Zenés színház

Csinálják négy rács között?

2014.07.18. 12:07
Ajánlom
Az Őrült nők ketrece nem árul zsákbamacskát, úgy négy perc elteltével a néző egy profi transzvesztita show közepén találja magát. Aztán nem sokkal később színpadra lép egy drag queen, egy tökéletes nőimitátor. Csak később esik le, hogy ez a nercbundás, tűsarkút viselő alak valójában Stohl András. . KRITIKA

Az 1978-as Őrült nők ketrece volt az első olyan nyugati film Magyarországon, amelynek főszereplői homoszexuálisok voltak. Ez a tényszerű adat, amelyet egyébként az Átrium előadásának színlapja sem felejt el megemlíteni, akkor válik igazán érdekessé, ha mellétesszük: a szocialista országokban a hatvanas évek első felében a homoszexualitás még büntetőjogi kategória alá esett, a későbbiekben pedig bár dekriminalizálták az azonos nemű felnőttek beleegyezéses viszonyát, Kádár prűd és aszexuális rendszerében még így is számtalan visszaélésről, zsarolásról tudunk, amelynek alapjául az áldozatok szexuális orientációja szolgált. (Nyilván az sem véletlen, hogy az állambiztonság külön osztályt tartott fent a melegek megfigyelésére.) Hogy a film annak idején jelentett-e bármit a gyakorlatilag láthatatlan meleg csoportok számára, azt nehéz megítélni. Arra azonban sokkal könnyebb válaszolni, hogy ma mit jelent az előadás - nemcsak a melegeknek, minden itt élő számára.

Alföldi Róbert mostani rendezése akár ünnep is lehetne, mondjuk a nagy nehezen kihordott, két évtizedes szabadság fölött, amelyben mindenki - meleg és heteró, szülő és gyermek, képviselő és trafiktulajdonos egyaránt - kedvére boldogulhat, hiszen a szó legszorosabb értelemében vett vígjátékkal állunk szemben. Elég azonban csak a bemutatót megelőző nyilatkozatokra, a nem sokkal korábban megrendezett Budapest Pride körülményeire és médiavisszhangjára, illetve egy pillanatra az előadásban is felbukkanó bizonyos miniszteri megbízottra gondolni, hogy belássuk: az előadás inkább a sírva vígadás hazafias tradícióját hívatott tovavinni.

Az Őrült nők ketrece nem bonyolult darab, sőt. Adott egy meleg pár, akik egy kicsit megkopott, de még így is híres-hírhedt nevű melegbárt futtatnak - ez lenne az Őrült nők ketrece -, nem mellesleg felneveltek egy heteró fiút (Fehér Balázs Benő), aki épp házasodni készül a helyi radikális, mondjuk ki, teli szájjal buzizó, képviselő lányával (Csobot Adél) - az esküvő előtt azonban még hátravan a szülők találkozása.Az alaphelyzetből kibontakozó kínos szituációk nagyjából dramaturg diploma nélkül is megjósolhatóak, ám az előadás valódi erőssége nem a fifikás történetszövésben rejlik. Alföldi köntörfalazás nélkül, egyenesben löki elénk egy megaláztatásnak kitett társadalmi réteg minden boldogságát és dühét. A recept pedig úgy tűnik, működik: gyakorlatilag nincs olyan entrée, kikacsintás, amelyet ne követne tapsvihar a közönség soraiból.

Kikacsintásból egyébként akad bőven: Alföldi mintegy mellékesen löki oda a csontot mindazoknak, akik majd borítékolhatóan felháborodnak a darabon, még azelőtt, hogy egyáltalán látták volna azt. Stohl András parádés gay-csárdása, fenekén a magyar címerrel feltehetőleg nem csak a kulturális portálokat fogja megihletni, és sejthetően lesz még szó a színen átcipelt méretes műfalloszról is, amelynek helyét a radikális honatya látogatása alkalmából falra szegezett óriásfeszület veszi át. Józan László kedvesen ripacs, inas/szobalánya valódi karikatúra, amely az összes, melegekről szóló fals sztereotípiát magába sűríti, és lesz pár ismerősen csengő, honatyai mondat is („Mi lesz itt még? saját anyját veszi el?"). Mindezek azonban az előadás felszínét jelentik.

Azoknak, akik nem kész véleménnyel érkeznek az előadásra, például kellemes pillanatokat fog okozni Stohl András és a Hevér Gábor, a darab meleg párjának kettőse. Stohl méltóságteljes, de kiöregedőfélben lévő transzvesztitája valódi feminin jelenség a színpadon, egyszerre harsány drag queen és anyatigris, alakítása akár egy önvallomásnak is beérne színészetről ma Magyarországon. Az előadás egyik legerősebb momentuma az övé: két poén közé úgy ékeli be a Ghánában felgyújtott meleg fiú esetét, hogy a gyomorbukfencet a néző még az előadás végén is érzi. Hevér Gábor szerepe ugyan kevésbé látványos - ő női ruha nélkül alakítja a meleg férjet, mert igen, ilyen is van -, mégis macsó showmanként dobálja a poénlabdákat. Összekapnak, aztán kibékülnek - békülésük pedig az egyik legszebb szerelmi momentum az évadban.

Ahogyan az első felvonás vöröses-fülledt lokálja szépen lassan átalakul mintapolgári otthonná, úgy veszít sodrásából is az előadás, mintha a két család találkozásának felvezetése izgalmasabb lett volna, mint maga a találkozás. Ugyan Mihályfi Balázs újra és újra meggyőz minket arról, hogy Bouteille képviselő egy valóságos állat, felesége (Hullan Zsuzsa) pedig nem több a mintacsalád szóvivősen selypegő biodíszletnél, érkezésükkor nagyjából már mindent tudunk kétdimenziós alakjukról. A második felvonás apró lendületi döccenése, a közönség megénekeltetése, a két ízben is a nézőtérre gyújtott lámpa mégis inkább maszatnak hat az egyébként kellemes összképen.

Lehet persze nemzetellenes provokációt kiáltani, társadalomellenes deviánsozni, közszereplőként lábat törölni egy előadásba - de ha egy mód van rá, mindezt az érintettek inkább négy fal között csinálják.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Székely Krisztát, Kováts Adélt és a kolozsvári társulatot is díjazta a POSZT

A XVIII. Pécsi Országos Színházi Találkozó szakmai, színész- és közönségzsűrije idén is döntött a fesztivál díjairól. A Kolozsvári Állami Magyar Színházé a legjobb előadásnak járó elismerés, a Fidelio támogatásával átadott legjobb 30 év alatti színésznőnek járó díjat Szakács Hajnalka vehette át. Íme a díjazottak listája!
Zenés színház

10 érdekesség a ma 75 éves Marton Éváról

Június 18-án ünnepli hetvenötödik születésnapját Marton Éva Kossuth-díjas operaénekes, a Magyar Szent István-rend birtokosa, a Corvin-lánc kitüntetettje, a nemzet művésze.
Zenés színház

DaCapo: lehet kétszer is érdekes ugyanaz a produkció?

Ismerik azt a keserédes érzést, amikor felvirrad egy várva várt esemény utolsó napja? Ezzel ébredtünk ma Miskolcon immár túl operabáron, régi keresztény hagyományokat idéző felvonuláson, és a RockGiovanni második előadásán is.
Vizuál

Frida Kahlo személyes tárgyai a Victoria és Albert Múzeumban

A Frida Kahlo: Making Her Self Up (Hogyan építette fel magát Frida Kahlo) című kiállítás több mint 200 tárgyat mutat be a művész mexikóvárosi szülőházából, a Kék Házból, ahol 1954-ben, 47 éves korában meghalt. Festményei július elején Budapestre érkeznek.
Zenés színház

Spontán, közös énekléssel zárult a miskolci operafesztivál

Dupla gálakoncerttel, utcabállal, remek hangulatban ért véget tegnap este a 18. Bartók Plusz. A friss Kossuth-díjas Sümegi Eszter még meg is énekeltette a Miskolci Nemzeti Színház közönségét.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház csillagóra

Díjakkal ismerte el művészei munkáját az Operaház

A 2017/18-es évad zárásaként a Csillagóra Gálaesten az intézmény legrangosabb kitüntetéseit adták át, először jutalmazva Balett- és Énekkari Kamaraművészt is.
Zenés színház Swingoperett

Swingoperett – Egy este az operett sztárjaival a Benczúr Palota platánfái között

A Benczúr Kerti Esték részeként június 27-re meghirdetett, különleges előadáson fellép Felföldi Anikó, Fischl Mónika, Simon Panna, Bálint Ádám és Homonnay Zsolt, a zenei aláfestést Bársony Bálint és zenekara szolgáltatja.
Zenés színház magazin

Spontán, közös énekléssel zárult a miskolci operafesztivál

Dupla gálakoncerttel, utcabállal, remek hangulatban ért véget tegnap este a 18. Bartók Plusz. A friss Kossuth-díjas Sümegi Eszter még meg is énekeltette a Miskolci Nemzeti Színház közönségét.
Zenés színház

10 érdekesség a ma 75 éves Marton Éváról

Június 18-án ünnepli hetvenötödik születésnapját Marton Éva Kossuth-díjas operaénekes, a Magyar Szent István-rend birtokosa, a Corvin-lánc kitüntetettje, a nemzet művésze.
Zenés színház közönségszavazás

Szavazzon: ki kapja az Operettszínház közönségdíját?

A közönségdíjat a legtöbb lájkot bezsebelő művész kapja majd a június 24-én tartandó díjátadón. Szavazásra fel!