ltd. hozzájárulásával jött létre. Hogyan zajlott az engedélyeztetés? Milyen feltételeknek kellett megfelelni?

- Ez hosszú folyamat volt. Két éven keresztül tárgyaltunk a jogtulajdonosokkal, mire megkaptuk az engedélyt. Kis színháznak tartottak bennünket, biztosak akartak lenni a dolgukban, ezért mindent aprólékosan ellenőriztek. A díszlet- és jelmeztervet nem csak jó előre le kellett adnunk, hanem személyes prezentáció keretében mutattuk be Londonban. De amikor már sínen volt a dolog, akkor is számtalan akadály gördült elénk. Folyamatosan egyeztetnünk kellett például a marketingkoncepciót - tizenegyszer kértek javítást az előadás plakátján. Azért is volt ez számukra különösen fontos, mert abban az évben ünnepelték A nyomorultak megszületésének huszonötödik évfordulóját. A jubileumi felfokozottság állapotában mindenből presztízskérdést csináltak, s közben ők maguk is egy új verziót állítottak színre. Végül nagyon elégedettek voltak, és elismerően nyilatkoztak a kecskeméti bemutatóról. 

- Június 25-én a budapesti közönség is részese lehet az élménynek. Speciális felkészültséget igényel-e a Margitszigeti Szabadtéri Színpad adottságaihoz igazítani az előadást?

- Mindent megteszünk azért, hogy a nézők ugyanazt az élményt kapják, mint Kecskeméten. Rengeteg díszletelem van, amelyet négy hatalmas kamionnal szállítunk a helyszínre, és ahhoz, hogy semmilyen kompromisszumos változtatásra ne kényszerüljünk, háttértechnikai rendszereket is építünk. Hogy csak a két legfontosabbat említsem: a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon nincs se zsinórpadlás, se forgószínpad, de mivel ezek elengedhetetlen részét képezik a látványtechnikának, mindkettőt biztosítjuk. A zsinórpadlás „imitálásaként" például speciális emelőrendszert építünk a színpad fölé, a díszlet gyors kiszolgálására pedig sínrendszereket, de nagy hangsúlyt fektetünk a biztonságtechnikára is.

- Mi a legfontosabb üzenete Ön szerint A nyomorultaknak 2011 nyarán? Miben rejlik „minden idők legnépszerűbb és legtöbbet játszott musicaljének" titka?

- Azon túl, hogy ez egy csodálatosan szép és irányt mutató történet a hitről, a barátságról, az odaadásról és a szeretetről, egy szóval: az emberi értékekről, a musicalirodalom legszínesebb műve is. Victor Hugo történelmi klasszikusának örök érvényű példázatát katartikus magasságokba, vagy ha úgy tetszik, mélységekbe emeli a gyönyörű zene, amit beteljesít a színrevitel és a látvány. Bízom benne, hogy a fővárosiakat és a külföldi vendégeket hasonlóan megérinti majd az előadás, mint a kecskeméti közönséget - hiszen a színház titka bárhol a világon a közösségi összetartásban megélt értékek és a jóra való hit erejében rejlik. Kecskeméten le sem tudjuk venni az előadást, műsoron marad a következő évadban, remélem, a Margitszigetre is visszahívást kapunk!

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Rófusz Ferenc: „Ma Európában a klasszikus kultúra és a keresztény üzenet is érdektelenné válik”

Negyven év várakozás után elkészült Rófusz Ferenc festményfilmje, Az utolsó vacsora. Leonardo da Vinci világhírű freskója tizenegyperces animációs filmben elevenedik meg, szerdától Kecskeméten, a KAFF versenyprogramjában látható.
Színház

Kilép a POSZT-ot szervező cégből a Magyar Színházi Társaság

A szervezet azt sérelmezi, hogy nem tudják megfelelően gyakorolni tulajdonosi és ellenőrzési jogukat. FRISSÍTÉS: Karsai György kilép a POSZT Tanácsadó Testületéből.
Klasszikus

Nem vagyok kétlaki - Interjú Selmeczi Györggyel 

Kisorosziban Selmeczi György, Orbán György, Vajda János és Csemiczky Miklós zeneszerzők fogadták a Partitúra stábját. Miklósa Erika és Batta András a kamerák előtt pillanthatott be a kortárs magyar zeneszerzés Négyek-nek is nevezett csoportja semmihez sem hasonlítható alkotói miliőjébe.
Zenés színház

Olyan ez, mint egy jókedvű sütés-főzés

Opera és festői nyáreste Szentendrén – 100 százalék élmény! Megadja a kulturális nyár alaphangját a június 29-ei szentendrei Operagála.
Klasszikus

Alig egy hónap, és kezdődik Érdi Tamás nyári fesztiválja

Ötödik alkalommal rendezik meg a Klassz a pARTon! fesztivált. Idén negyven koncertet, összesen 62 programot látogathatunk a hazai vízpartokon.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Olyan ez, mint egy jókedvű sütés-főzés

Opera és festői nyáreste Szentendrén – 100 százalék élmény! Megadja a kulturális nyár alaphangját a június 29-ei szentendrei Operagála.
Zenés színház operett

Népi tánc színesíti idén a Budavári Palotakoncerteket

Elemi szenvedélyek – ez a címe a Budapesti Palotakoncertek idei gálaműsorának, amelyet a budai vár Oroszlános udvarában rendeznek augusztus 2-án és 3-án.
Zenés színház interjú

Fischl Mónika: „Ez az este örömzene lesz”

Első szerepe operaszerep volt, ma az Operettszínház primadonnájaként ismerjük Fischl Mónikát, akit nyáron egy operagálán is hallhatunk Szentendrén. Interjúnkban felelevenítettük pályájának lényeges mozzanatait.
Zenés színház koktélparti

5 dolog, amit talán nem tudtál Wagner Ringjéről

Wagner tetralógiája, A Nibelung gyűrűje megkerülhetetlen monstruma a zenetörténetnek. Összeszedtünk öt dolgot, amit talán nem tudtál róla.
Zenés színház interjú

Kendi Lajos: Sportot űztem a beugrásokból

Kendi Lajos baritont, a tavalyi szegedi Rigoletto főszereplőjét nem kell bemutatni a magyar operaszerető közönségnek. Az énekes elmesélte, hogy miért szerette sokáig a merész beugrásokat, és miért meghatározó mű a Figaro házassága karrierjében.