Zenés színház

De mit tettek értünk a rómaiak?

2015.05.16. 13:38
Ajánlom
Homonnay Zsolt főszereplésével mutatják be május 31-én a Nem a Messiás című vígoratóriumot, amelynek alapjául a Monty Python kultfilmje, a Brian élete szolgált. Az énekes többek között arról is mesélt, hogy milyen a közös munka a legendás brit társulat egyik alapítójával, Eric Idle-lel.

- Monty Phyton-rajongó?

- Az nem kifejezés. Ha egészen pontosan szeretnék fogalmazni, azt mondanám, hogy ezeken a poénokon nőttem fel. Nagyon közel áll hozzám az a fajta, a magyartól meglehetősen elütő intellektuális humor, ami nem feltétlenül a harsány kacagáson alapul, sokkal inkább a dolgok abszurditásán. Van ezekben a poénokban valami hihetetlenül életszerű, ami nagyon erősen rámutat az életünk minden idiotizmusára.

- Brian élete vagy inkább Gyalog galopp?

- Mindkettőt imádom, de ha választani kell, akkor első körben mégis a Gyalog galoppot mondanám. Nem azért, mert jobb, hanem mert azt láttam először, ott találkoztam először ezzel a teljesen hülye humorral, amivel elsőre nem is nagyon tudtam mit kezdeni. Aztán szép lassan azon kaptam magamat, hogy - akárcsak körülöttem mindenki - én is folyamatosan a film poénjait idézem. Igazi közösségépítő erejük volt, a kollégiumban, stúdiósként, majd színműsként újra és újra előkerültek a film sorai, sőt, volt, hogy elő is adtunk belőlük. Egy időben az egyik legcikibb dolog volt pontatlanul idézni a Monty Python-filmekből.

- A Brian életében egyetlen dal hangzik el, ehhez képest a Nem a Messiásban főleg zenés színészek vesznek részt. Sokat változtattak az eredeti alapanyagon?

-A lapvetően ez egy teljesen másik műfaj lesz, a Nem a Messiás sokkal inkább fog hasonlítani egy, a Brian élete alapján született oratóriumhoz, semmint egy musicalhez. Ugyanakkor nem gondolom, hogy ez elvenne a poénok értékéből, sőt, ellenkezőleg.  A Monty Python humorának szerintem egyik legfontosabb sajátja, hogy mindig halálosan komolyan, fapofával adták elő a jeleneteiket. Gondoljunk bele, hogy itt most operaszínpadi komolysággal hangzik majd el a híres kérdés, hogy „mit tettek értünk a rómaiak"? Vannak az előadásban jelenetek, amiket egy hónap intenzív próba utána sem tudok nevetés nélkül megállni.

- A darabot először 2007-ben mutatták be, majd 2009-ben a Royal Albert Hallban a Monty Python még élő szereplőivel adták elő. A budapesti bemutató egy az egyben a fenti előadásoknak lesz az átültetése, vagy akadt valamennyi szabad mozgásterük?

- Abszolút szabad kezet kaptunk, olyannyira, hogy a zenekari próbákra a zeneszerző John Du Prez is ellátogat majd, csak azért, hogy kicsit a helyi igényekhez igazítsa a művét. És bár túl nagy akciókat nem kell elképzelni a színpadon, hiszen javarészt állni fogunk a színpadon a zenekar előtt, azért van egy saját rendezőnk is, Szomor György, aki szintén mindent megtesz azért, hogy egy saját, minden szempontból egyedi Nem a Messiást kapjanak a nézők.

- Tavaly Szegeden Gérard Depardieu-vel közösen játszottak Háryban, a Nem a Messiásban pedig a Monty Python egyik alapítója, Eric Idle lesz a partnere. Mit tapasztalt, mennyire könnyű együtt dolgozni világsztárokkal?

Én azt látom, hogy kicsit szeretjük heroizálni ezeket az embereket, kicsit többnek gondolni őket. Aztán amikor szemtől szembe találjuk magunkat velük, egyszer csak kiderül, hogy ők is pont annyira hús-vér emberek, mint bárki más. Időnként ugyanúgy elfelejtik a szövegeket, megizzadnak, vagy épp rossz napjuk van. És eközben pedig mindvégig igyekeznek partnerként közreműködni - elvégre nekik is az az érdekük, hogy az adott darab végül sikeres legyen. 

  

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!
Klasszikus

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.
Vizuál

Bálványozta a közönség, bolondokházában végezte – 175 éve született Munkácsy Mihály

Stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.
Plusz

Új remény – Művészek a rákkal küzdő magyar kajakosért

A Fidelio kezdeményezésére művészek is segítik Tóth Róbert ifjúsági Európa- és többszörös magyar bajnok kajakos gyógykezelését. Már felajánlotta segítségét Miklósa Erika, Polyák Lilla, Náray Erika és Józan László. A Fidelio örömmel fogadja a további művész támogatókat!
Klasszikus

Hogyan hangzik Jerikó lerombolása a zene nyelvén? Händel a Zeneakadémián

Händel a barokk kor monumentális komponistája, zenéjének fensége máig megőrizte fényét. A Joshua viszont még hozzá képest is grandiózus.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház gyász

101 évesen elhunyt Hilde Zadek szopránénekesnő

Elhunyt Hilde Zadek német-osztrák operaénekesnő, a 20. század egyik legjelentősebb szopránja.
Zenés színház magazin

Egy piszok erős nő az arab világban – A víg özvegy Dubajban

Állva tapsolta a közönség az Operettszínház A víg özvegy című előadását Dubajban, ahol három alkalommal látható Szabó Máté rendezése ezekben a napokban. Az alkotókat még az első előadás előtt sikerült utolérnünk.
Zenés színház interjú

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.