Zenés színház

Cser Krisztián fizikusból vált operaénekessé

2018.02.03. 14:30
Ajánlom
Zenész családba született, nagyanyja Cser Tímea operaénekes, édesapja Cser Miklós karmester, édesanyja Balla Andrea festőművész, öccse Cser Ádám zeneszerző-karmester, mégsem zenésznek tanult, hanem fizikusnak, egyetemre járt, s fotoszintézis témában készült doktori disszertációjára.
Cser Krisztián operaénekes mostanában Chemnitzben Wotan szerepére készül, itthon február 10-én Káel Csaba rendezésében a Kékszakállút énekli a Müpában, 11-én pedig testvére, Cser Ádám zeneszerző estjén lép fel a Zeneakadémián.
Az interjú a Civil Rádió Színpad-kép című műsorában elhangzott beszélgetés szerkesztett változata.

- Mi vitte el az énekesi pálya felé?

- Zenei általánosba jártam, és a mindennapos éneklés része volt az életünknek. Édesanya vitt el a kórusba, s a basszus szólamban kezdtem. Ezzel együtt megmaradt a fizika iránti szeretet. Nagy kedvencem volt Polgár László és családunk barátja Gregor József, de nem gondoltam arra, hogy én majd színpadra is állok. Az egyetemen kaptam ösztöndíjat és mellette tanultam énekelni is. Felvételiztem Szegeden a Zeneművészeti Főiskolára és felvettek. Tanárom ott is Andrejcsik István volt. A másoddiplomáért fizetni kellett, de nyertem Kovács Róbert- és Fischer Annie-ösztöndíjat, s így könnyebb volt.

Cser Krisztián

Cser Krisztián (Fotó/Forrás: Emmer László)

- Akkor már egyértelműen a zene világához kötődött. Kitől kapott b iz tatás t ?

A döntésben nagy szerepe volt Polgár Lászlónak,

aki Komlóssy Ildikóval Kékszakállút énekelt, s meghallgatott. Marton Éva is biztatott. Így jelentkeztem a Zeneakadémiára, s két év operaszakkal operaénekesi diplomát szereztem.

- Milyen szerepekkel indult?

- A legeslegelső szerepem még akadémistaként a Kovalik Balázs rendezte Richard Strauss Elektrájában én voltam Oresztész ápolója. Az csak három mondat. 

Egy kis szerep is lehet nehéz,

az adott húsz másodpercben nagyon ott kell lenni. Nincs idő bizonyítani, ha valami nem sikerül. Aztán kaptam nagyon szép szerepeket. Beethoven Fideliójában én voltam Fernando miniszter majd megkaptam a Pomádé királyt, ami főszerep. Mivel én külföldön voltam az utolsó évben, ezért ez a szerep a vizsgám is volt. A diplomamunkámat pedig a Kékszakállúval kapcsolatban írtam.

- A Kékszakállút sok helyütt énekelte.

- Az első pillanattól kezdve éreztem, hogy ez a szerep nekem való, és nagyon megörültem, amikor 2010-ben fölkértek a Miskolci Operafesztiválra. Ott debütálhattam ebben az alakban. A Müpában Szántó Andrea lesz a partnerem.

Cser Krisztián

Cser Krisztián (Fotó/Forrás: Gradus Artist Management)

- A Kékszakállún kívül mik voltak azok a szerepek, amik ugródeszkát jelentettek?

- Az első években sok nem kisebb, hanem rövidebb szerepet énekeltem, például Angelottit a Toscából. Nagy fordulópont volt számomra Mozart Don Giovannijából Leporello. Ott, Bretz Gábor oldalán azt éreztem, hogy ez nagyon jól áll nekem.

- Mennyire nagy feladat mindig más rendezőkkel dolgozni?

- A változatosság inkább inspiráló éppen azáltal, hogy új emberekkel találkozunk, ha egy darabban másik szerepet is éneklek, s új rendezéssel kerülnek színre ugyanazok a művek. Az is a jobb megismerést szolgálja. Erre példa a Figaro (a Figaro 2.0 – a szerk.). Egy új csapat állt be amikor én is. A magyar nyelvű változatot Hábetler András rendezte, így új színt kapott, s másként ismertem meg ugyanazt a szerepet.

Megpróbálom jól érezni magam minden rendezésben, mert végül is én leszek a színpadon.

Ha a rendező partnernek tekint, akkor különösen jól együtt dolgozunk. Ő lát lentről, s meg kell bízni abban, hogy jól.

- Mikor érezte a színpadon azt, hogy az opera az ön világa, valóban van tehetsége ehhez a műfajhoz?

- Eléggé önmarcangolós vagyok, kétkedő. A megelégedettséget szinte sosem érzem, a megtiszteltetést, hogy a színpadon lehetek. Ezt onnan tudom lemérni, hogy amikor belefér az időmbe, akkor előadásokat nézek, és a zsöllyében vagy a páholyban ülve olyan hihetetlennek tűnik, hogy én azon a színpadon éneklek. Annyira el tudom magam távolítani nézőként, hogy izgulok a többiekért. Azt, hogy jól érzem magam, azt az első pillanattól kezdve, mert érzékelem a közönség szeretetét. Addig pedig jó.

- Nagyon korán elkezdett külföldön is énekelni és nagyon sok helyütt.

- Fischer Ivánnal és a Fesztiválzenekarral megfordultam már csodálatos helyeken. Nagyon boldog vagyok, hogy az amszterdami Royal Concertgebouw-tól kezdve a Londoni Festival Hallig léphettem föl. Az első évben Mozart Varázsfuvolájában Sarastrót énekeltem, a következő évben pedig a Kékszakállút.

- Volt olyan karmester, aki az éneklésben is segítette, hogy kifejezőbb legyen egy-egy szerepben?

- Lehet, hogy megrónak érte, de édesapámat mondanám elsőként, aki húszéves korom körül oratórum-feladatokat adott. Vele nagyon jó együtt zenélni. Nagyon inspiratív, ahogy vezényel és jó instrukciókat adott. Vele alapítottunk egy kamarakórust, és ott is nagyon sokat tanultam. Később az öcsémnek adta át a kórust, akkor vele is dolgoztam.

Kovács Jánost nagyra tartom, akivel jó megtanulni darabokat, mert figyel az énekesekre. Medveczky Ágdámot is említeném az Operából, de Fischer Iván is, aki igazi pszichológus és fantasztikus zenész. Három közös munkánk volt már, az ő operáját, A vörös tehént is bemutattuk. A testvére, Fischer Ádám egészen más karakter és más a módszere is. De említhetném a fiatalabbak közül Bogányi Tibort, Hollerung Gábort, aki ugyancsak nagy tudású mesterek és az ízlésük is kitűnő.

Ki ne felejtsem Kocsis Zoltánt, akivel sokat dolgoztam. Tőle tartott az ember, mert érzékeny füle volt, és oda-vissza ismerte a darabokat.

Vásáry Tamást megint más karakter. Vele kapcsolatban mindig úgy érzem, hogy egy felsőbb világgal kommunikálna. Az eggyel fiatalabb generációból Kocsár Balázzsal, Halász Péterrel és Héja Domonkossal dolgozni volt élmény.

- Mi az, amit el szeretne énekelni, de eddig nem volt rá lehetősége?

Nagyon szeretném a Verdi-szerepeket. Fülöp különös vágyam, aztán nagyon szeretném, Fiescót a Simon Boccanegrából.

- Most milyen feladatok várják?

- Chemnitzben a Wotan, amit február-március-áprilisban havonta két előadásban láthat a közönség. Lesz a Kékszakállú, s testvéremmel, Cser Ádámmal lesz egy közös koncertünk, amelyen A walkürből éneklem a Wotan búcsúját. Az Operaházban vár az Álarcosbál bemutató, illetve a Kanári-szigeteken is három koncerten, az ottani Bach Fesztiválon éneklek.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Meghalt Josef Abrhám, a Kórház a város szélén Blažej doktora

Az egyik legnépszerűbb cseh színész nyolcvankét éves volt. Bár rengeteg tévéjátékban és filmben játszott, legtöbben a Kórház a város szélén című legendás sorozat Blažej doktoraként emlékeznek rá - adta hírül az ujszo.com szlovák hírportál. 
Könyv

Visszatér a Városmajorba a Margó Fesztivál

Június 9-12. között, az Ünnepi Könyvhéttel egy időben, a Városmajori Szabadtéri Színpadon rendezik meg a Margó Irodalmi Fesztivált, ahol többek közt Nádas Péterrel, Tóth Krisztinával, Romsics Ignáccal, Bereményi Gézával, Péterfy Borival, Zoltán Gáborral és az Alkalmáté Truppal is találkozhatunk.
Vizuál

100 éve lappangó remekműveket árverez el a Virág Judit Galéria

A 25 éves Virág Judit Galéria jubileumi aukcióján Rippl-Rónai József, Vaszary János és Kádár Béla kivételesen értékes alkotása is kalapács alá kerülnek. Mindhárom festmény eddig magángyűjteményekben rejtőzött. A művek két héten át ingyenesen megtekinthetők a Falk Miksa utcai galériában. 
Vizuál

Jobbnál jobb filmekkel jön az Artmozik éjszakája

Premier előtti vetítések és az elmúlt évek legjobb filmjei várják a filmrajongókat az idei Artmozik éjszakáján, május 20-án késő délutántól másnap hajnalig, öt fővárosi moziban. Ezúttal is filmről filmre vándorolhatunk a Művész, a Puskin, a Toldi, a Tabán és a Kino Cafe mozik között.
Plusz

A kultúra fogalmát a lehető legtágabban értelmezi a kultúráért és innovációért felelős miniszterjelölt

Csák János a kinevezése előtti meghallgatáson elmondta, az új minisztérium maga is innovációnak tekinthető. A miniszterjelölt kinevezését a bizottság 1 ellenszavazat és 1 tartózkodás mellett 11 szavazattal támogatta.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Elisabeth Sobotka lesz a Berlini Állami Opera új főigazgatója

A Bregenzi Fesztivál vezetője 2024 szeptemberében kezdheti meg munkáját az intézmény élén. A jelenlegi főigazgató, Matthias Schulz 2025-től a Zürichi Operát vezeti majd.
Zenés színház hír

Rost Andrea tart ősszel mesterkurzust

A világhírű énekesnő PályaStart címmel vezet összetett képzést az ősz folyamán a Magyar Állami Operaházban, melyen operaénekes-növendékek és pályakezdő művészek tökéletesíthetik tudásukat.
Zenés színház hír

Bretz Gábor kapta a Székely Mihály-emlékplakettet

Az Operaház egykori legendás énekesének emlékére létrehozott díjat egy arra érdemes énekesnek adják át, művészi és emberi magatartásának elismerésére. Idén a világszerte ismert basszbaritonra esett a választás.
Zenés színház interjú

„Az igazi nőnek mindig titka van” – interjú Fischl Mónikával

Fischl Mónika az operettirodalom csaknem minden jelentős primadonnaszerepét eljátszotta már, az évad végéhez közeledve pedig többek között a Csárdáskirálynőben és a Marica grófnőben lesz látható a Budapesti Operettszínházban. A színésznővel a nemrég átvett Liszt Ferenc-díjáról, tanításról, az operett és musical kapcsolatáról, valamint az előadások egyedi rendezői koncepciójáról beszélgettünk.
Zenés színház lapszemle

Kritikaszemle Kurtág György párizsi operabemutatójáról

A Scalában tartott ősbemutató után április 30-án a Párizsi Nemzeti Operában is színre került Kurtág György egyetlen operája, a Beckett nyomán írt A játszma vége. A kritikák remekműként írták le az alkotást.