Zenés színház

Csillagok és csillagórák

2015.12.21. 09:05
Ajánlom
Nagynevű vendégművészek valóságos garmadája érkezett és érkezik a Filharmóniai Társaság koncertjeire az év utolsó hónapjaiban. Budapesten most debütálók és diadallal visszatérők, énekesek és hangszeres művészek, de egyként a legmagasabb színvonalat képviselve.

Mi tagadás, a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara történetének aranylapjaira bizony nehéz fölkerülni! Elvégre az együttessel valaha koncertet adó Brahms, Furtwängler vagy épp Solti György legendájával aligha lehet vetekedni, legyen bár mégannyira világhírű is az éppen soron következő vendégművész. A hangversenyek érzéki valósága azonban szerencsére egészen más, s még csak nem is emlékeztet a történeti összefoglalások büszke tekintélytiszteletére. A jelen kiválóságai és feltörekvő, nagy tehetségei így éppúgy csillagórák adományozóivá válhatnak számunkra, akár az említett titánok a szüleink, nagy-, déd- és ükszüleink számára.

requiem A47A1083

requiem A47A1083

Ez a remény különösen eleven, amikor annyi nagyszerű énekes vonult előbb az Operaház, majd az Erkel Színház színpadára, mint az Opera zenekarának november 2–3-i koncertjein. Verdi halotti miséjét, a Requiemet ezúttal Halász Péter vezényelte, s e két estén a csodálatos mű egészen kivételes szólistakvartettel szólt hozzánk: a világraszóló Komlósi Ildikó mellett Anja Kampe, Andrei Dunaev és Liang Li énekhangján. A tavaly szeptemberi, emlékezetes sikerű Szabadság OperaGálával Pesten bemutatkozó Anja Kampe, korunk egyik legkülönb szopránja az akkor elhangzott Beethoven- és Wagner-áriák után most Verdi-szólamban hallatta hangját, talán a múlt évinél is jobb formában énekelve. Ahogy Kampét, úgy a nagyszerű orosz tenort, Andrei Dunaevet is ismerheti a magyar közönség. Ismerheti – és egyszersmind tisztelheti, hiszen ő az év elején mantuai hercegként lépett elénk, méghozzá imponáló könnyedséggel, szárnyaló hangon teljesítve slágerekben gazdag, de igen nehéz szólamát. A kvartett basszistája, a dél-koreai Liang Li, a Stuttgarti Opera kiváló énekese. Budapesti bemutatkozása önmagában is ünneppé avathatta a november eleji koncerteket.

November utolsó estéjén azután újabb vendégek érkeztek a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának hangversenyére: a karmester Alexander Lazarev és a zongorista Sofya Gulyak. Az idén hetvenesztendős Lazarev, akárcsak a Requiem-koncertek tenoristája, a moszkvai Bolsoj büszkesége: 1987 és 1995 között ő volt az orosz operaház főzeneigazgatója. Karajan hajdani felfedezettje a világ minden táján megbecsült művész, Nagy-Britanniában éppúgy, mint Japánban. Budapesti koncertjén Elgar I. szimfóniáját vezényelte: a tőrőlmetszett angol gentleman muzsikájával alkalmasint még a BBC Szimfonikus Zenekarának első vendégkarmestereként került meghitt viszonyba. A versenyek sokaságát megnyerő kazanyi zongoristanő pedig egy Brahms-zongoraverseny magánszólamával bizonyította oly sokat méltatott elmélyültségét és energikus játékmódját. Gulyak nem az egykor a Filharmóniai Társaság koncertjén, a zeneszerző zongorajátékával ősbemutatott B-dúr, hanem a d-moll zongoraversenyt játszotta, de alighanem így is átérezte a zenekarral való együttműködés zenetörténeti dimenzióit.

S végül karácsony előtt, december 21-én egy ünnepi Messiás-előadás! Paul Goodwin személyében pedig nem egyszerűen egy világhírű karmester, hanem egy valóságos régizene- és Händel-specialista irányítja majd az oratórium megszólaltatását. A művész, aki pályafutása első felében oboistaként vált világszerte ismertté, 2007-ben elnyerte Halle városának Händel-emlékérmét, hála a barokk mester népszerűsítése terén kifejtett erőfeszítéseiért. A hivatalos hangvételű megfogalmazás egy izgalmas muzsikusszemélyiség igazán rendkívüli sikereit tanúsítja: Goodwin koncertező vendégkarmesterként, operadirigensként, de lemezek készítője és zenekarnevelő gyanánt is aktív és roppant eredményes. S a Messiás szoprán szólistájára is érdemes lesz majd rácsodálkoznunk: a svéd Malin Chrisstenson ritka érzékű és keresett oratóriuménekes, ám mint operaszínpadi jelenség is igen vonzó, s ki tudja, nemsokára talán így is viszontlátjuk majd az Operaház színpadán.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!
Klasszikus

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.
Vizuál

Bálványozta a közönség, bolondokházában végezte – 175 éve született Munkácsy Mihály

Stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.
Jazz/World

Borbély Mihály: "Pénzért vagy egoizmusból nincs értelme zenélni"

A több hangszeren és műfajban jártas Borbély Mihály minden zenei és emberi szituációban az átjárhatóságot kutatja. Legközelebb A népzene ünnepén hallhatjuk őt február 23-án a Müpában, tavasszal pedig új jazzlemezét is bemutatja saját formációjával.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház magazin

Egy piszok erős nő az arab világban – A víg özvegy Dubajban

Állva tapsolta a közönség az Operettszínház A víg özvegy című előadását Dubajban, ahol három alkalommal látható Szabó Máté rendezése ezekben a napokban. Az alkotókat még az első előadás előtt sikerült utolérnünk.
Zenés színház interjú

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.
Zenés színház opera

Vízzel árasztják el a színpadot a Gioconda premierjén

Meg a többi előadáson is. Velence csatornái vizes valójukban elevenednek meg Almási-Tóth András rendezésében, amely Ponchielli legsikerültebb művét állítja színpadra 2019. február 22-én az Erkel Színházban.