Zenés színház

Csillagközi barokk

2015.12.18. 09:34
Ajánlom
Toronykőy Attila szerint a galaktikus helyszín ellenére valójában nem is sci-fi opera a Gödöllői Királyi Kastély Barokk Színházában általa színre álmodott háromfelvonásos Haydn-mű, az Élet a Holdon. Vajon hova repítenénk ma egy csökönyös öregembert, hogy meggyőzzük a szerelem mindenható erejéről?
Az Opera Magazin további érdekes cikkei ide kattintva érhetőek el.

 Haydnnak a külföldi színpadokon elő-elővett, nálunk viszont sosem játszott operáját, az Il mondo della Luna, vagyis az Élet a Holdon címűt 1777-ben Eszterházán mutatták be. Eszterházy Miklós kisebbik fia esküvőjére készült el a mű, amit egyes zenetörténészek Haydn legsikerültebb operájaként tartanak számon, ennek ellenére a mester életében többször már valószínűleg nem került színpadra. Pedig a librettót sem akárki jegyzi: Carlo Goldoni akkor már negyedszázada megírt szövegkönyvét nem kevesebb, mint hat különböző komponista vitte színre.

elet a holdon 2

elet a holdon 2

Az alapanyag népszerűsége érthető, hiszen ott van benne Goldoni minden védjegye, ami komédiáit ma is fogyaszthatóvá teszi. A szüzsé szerint a makacs vénember két lányát gazdag kérőkhöz adná, ám a házába csöppent két ágrólszakadt fiatalembernek (meg persze saját ivadékainak) egészen más elképzelése van a helyes felállásról. A szokásos forgatókönyvet – az öreg megleckéztetését és a szerelem erejének demonstrálását – Goldoni ezúttal holdbéli utazással bolondította meg: a kábult álmából eszmélő atyával a gazfickók elhitetik, hogy a Holdon van, ahol próbatételek után sikerül meggyőzni arról is, hogy a szeretők egymásnak valók.

Toronykőy Attila azonban nem az űrfilmekből ismerős, szürke kráterekkel tagolt tájon gondolta el a nagy átverés helyszínét. „A darab fő kérdése, hogy milyennek képzeljük a holdbéli tájat? A barokk embernek nem voltak erről közvetlen ismeretei. Mi viszont már tudjuk, hogy néz ki ez a vidék, éppen ezért nem érdekes egy, a Holdat lemásoló tér kialakítása.” A gödöllői Barokk Színház zsebkendőnyi kulisszaszínpada eleve csak három helyszín gördülékeny megjelenítését teszi lehetővé: „Eredetileg kert, szobabelső és utca képe volt itt variálható, de a színház műszaki vezetőit sikerült meggyőznünk, hogy új elemeket helyezhessünk fel, így egy szokatlan táj születhetett meg.”

elet a holdon paroka 2

elet a holdon paroka 2

A színház adottságai sok mindent eldöntenek az előadással kapcsolatban: egyszerre száznál alig több néző fér el, ráadásul a színpadnyílás se haladja meg az öt métert. „Míg az Operaházban a monumentális látványra vagy a kórus mozgatására kell koncentrálni, ebben a nagyon intim térben szerencsés módon válnak hangsúlyossá az emberi viszonyok, a gesztusok és az arckifejezések. Sokan még mindig azt hiszik, hogy az operisták főleg énekesek, és csak másodsorban színészek, de ez tévedés: a mai harmincas-negyvenes generáció olyan tanároktól tanult, akik számára a színjátszás és az éneklés azonos jelentőségű. Ráadásul ők már minden »őrültségre« rávehetőek a színpadon, erre pedig egy vígopera esetében nagy szükség is van.”

Amikor erre példát kérek Toronykőy Attilától, elárulja, hogy a holdbéli utazás helyszínét eredetileg egy konditeremben képzelte el, ahol a hősöknek komoly izommunkát kellett volna végezniük ahhoz, hogy vágyaik teljesüljenek. Aztán Juhász Katalin tervezővel konzultálva egy másik, nem kevésbé extrém helyszín mellett döntöttek. „A szerelmesek célja, hogy minél jobban megtréfálják az öreget, ehhez pedig az általunk választott hely ideális közeg. És mivel az apa bármit megadna azért, hogy eljusson a Holdra, mindent el lehet vele hitetni...”

elet a holdon 1

elet a holdon 1

A barokk és korunk közötti ellentétet Juhász Katalin jelmezei, illetve Csákovics Lajos friss fordítása is aláhúzza. „A vígoperát muszáj magyarul játszani, az események olyan gyorsan pörögnek, hogy a feliratot olvasva lemaradna a néző a poénokról. Az operát meg is húztuk, hogy a mai ember számára is élvezetes, fordulatos legyen. A barokk operában a recitativók során halad előre a cselekmény, az áriák viszont hosszú, kimerevített pillanatok. Rendezőként ezeknek a színrevitele jelent valódi kihívást, hiszen meg kell indokolni, hogy miért énekli el valaki ugyanazt a sort hatszor.”

Hogy végül minden jóra fordul-e, az nézőpont kérdése: a holdbéli bolondozások után a friss házasokat is utolérik a komoly, evilági hétköznapok.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

„Nem a csönd, a némaság jelzi a díj függetlenségét” – újabb reakciók Vilmányi Benett visszautasított elismerése kapcsán

A korábbi Junior Prima díjasok közleménye után Tompa Andrea, Gábor György és Kovács Bálint is közzétette gondolatait a véleményszabadságról, a díjak függetlenségéről és a színészszakma összefogásáról.
Plusz

Patti Smith-napot rendeznek a Freeszfe hallgatói

Jóformán minden művészeti ág képviseli magát október 1-jén a hét helyszínen zajló Patti Smith-napon, koncert, színház, kiállítás, tánc, és megannyi program várja azokat, akik szeretik átlépni a megszokott határokat.
Könyv

5+1 izgalmas könyvbemutató a hamarosan kezdődő Könyvfesztiválon

Kortárs olasz regény, kisiskolásoknak szóló mesék az igazán nehéz kérdésekről, verses antológia a társadalom és az erőszak kapcsolatáról vagy épp történelmi elemzés Trianonról szlovák szemmel: mutatjuk, mire érdemes odafigyelni a hamarosan kezdődő 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon.
Könyv

Mutatjuk, kik az irodalmi Nobel-díj legnagyobb esélyesei

Michel Houellebecq és Salman Rushdie a két fő várományosa a 2022-es irodalmi Nobel-díjnak, de ezúttal is szoríthatunk Nádas Péterért, illetve Krasznahorkai Lászlóért. Cikkünkben mutatjuk, hogy látják a leghíresebb kortárs írók esélyeit a fogadóirodák.
Klasszikus

„Wagner zenéje úgy hat rám, mint a drog, a mai napig függő vagyok” – Exkluzív interjú Michael Volléval

Budapesten Bachot és Lisztet énekelt korábban, de a világ legnagyobb operaházai elsősorban Wagner-szerepeiről ismerik. Michael Volle október 10-én a Müpába érkezik, ennek kapcsán kedvenc szerepe mellett a zeneszerző iránti rajongásáról is mesélt.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Az év ősbemutatójának választotta az Opernwelt Eötvös Péter darabját

Az egyik legjelentősebb német kulturális folyóirat, az Opernwelt idén is évkönyv formájában összegezte az elmúlt évad legkiválóbb előadásait. Eötvös Péter Berlinben színre vitt, Sleepless című operáját a Zürichi Operában előadott Stefan Wirth-darabbal együtt választották a legjobb ősbemutatónak.
Zenés színház magazin

„Én tehát színésznő lettem!” – 150 éve hunyt el Déryné Széppataki Róza

A 19. század egyik legnépszerűbb színésznője, az első magyar opera-énekesnőként számon tartott művésznő több mint három évtizeden keresztül volt meghatározó és megkerülhetetlen alakja a magyar színházi életnek.
Zenés színház ajánló

A mozikban is láthatók a londoni Royal Opera House előadás-közvetítései

Szeptember végétől a hazai operabarátok is megtekinthetik a világ legnevesebb operaházai között számon tartott londoni Királyi Operaház előadásait: a 2022-23-as évad moziközvetítéseit – köztük több világpremiert – Budapesten és országszerte számos helyszínen tűzik műsorra a filmszínházak.
Zenés színház kritika

Egy elrajzolt valóságkép karikatúrája – kritika az Aranyoskám című előadásról

Három film-szín-játék és az 1848/49-es eseményeket feldolgozó drámai musical, A tizenötödik után a Madách Színház visszatért a könnyedebb, szórakoztató témákhoz. Az Aranyoskám Szirtes Tamás rendezésében azonban több, mint egyszerű vígjáték: humoros formában beszél elfojtott vágyakról, kudarcokról és az emberi kapcsolatokról.
Zenés színház magazin

Az igazi Mária főhadnagy: Lebstück Mária Ludovika, aki Jókainak mondta tollba az élettörténetét

Lebstück Mária neve elsőre talán nem cseng ismerősen, azonban Huszka Jenő Vértől pirosló ősi kard című áriáját, vagy a Ladilomot hallva egyből eszünkbe juthat egy huszárruhába öltözött fiatal nő, Mária főhadnagy.