Zenés színház

Cser Krisztián fizikusból vált operaénekessé

2018.02.03. 14:30
Ajánlom
Zenész családba született, nagyanyja Cser Tímea operaénekes, édesapja Cser Miklós karmester, édesanyja Balla Andrea festőművész, öccse Cser Ádám zeneszerző-karmester, mégsem zenésznek tanult, hanem fizikusnak, egyetemre járt, s fotoszintézis témában készült doktori disszertációjára.
Cser Krisztián operaénekes mostanában Chemnitzben Wotan szerepére készül, itthon február 10-én Káel Csaba rendezésében a Kékszakállút énekli a Müpában, 11-én pedig testvére, Cser Ádám zeneszerző estjén lép fel a Zeneakadémián.
Az interjú a Civil Rádió Színpad-kép című műsorában elhangzott beszélgetés szerkesztett változata.

- Mi vitte el az énekesi pálya felé?

- Zenei általánosba jártam, és a mindennapos éneklés része volt az életünknek. Édesanya vitt el a kórusba, s a basszus szólamban kezdtem. Ezzel együtt megmaradt a fizika iránti szeretet. Nagy kedvencem volt Polgár László és családunk barátja Gregor József, de nem gondoltam arra, hogy én majd színpadra is állok. Az egyetemen kaptam ösztöndíjat és mellette tanultam énekelni is. Felvételiztem Szegeden a Zeneművészeti Főiskolára és felvettek. Tanárom ott is Andrejcsik István volt. A másoddiplomáért fizetni kellett, de nyertem Kovács Róbert- és Fischer Annie-ösztöndíjat, s így könnyebb volt.

Cser Krisztián

Cser Krisztián (Fotó/Forrás: Emmer László)

- Akkor már egyértelműen a zene világához kötődött. Kitől kapott b iz tatás t ?

A döntésben nagy szerepe volt Polgár Lászlónak,

aki Komlóssy Ildikóval Kékszakállút énekelt, s meghallgatott. Marton Éva is biztatott. Így jelentkeztem a Zeneakadémiára, s két év operaszakkal operaénekesi diplomát szereztem.

- Milyen szerepekkel indult?

- A legeslegelső szerepem még akadémistaként a Kovalik Balázs rendezte Richard Strauss Elektrájában én voltam Oresztész ápolója. Az csak három mondat. 

Egy kis szerep is lehet nehéz,

az adott húsz másodpercben nagyon ott kell lenni. Nincs idő bizonyítani, ha valami nem sikerül. Aztán kaptam nagyon szép szerepeket. Beethoven Fideliójában én voltam Fernando miniszter majd megkaptam a Pomádé királyt, ami főszerep. Mivel én külföldön voltam az utolsó évben, ezért ez a szerep a vizsgám is volt. A diplomamunkámat pedig a Kékszakállúval kapcsolatban írtam.

- A Kékszakállút sok helyütt énekelte.

- Az első pillanattól kezdve éreztem, hogy ez a szerep nekem való, és nagyon megörültem, amikor 2010-ben fölkértek a Miskolci Operafesztiválra. Ott debütálhattam ebben az alakban. A Müpában Szántó Andrea lesz a partnerem.

Cser Krisztián

Cser Krisztián (Fotó/Forrás: Gradus Artist Management)

- A Kékszakállún kívül mik voltak azok a szerepek, amik ugródeszkát jelentettek?

- Az első években sok nem kisebb, hanem rövidebb szerepet énekeltem, például Angelottit a Toscából. Nagy fordulópont volt számomra Mozart Don Giovannijából Leporello. Ott, Bretz Gábor oldalán azt éreztem, hogy ez nagyon jól áll nekem.

- Mennyire nagy feladat mindig más rendezőkkel dolgozni?

- A változatosság inkább inspiráló éppen azáltal, hogy új emberekkel találkozunk, ha egy darabban másik szerepet is éneklek, s új rendezéssel kerülnek színre ugyanazok a művek. Az is a jobb megismerést szolgálja. Erre példa a Figaro (a Figaro 2.0 – a szerk.). Egy új csapat állt be amikor én is. A magyar nyelvű változatot Hábetler András rendezte, így új színt kapott, s másként ismertem meg ugyanazt a szerepet.

Megpróbálom jól érezni magam minden rendezésben, mert végül is én leszek a színpadon.

Ha a rendező partnernek tekint, akkor különösen jól együtt dolgozunk. Ő lát lentről, s meg kell bízni abban, hogy jól.

- Mikor érezte a színpadon azt, hogy az opera az ön világa, valóban van tehetsége ehhez a műfajhoz?

- Eléggé önmarcangolós vagyok, kétkedő. A megelégedettséget szinte sosem érzem, a megtiszteltetést, hogy a színpadon lehetek. Ezt onnan tudom lemérni, hogy amikor belefér az időmbe, akkor előadásokat nézek, és a zsöllyében vagy a páholyban ülve olyan hihetetlennek tűnik, hogy én azon a színpadon éneklek. Annyira el tudom magam távolítani nézőként, hogy izgulok a többiekért. Azt, hogy jól érzem magam, azt az első pillanattól kezdve, mert érzékelem a közönség szeretetét. Addig pedig jó.

- Nagyon korán elkezdett külföldön is énekelni és nagyon sok helyütt.

- Fischer Ivánnal és a Fesztiválzenekarral megfordultam már csodálatos helyeken. Nagyon boldog vagyok, hogy az amszterdami Royal Concertgebouw-tól kezdve a Londoni Festival Hallig léphettem föl. Az első évben Mozart Varázsfuvolájában Sarastrót énekeltem, a következő évben pedig a Kékszakállút.

- Volt olyan karmester, aki az éneklésben is segítette, hogy kifejezőbb legyen egy-egy szerepben?

- Lehet, hogy megrónak érte, de édesapámat mondanám elsőként, aki húszéves korom körül oratórum-feladatokat adott. Vele nagyon jó együtt zenélni. Nagyon inspiratív, ahogy vezényel és jó instrukciókat adott. Vele alapítottunk egy kamarakórust, és ott is nagyon sokat tanultam. Később az öcsémnek adta át a kórust, akkor vele is dolgoztam.

Kovács Jánost nagyra tartom, akivel jó megtanulni darabokat, mert figyel az énekesekre. Medveczky Ágdámot is említeném az Operából, de Fischer Iván is, aki igazi pszichológus és fantasztikus zenész. Három közös munkánk volt már, az ő operáját, A vörös tehént is bemutattuk. A testvére, Fischer Ádám egészen más karakter és más a módszere is. De említhetném a fiatalabbak közül Bogányi Tibort, Hollerung Gábort, aki ugyancsak nagy tudású mesterek és az ízlésük is kitűnő.

Ki ne felejtsem Kocsis Zoltánt, akivel sokat dolgoztam. Tőle tartott az ember, mert érzékeny füle volt, és oda-vissza ismerte a darabokat.

Vásáry Tamást megint más karakter. Vele kapcsolatban mindig úgy érzem, hogy egy felsőbb világgal kommunikálna. Az eggyel fiatalabb generációból Kocsár Balázzsal, Halász Péterrel és Héja Domonkossal dolgozni volt élmény.

- Mi az, amit el szeretne énekelni, de eddig nem volt rá lehetősége?

Nagyon szeretném a Verdi-szerepeket. Fülöp különös vágyam, aztán nagyon szeretném, Fiescót a Simon Boccanegrából.

- Most milyen feladatok várják?

- Chemnitzben a Wotan, amit február-március-áprilisban havonta két előadásban láthat a közönség. Lesz a Kékszakállú, s testvéremmel, Cser Ádámmal lesz egy közös koncertünk, amelyen A walkürből éneklem a Wotan búcsúját. Az Operaházban vár az Álarcosbál bemutató, illetve a Kanári-szigeteken is három koncerten, az ottani Bach Fesztiválon éneklek.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Telex: Szexuális zaklatás ügyében folyik vizsgálat az SZFE-n

A lap értesülései szerint az egyetemen belső vizsgálat indult, mivel egy osztályvezető férfitanár meg nem engedhető kommentárokkal illette a diáklányok külsejét, alakját. Cikkünk frissült az SZFE reakciójával!
Klasszikus

Szimfonikus zsenik koncertje a BFZ-vel és a sztárkarmester Paavo Järvivel

Paavo Järvi édesapja elismert észt karmester volt, egykori szovjet nyaralójukban a kis Paavo időnként összefutott Sosztakoviccsal, Rosztropoviccsal, Arvo Pärttel, Hacsaturjánnal, vagy Emil Gilelsszel.
Színház

A vég kezdete? – vérbeli házastársi dráma debütál a Rózsavölgyi Szalonban

Új bemutatóval ünnepli alapításának tizenkettedik évfordulóját a Rózsavölgyi Szalon. Kovács Patrícia és Schmied Zoltán főszereplésével, Dicső Dániel rendezésében mutatják be David Eldridge Bármit mondhatsz című darabját április 11-én.
Jazz/World

Mit jelent európainak lenni? – interjú Oláh Krisztián zongoraművésszel, a Ludus Europae zeneszerzőjével

Az idei JazzFest Budapest egyik legizgalmasabb programja a Ludus Europae című, huszonhét szereplős darab, amelynek ősbemutatója április 30-án pontban éjfélkor lesz a budapesti Merlin Színházban.
Zenés színház

„A klasszikus zenében a sokoldalúság gyanakvást szül” – interjú José Curával

A karmesterként és zeneszerzőként is aktív művésszel a a VeszprémFestre tervezett, argentin dalokra és operaáriákra épülő koncertjének műsoráról, a zenei sokoldalúságról és a társadalmi felelősségvállalásról is beszélgettünk.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Gálaesttel támogatja az autistákat a Budapesti Operettszínház

Április 23-án Együtt az Autistákért címmel rendeznek jótékonysági estet, amelyen a legnépszerűbb operett-, illetve musicalrészleteket hallhatja a közönség az Operettszínház sztárjainak előadásában. 
Zenés színház interjú

„A klasszikus zenében a sokoldalúság gyanakvást szül” – interjú José Curával

A karmesterként és zeneszerzőként is aktív művésszel a a VeszprémFestre tervezett, argentin dalokra és operaáriákra épülő koncertjének műsoráról, a zenei sokoldalúságról és a társadalmi felelősségvállalásról is beszélgettünk.
Zenés színház elhunyt

Elhunyt Michael Boder karmester

A nemzetközi hírű operadirigenst, aki idén húsvétkor a Magyar Állami Operaház Parsifal-produkcióját vezényelte, hatvanöt éves korában érte a halál – tette közzé az intézmény.
Zenés színház interjú

Nekünk találkozni kellett – interjú Nádasi Veronikával, a Carmen-musical címszereplőjével

Április 19-én, 20-án és 21-én először láthatja Magyarországon a közönség Frank Wildhorn Carmen című musicaljét a Budapesti Operettszínházban. Az első szereposztásban címszerepet alakító Nádasi Veronika számára méltó feladatot jelent ennek a minden porcikájában nagybetűs nőnek a megformálása.
Zenés színház hír

Kálmán Péter a következő évad Kamaraénekese az Operában

A népszerű basszbaritont húsvétvasárnap, a Parsifal-előadását követő tapsrend alatt érte a meglepetésszerű bejelentés, hogy a következő szezonban ő lesz a Magyar Állami Operaház legnagyobb elismerésének egyik kitüntetettje.