Zenés színház

„Csipike történetén keresztül nekünk is megadatik az önmagunkra találás lehetősége” – beszélgetés Molnár Levente operaénekessel

2022.05.20. 14:35
Ajánlom
Csipikének, a fontoskodó, de jószándékú törpének kalandos történetei számos gyermek és felnőtt szívét meghódították már. Fodor Sándor meséje a Coopera gondozásában hamarosan egy családi opera formájában elevenedik majd meg. A készülő mű ötletgazdájával és művészeti vezetőjével, Molnár Levente Liszt Ferenc-díjas operaénekessel beszélgettünk egyebek mellett arról, milyen fejlődésen megy keresztül a történet során, és mi mindenre tanít meg bennünket is ez az erdélyi gyerekek és felnőttek körében egyaránt ismert és kedvelt kis mesehős.

Jól tudom, hogy nemcsak művészeti vezetője, de ötletgazdája is vagy a készülő műnek?

Valóban az én fejemben fogalmazódott meg az ötlet, de egy igazán jó csapat nélkül képtelenség lett volna megvalósítani. Nagyon büszke vagyok rá, hogy olyan embereket sikerült megnyernünk a terv számára, akik nemcsak kiemelkedően tehetséges művészek és alkotók, de nagyon jó emberek is. A szövegírók, Bereczki Ágota és Murányi Sándor Olivér, a zeneszerző, Szüts Apor, és nem utolsósorban népzenészként a testvérem, Molnár Szabolcs prímás olyan dolgot hoztak létre, ami bár sok téren leegyszerűsítette a Fodor Sándor által megírt eredeti mese tartalmát, a mondanivalóját, az esszenciáját tökéletesen megőrizte és magába sűrítette. Ennek ellenére csak ajánlani tudom mindenkinek, hogy – ha eddig még nem tette – olvassa el az eredeti mesét is, mert páratlan élmény.

„Sok olyan játékos rész van a zenében és a szövegben, amire felfigyelnek a gyerekek is”

Kapcsolódó

„Sok olyan játékos rész van a zenében és a szövegben, amire felfigyelnek a gyerekek is”

Olykor zsémbes, mindent és mindenkit irányítani akar, de mindig a segíteni vágyás vezérli. Ő Csipike, a Fodor Sándor által megálmodott kis törpe. A nagyon is emberi tulajdonságokkal felruházott mesehős tanulságos és szórakoztató kalandjai a Coopera gondozásában egy családi opera formájában öltenek új formát. A készülő mű kapcsán Bereczki Ágota dramaturggal, szövegíróval beszélgettünk többek közt arról, hogyan szólíthatók meg a gyermekek is az opera műfaján keresztül.

Molnar_LeventeZsolyomi_Norbert_3_low-142558.jpg

Molnár Levente (Fotó/Forrás: Zsólyomi Norbert / Coopera)

A legtöbb mese a jó és a rossz harcáról szól. Ebben a történetben ezt a harcot a főszereplő kis törpe mintha önmagával is megvívná.

Csipike nem tökéletes, sőt eleinte még csak nem is szimpatikus. Nem hasonlít a jól ismert mesehősökre. Egy esendő lény, aki többet képzel magáról, mint ami. Néha hibázik, irigy, és szinte folyamatosan szeretne hatalmaskodni a többiek felett. Nem kerüli a konfliktusokat, ki tudja mondani, mi bosszantja. Miután kiadja magából, amit érez, általában levon egy konklúziót, kimond egy letisztult bölcsességet, amiből nemcsak ő, de mi is tanulhatunk.

Képes fejlődni, és a mese végén olyan lénnyé válik, akire felnézhetünk. Olyan érzésekkel találkozik, és olyan fejlődési folyamaton megy keresztül, ami a legtöbb ember számára ismerős tapasztalat lehet.

Sok problémával kell szembenéznie, és számtalan csalódás éri. Gyakran kerül konfliktushelyzetekbe, de mindig visszatalál a szeretet és a megértés útjára. Eleinte túlságosan el van foglalva önmagával – már korán reggel, amikor felkel, mérgelődik, mert nem magasabb, és ha éppen olyan napja van, mindenkibe beleköt, akivel találkozik. Aztán elgondolkodik rajta, hogy miért alakulnak úgy a dolgok, ahogy, és rájön, hogy mit kellene másképp csinálnia.

Ezzel a fejlődéssel lényegében minden ember számára követendő példát mutat, a tökéletlenségével pedig mindannyian könnyen azonosulhatunk.

Hozzám emellett azért is közel áll Csipike karaktere, mert hozzá hasonlóan én is nagyon szeretem a természetet. Mindennek örülök, és mindenre csodálattal nézek, amit Isten alkotott. Csipikével ellentétben én nem hiszem, hogy mindent én irányítanék, minden tőlem függene, abban viszont hiszek, hogy ha azt érzem, hogy reggel többek között az én kedvemért is felkel a nap, akkor sokkal jelentékenyebbé válik mindaz, amit teszek.

Én személy szerint könnyen el tudnálak téged képzelni Csipike szerepében.

Én is gondoltam magamra ennek a karakternek a bemutatása kapcsán, de az az elképzelésünk, hogy a Jancsi és Juliska című opera boszorkányához hasonlóan ezt a szerepet is elénekelhesse akár egy mezzo hangfajú nő is. Reményeim szerint így még több ember azonosul majd ezzel az önmagát kereső kis törpével, akinek a történetén keresztül nekünk is megadatik az önmagunkra találás lehetősége.

Vannak már konkrét elképzelések a szereplők személyével kapcsolatban?

Bennem már minden karakterrel kapcsolatban van valamilyen elképzelés, hogy kinek kellene alakítania. Vannak ötleteim, hogy kik lennénk azok az énekesek, színészek, akik a műben ábrázolt erdei világot meg tudnánk teremteni anélkül, hogy önmagunkat meghazudtolnánk, és az Apor által megteremtett zenei világban hitelesen létezve be tudnánk mutatni egy esendő, mélyen emberi kis lény fejlődésének útját, illetve a barátság és a szeretet erejét.

Szüts Apor: „Nem kellene mindenáron ragaszkodnunk az opera régi dogmáihoz”

Kapcsolódó

Szüts Apor: „Nem kellene mindenáron ragaszkodnunk az opera régi dogmáihoz”

Az erdőben élő kis törpét, Csipikét könnyedén szívünkbe zárhatjuk. Ez a nagyon is emberi tulajdonságokkal rendelkező, olykor zsémbes és fontoskodó, de jószándékú kis teremtmény, akit Fodor Sándor író alkotott meg, szórakoztató és tanulságos kalandok sorát éli át, melyekből a Coopera szárnyai alatt most egy minden generáció számára műélvezetet kínáló ifjúsági opera készül. Az előadás kapcsán a zeneszerzővel, Szüts Apor karmesterrel, a Virtuózok zenei vezetőjével beszélgettünk.

A Coopera szárnyai alatt születik meg ez a mű. Mitől különleges ez a csapat?

A Coopera egy olyan társulat – egyben baráti társaság – amely igyekszik olyan különlegességeket nyújtani a közönségnek, mint például a Schubertiáda, a Bánk bán-előadás, vagy A kékszakállú herceg vára című operából létrehozott produkció. Ezek mind izgalmas és értékes színfoltok voltak a magyar zenei élet palettáján.

Most pedig egy komplett, saját alkotású darab van születőben, amely magyar gyökerekkel rendelkezik, és amely minden korosztály számára tanulságos és szórakoztató lehet.

Ilyen kuriózumra még a Coopera történetében sem volt példa korábban. Ez a társulat emellett a különböző generációkhoz tartozó művészeket és alkotókat is összefogja, miközben átível minden határon: jelen van mind vidéken, mind a fővárosban. Mintha egy nagy család lennénk: odafigyelünk egymásra, és a saját fejlődésünkre is.

Molnar_LeventeZsolyomi_Norbert_2_low-142557.jpg

Molnár Levente (Fotó/Forrás: Zsólyomi Norbert / Coopera)

Nagyon izgalmasan hangzik számomra, hogy a tervek szerint a készülő műben a klasszikus zene és a népzene is egyszerre lesz jelen.

Hiszek benne, hogy Bartók és Kodály nyomán nekünk is a kifogyhatatlan gazdagságú népzenénkből kell inspirálódnunk. Hiszek benne, hogy igenis van helye a népies elemeknek az operában. Főleg, ha olyan fiatalos és lendületes, mint a miénk. Apor nagy lendülettel, elánnal állt neki a komponálásnak. Fantasztikusan tehetséges, egyben rugalmas, a kritikák iránt is fogékony zeneszerző, aki mindig egyedi, sajátos dallamokban gondolkodik.

Megnyilvánul bennük a harmónia, de alapvetően nehéz zene, tele olyan akkordokkal és hatásokkal, amiket hallva megelevenedik a szemünk előtt például a napfelkelte csodája.

Mindannyian megérezhetjük, átélhetjük a pillanat nagyságát. Édesapám például minden reggel úgy kel fel, hogy hálát ad Istennek, amiért aznap is megvirradt. Hálát ad az életért. Apor zenéjében is hallom ezt a hálaadó imát a Nap köszöntésekor. Bízom benne, hogy a zenéje által számos fiatalt sikerül megnyernünk az opera műfaj számára.

A mű megírásához az Emberi Erőforrások Minisztériuma nyújtott támogatást a Petőfi Kulturális Ügynökségen keresztül.

További információ ide kattintva! >>>

 

coopera-narancslogo-102039.jpg

Coopera (Fotó/Forrás: Coopera)

Támogatott tartalom.

Fejléckép: Molnár Levente (fotó/forrás: Zsólyomi Norbert / Coopera)

„A világirodalom nagy alkotásai egyszerre szólítják meg a gyerekeket és a felnőtteket” – interjú Murányi Sándor Olivérrel

Kapcsolódó

„A világirodalom nagy alkotásai egyszerre szólítják meg a gyerekeket és a felnőtteket” – interjú Murányi Sándor Olivérrel

Erdélyben alig akad gyermek, aki ne ismerné Csipikét, a törpét. A Fodor Sándor író által megalkotott olykor zsémbes, de a hibáiból tanulni képes, erdőben élő kis teremtmény szórakoztató és tanulságos történeteiből most a Coopera szervezésben egy minden generáció számára műélvezetet kínáló ifjúsági opera készül, amely kapcsán a librettó egyik szerzőjével, Murányi Sándor Olivér íróval beszélgettünk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Hozzátok térek vissza, mert ide tartozom – beszélgetés Hámori Gabriellával

Hámori Gabriella rengeteget forgatott a színház mellett, kipróbálta, milyen kergetni az amerikai álmot, és színpadi játékában is keresi a filmes jelenlétet. Az Örkény Színház Jászai-díjas színművészével készítettünk interjút.
Vizuál

Átadták a 20. Verzió Filmfesztivál díjait

A jubileumi szemlén idén öt kategóriában versenyeztek a filmek. A Nemzetközi versenyben két díjat is osztottak. A fesztivál a nyertes filmekkel a mozikban november 29-ig, online pedig december 10-ig folytatódik.
Vizuál

Hayao Miyazaki új filmjével kezdődik a 21. Anilogue Animációs Filmfesztivál

A hatnapos budapesti szemlén a közönség a legújabb szórakoztató, illetve művészi animációs alkotások legjavát láthatja. A szervezők emellett kisiskolásoknak és kiskamaszoknak szóló versenyprogrammal is várják a családokat.
Vizuál

Rangos németországi fesztiválon díjazták az Elfogy a levegő című magyar filmet 

Moldovai Katalin első mozifilm rendezése, az Elfogy a levegő kapta az ifjúsági zsűri díját a 72. alkalommal megrendezett Mannheim-Heidelberg Nemzetközi Filmfesztiválon.
Vizuál

Ismét hazánkban láthatóak a holokausztot túlélő Bokor Miklós festményei

November 30-án, a Nemes Galériában nyílik meg a Reflexiók című tárlat, ahol hosszú évtizedek után láthatjuk ismét Magyarországon a 2019-ben elhunyt művész munkáit.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Eötvös Péter-ősbemutatóra készül az Opera

A zeneszerző Krasznahorkai László Az ellenállás melankóliája című regényéből írt Valuska címmel operát, amelyet december 2-án mutat be a Magyar Állami Operaház Eiffel Műhelyháza.
Zenés színház kritika

A nevetés védelme – Ligeti-bemutató Bécsben

A Ligeti-évforduló alkalmából újabb darabbal gyarapodott a magyar művek (egyébként nem túl nagy) száma a nemzetközi operarepertoáron. A Le Grand Macabre november 17-i előadásán jártunk.
Zenés színház interjú

„A művészet mindig arra késztet, hogy változtassunk a nézőpontunkon” – interjú Stefan Herheim operarendezővel

Stefan Herheim, napjaink egyik legelismertebb rendezője, az elmúlt évad óta Bécs „második operaházának” a MusikTheater an der Wiennek az igazgatója. Händel Theodorájából kiindulva vallásról, intézményesülésről és az operai önreflexióról beszélgettünk vele.
Zenés színház kritika

Megváltástörténet a kávézóban – Händel Theodorája a MusikTheater an der Wienben

Öt ember egy kávéházban – öt történet arról, mi történhet, ha az embert megérinti a természetfeletti. Händel Theodorája nem is játszódhatott volna térben és időben közelebb a közönségéhez, mint ahogyan a bécsi MusikTheater an der Wienben színre kerül.
Zenés színház hír

A Magyar Rádió Énekkara a bergamói Donizetti Operafesztiválon lép fel

Az együttes a zeneszerző Alfredo il Grande című operájában működik közre, november 19-én és 24-én. A meghívást Riccardo Frizzától, a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek vezető karmesterétől kapták, aki egyben a fesztivál zeneigazgatója is.