Zenés színház

„Csipike történetén keresztül nekünk is megadatik az önmagunkra találás lehetősége” – beszélgetés Molnár Levente operaénekessel

2022.05.20. 14:35
Ajánlom
Csipikének, a fontoskodó, de jószándékú törpének kalandos történetei számos gyermek és felnőtt szívét meghódították már. Fodor Sándor meséje a Coopera gondozásában hamarosan egy családi opera formájában elevenedik majd meg. A készülő mű ötletgazdájával és művészeti vezetőjével, Molnár Levente Liszt Ferenc-díjas operaénekessel beszélgettünk egyebek mellett arról, milyen fejlődésen megy keresztül a történet során, és mi mindenre tanít meg bennünket is ez az erdélyi gyerekek és felnőttek körében egyaránt ismert és kedvelt kis mesehős.

Jól tudom, hogy nemcsak művészeti vezetője, de ötletgazdája is vagy a készülő műnek?

Valóban az én fejemben fogalmazódott meg az ötlet, de egy igazán jó csapat nélkül képtelenség lett volna megvalósítani. Nagyon büszke vagyok rá, hogy olyan embereket sikerült megnyernünk a terv számára, akik nemcsak kiemelkedően tehetséges művészek és alkotók, de nagyon jó emberek is. A szövegírók, Bereczki Ágota és Murányi Sándor Olivér, a zeneszerző, Szüts Apor, és nem utolsósorban népzenészként a testvérem, Molnár Szabolcs prímás olyan dolgot hoztak létre, ami bár sok téren leegyszerűsítette a Fodor Sándor által megírt eredeti mese tartalmát, a mondanivalóját, az esszenciáját tökéletesen megőrizte és magába sűrítette. Ennek ellenére csak ajánlani tudom mindenkinek, hogy – ha eddig még nem tette – olvassa el az eredeti mesét is, mert páratlan élmény.

„Sok olyan játékos rész van a zenében és a szövegben, amire felfigyelnek a gyerekek is”

Kapcsolódó

„Sok olyan játékos rész van a zenében és a szövegben, amire felfigyelnek a gyerekek is”

Olykor zsémbes, mindent és mindenkit irányítani akar, de mindig a segíteni vágyás vezérli. Ő Csipike, a Fodor Sándor által megálmodott kis törpe. A nagyon is emberi tulajdonságokkal felruházott mesehős tanulságos és szórakoztató kalandjai a Coopera gondozásában egy családi opera formájában öltenek új formát. A készülő mű kapcsán Bereczki Ágota dramaturggal, szövegíróval beszélgettünk többek közt arról, hogyan szólíthatók meg a gyermekek is az opera műfaján keresztül.

Molnar_LeventeZsolyomi_Norbert_3_low-142558.jpg

Molnár Levente (Fotó/Forrás: Zsólyomi Norbert / Coopera)

A legtöbb mese a jó és a rossz harcáról szól. Ebben a történetben ezt a harcot a főszereplő kis törpe mintha önmagával is megvívná.

Csipike nem tökéletes, sőt eleinte még csak nem is szimpatikus. Nem hasonlít a jól ismert mesehősökre. Egy esendő lény, aki többet képzel magáról, mint ami. Néha hibázik, irigy, és szinte folyamatosan szeretne hatalmaskodni a többiek felett. Nem kerüli a konfliktusokat, ki tudja mondani, mi bosszantja. Miután kiadja magából, amit érez, általában levon egy konklúziót, kimond egy letisztult bölcsességet, amiből nemcsak ő, de mi is tanulhatunk.

Képes fejlődni, és a mese végén olyan lénnyé válik, akire felnézhetünk. Olyan érzésekkel találkozik, és olyan fejlődési folyamaton megy keresztül, ami a legtöbb ember számára ismerős tapasztalat lehet.

Sok problémával kell szembenéznie, és számtalan csalódás éri. Gyakran kerül konfliktushelyzetekbe, de mindig visszatalál a szeretet és a megértés útjára. Eleinte túlságosan el van foglalva önmagával – már korán reggel, amikor felkel, mérgelődik, mert nem magasabb, és ha éppen olyan napja van, mindenkibe beleköt, akivel találkozik. Aztán elgondolkodik rajta, hogy miért alakulnak úgy a dolgok, ahogy, és rájön, hogy mit kellene másképp csinálnia.

Ezzel a fejlődéssel lényegében minden ember számára követendő példát mutat, a tökéletlenségével pedig mindannyian könnyen azonosulhatunk.

Hozzám emellett azért is közel áll Csipike karaktere, mert hozzá hasonlóan én is nagyon szeretem a természetet. Mindennek örülök, és mindenre csodálattal nézek, amit Isten alkotott. Csipikével ellentétben én nem hiszem, hogy mindent én irányítanék, minden tőlem függene, abban viszont hiszek, hogy ha azt érzem, hogy reggel többek között az én kedvemért is felkel a nap, akkor sokkal jelentékenyebbé válik mindaz, amit teszek.

Én személy szerint könnyen el tudnálak téged képzelni Csipike szerepében.

Én is gondoltam magamra ennek a karakternek a bemutatása kapcsán, de az az elképzelésünk, hogy a Jancsi és Juliska című opera boszorkányához hasonlóan ezt a szerepet is elénekelhesse akár egy mezzo hangfajú nő is. Reményeim szerint így még több ember azonosul majd ezzel az önmagát kereső kis törpével, akinek a történetén keresztül nekünk is megadatik az önmagunkra találás lehetősége.

Vannak már konkrét elképzelések a szereplők személyével kapcsolatban?

Bennem már minden karakterrel kapcsolatban van valamilyen elképzelés, hogy kinek kellene alakítania. Vannak ötleteim, hogy kik lennénk azok az énekesek, színészek, akik a műben ábrázolt erdei világot meg tudnánk teremteni anélkül, hogy önmagunkat meghazudtolnánk, és az Apor által megteremtett zenei világban hitelesen létezve be tudnánk mutatni egy esendő, mélyen emberi kis lény fejlődésének útját, illetve a barátság és a szeretet erejét.

Szüts Apor: „Nem kellene mindenáron ragaszkodnunk az opera régi dogmáihoz”

Kapcsolódó

Szüts Apor: „Nem kellene mindenáron ragaszkodnunk az opera régi dogmáihoz”

Az erdőben élő kis törpét, Csipikét könnyedén szívünkbe zárhatjuk. Ez a nagyon is emberi tulajdonságokkal rendelkező, olykor zsémbes és fontoskodó, de jószándékú kis teremtmény, akit Fodor Sándor író alkotott meg, szórakoztató és tanulságos kalandok sorát éli át, melyekből a Coopera szárnyai alatt most egy minden generáció számára műélvezetet kínáló ifjúsági opera készül. Az előadás kapcsán a zeneszerzővel, Szüts Apor karmesterrel, a Virtuózok zenei vezetőjével beszélgettünk.

A Coopera szárnyai alatt születik meg ez a mű. Mitől különleges ez a csapat?

A Coopera egy olyan társulat – egyben baráti társaság – amely igyekszik olyan különlegességeket nyújtani a közönségnek, mint például a Schubertiáda, a Bánk bán-előadás, vagy A kékszakállú herceg vára című operából létrehozott produkció. Ezek mind izgalmas és értékes színfoltok voltak a magyar zenei élet palettáján.

Most pedig egy komplett, saját alkotású darab van születőben, amely magyar gyökerekkel rendelkezik, és amely minden korosztály számára tanulságos és szórakoztató lehet.

Ilyen kuriózumra még a Coopera történetében sem volt példa korábban. Ez a társulat emellett a különböző generációkhoz tartozó művészeket és alkotókat is összefogja, miközben átível minden határon: jelen van mind vidéken, mind a fővárosban. Mintha egy nagy család lennénk: odafigyelünk egymásra, és a saját fejlődésünkre is.

Molnar_LeventeZsolyomi_Norbert_2_low-142557.jpg

Molnár Levente (Fotó/Forrás: Zsólyomi Norbert / Coopera)

Nagyon izgalmasan hangzik számomra, hogy a tervek szerint a készülő műben a klasszikus zene és a népzene is egyszerre lesz jelen.

Hiszek benne, hogy Bartók és Kodály nyomán nekünk is a kifogyhatatlan gazdagságú népzenénkből kell inspirálódnunk. Hiszek benne, hogy igenis van helye a népies elemeknek az operában. Főleg, ha olyan fiatalos és lendületes, mint a miénk. Apor nagy lendülettel, elánnal állt neki a komponálásnak. Fantasztikusan tehetséges, egyben rugalmas, a kritikák iránt is fogékony zeneszerző, aki mindig egyedi, sajátos dallamokban gondolkodik.

Megnyilvánul bennük a harmónia, de alapvetően nehéz zene, tele olyan akkordokkal és hatásokkal, amiket hallva megelevenedik a szemünk előtt például a napfelkelte csodája.

Mindannyian megérezhetjük, átélhetjük a pillanat nagyságát. Édesapám például minden reggel úgy kel fel, hogy hálát ad Istennek, amiért aznap is megvirradt. Hálát ad az életért. Apor zenéjében is hallom ezt a hálaadó imát a Nap köszöntésekor. Bízom benne, hogy a zenéje által számos fiatalt sikerül megnyernünk az opera műfaj számára.

A mű megírásához az Emberi Erőforrások Minisztériuma nyújtott támogatást a Petőfi Kulturális Ügynökségen keresztül.

További információ ide kattintva! >>>

 

coopera-narancslogo-102039.jpg

Coopera (Fotó/Forrás: Coopera)

Támogatott tartalom.

Fejléckép: Molnár Levente (fotó/forrás: Zsólyomi Norbert / Coopera)

„A világirodalom nagy alkotásai egyszerre szólítják meg a gyerekeket és a felnőtteket” – interjú Murányi Sándor Olivérrel

Kapcsolódó

„A világirodalom nagy alkotásai egyszerre szólítják meg a gyerekeket és a felnőtteket” – interjú Murányi Sándor Olivérrel

Erdélyben alig akad gyermek, aki ne ismerné Csipikét, a törpét. A Fodor Sándor író által megalkotott olykor zsémbes, de a hibáiból tanulni képes, erdőben élő kis teremtmény szórakoztató és tanulságos történeteiből most a Coopera szervezésben egy minden generáció számára műélvezetet kínáló ifjúsági opera készül, amely kapcsán a librettó egyik szerzőjével, Murányi Sándor Olivér íróval beszélgettünk.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Súlyosan megsérült a Budapesti Operettszínház egyik táncosa a terézvárosi házomlásnál

Június 27-én, a reggeli órákban leomlott egy ház tetőszerkezete a 6. kerületi az Aradi utca és Jókai utca sarkán. A leeső szerkezeti elemek a Jókai utcára zuhantak, maguk alá temetve a Budapesti Operettszínház egyik táncművészét, aki éppen próbára tartott.
Színház

„Kételyek és kétségek visznek előre” – Beszélgetés Blaskó Péterrel

Hamarosan a Nemzeti Színházban is látható lesz Blaskó Péter „családi előadása”, a GRANE – Képzelgések a Peer Gynt nyomán, amelyet lánya, Blaskó Borbála rendezett, és fia is szerepel a Bethlen Téri Színház produkciójában. A színművésszel ősztől Hubay Miklós Ők tudják, mi a szerelem című drámájában is találkozhatunk, Udvaros Dorottya oldalán.
Klasszikus

Új vizekre hajózhatunk a Nemzeti Filharmonikusok új évadában

Régi és új zene, különleges hangszeres művek és egész estés operaprodukciók, beavatókoncertek és kórushangversenyek várják a közönséget a 2022/23-as évadában a Nemzeti Filharmonikusok koncertjein.
Vizuál

Itt születik a zseni – Megnéztük Baz Luhrmann Elvis-filmjét

Ki volt Elvis? És miért lehet fontos nekünk, itt és most? Egyáltalán mit tudunk a Királyról – teszi fel a kérdést Baz Luhrmann rendező, aki hollywoodi szuperprodukcióban dolgozta fel Elvis Presley életét. A vibráló, feszítő, eksztatikus alkotást a nyár egyik legjobb filmjének tartjuk.
Vizuál

Last Minute kiállítások június utolsó hetére

Ezúttal olyan ritkaságszámba menő csoportos és egyéni tárlatokra hívjuk fel a figyelmet, amelyek ezen a héten még megnézhetők. A válogatásban szerepel vadonatúj kiállítótér rég nem látott művésszel, jól ismert galéria 24 kortárs művész munkáját bemutató tárlattal, valamint digitális művészeti triennálé.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Súlyosan megsérült a Budapesti Operettszínház egyik táncosa a terézvárosi házomlásnál

Június 27-én, a reggeli órákban leomlott egy ház tetőszerkezete a 6. kerületi az Aradi utca és Jókai utca sarkán. A leeső szerkezeti elemek a Jókai utcára zuhantak, maguk alá temetve a Budapesti Operettszínház egyik táncművészét, aki éppen próbára tartott.
Zenés színház interjú

„A lelkem mélyén musicaltáncos vagyok” – interjú Kapitány Dorottyával

A balettkar oszlopos tagjaként Kapitány Dorottya az elmúlt években a Budapesti Operettszínház csaknem összes darabjában látható volt, tavasszal pedig egészen új szerepben próbálhatta ki magát: a Jekyll és Hyde koreográfus-asszisztensi feladatait látta el. Az indulásról, a háttérben zajló folyamatokról és az új feladatkörről is beszélgettünk.
Zenés színház hír

Cser Krisztián, Szántó Andrea, Rácz Rita és Balázsi Gergő Ármin is a Magyar Állami Operaház kamaraművésze

Bár július folyamán még tartanak előadásokat, a Magyar Állami Operaház hagyományos évadzáró Csillagóra-gáláján kamaraművészi és más rangos díjakkal tüntette ki munkatársait.
Zenés színház ajánló

Julien király színpadra lép a Pesti Magyar Színházban

A Pesti Magyar Színház új évadának első premierjét, a Madagaszkárt Gémes Antos rendezi, zenei vezetője pedig Szemenyei János.
Zenés színház interjú

„Ez lesz a mi Képzelt riportunk” – Csorba Lóránt, a 80 nap alatt a Föld körül zenei munkálatairól

Verne Gyula klasszikusából, a 80 nap alatt a Föld körül című regényből készül a TRIP legújabb koncertszínházi előadása, melynek premierjét a Városmajori Szabadtéri Színpadon augusztus 18-án tartják. Csorba Lóránttal a színházi zeneszerzés kihívásairól és a „Make Love, Not War” eszményéről is beszélgettünk.