Zenés színház

De mit tettek értünk a rómaiak?

2015.05.16. 13:38
Ajánlom
Homonnay Zsolt főszereplésével mutatják be május 31-én a Nem a Messiás című vígoratóriumot, amelynek alapjául a Monty Python kultfilmje, a Brian élete szolgált. Az énekes többek között arról is mesélt, hogy milyen a közös munka a legendás brit társulat egyik alapítójával, Eric Idle-lel.

- Monty Phyton-rajongó?

- Az nem kifejezés. Ha egészen pontosan szeretnék fogalmazni, azt mondanám, hogy ezeken a poénokon nőttem fel. Nagyon közel áll hozzám az a fajta, a magyartól meglehetősen elütő intellektuális humor, ami nem feltétlenül a harsány kacagáson alapul, sokkal inkább a dolgok abszurditásán. Van ezekben a poénokban valami hihetetlenül életszerű, ami nagyon erősen rámutat az életünk minden idiotizmusára.

- Brian élete vagy inkább Gyalog galopp?

- Mindkettőt imádom, de ha választani kell, akkor első körben mégis a Gyalog galoppot mondanám. Nem azért, mert jobb, hanem mert azt láttam először, ott találkoztam először ezzel a teljesen hülye humorral, amivel elsőre nem is nagyon tudtam mit kezdeni. Aztán szép lassan azon kaptam magamat, hogy - akárcsak körülöttem mindenki - én is folyamatosan a film poénjait idézem. Igazi közösségépítő erejük volt, a kollégiumban, stúdiósként, majd színműsként újra és újra előkerültek a film sorai, sőt, volt, hogy elő is adtunk belőlük. Egy időben az egyik legcikibb dolog volt pontatlanul idézni a Monty Python-filmekből.

- A Brian életében egyetlen dal hangzik el, ehhez képest a Nem a Messiásban főleg zenés színészek vesznek részt. Sokat változtattak az eredeti alapanyagon?

-A lapvetően ez egy teljesen másik műfaj lesz, a Nem a Messiás sokkal inkább fog hasonlítani egy, a Brian élete alapján született oratóriumhoz, semmint egy musicalhez. Ugyanakkor nem gondolom, hogy ez elvenne a poénok értékéből, sőt, ellenkezőleg.  A Monty Python humorának szerintem egyik legfontosabb sajátja, hogy mindig halálosan komolyan, fapofával adták elő a jeleneteiket. Gondoljunk bele, hogy itt most operaszínpadi komolysággal hangzik majd el a híres kérdés, hogy „mit tettek értünk a rómaiak"? Vannak az előadásban jelenetek, amiket egy hónap intenzív próba utána sem tudok nevetés nélkül megállni.

- A darabot először 2007-ben mutatták be, majd 2009-ben a Royal Albert Hallban a Monty Python még élő szereplőivel adták elő. A budapesti bemutató egy az egyben a fenti előadásoknak lesz az átültetése, vagy akadt valamennyi szabad mozgásterük?

- Abszolút szabad kezet kaptunk, olyannyira, hogy a zenekari próbákra a zeneszerző John Du Prez is ellátogat majd, csak azért, hogy kicsit a helyi igényekhez igazítsa a művét. És bár túl nagy akciókat nem kell elképzelni a színpadon, hiszen javarészt állni fogunk a színpadon a zenekar előtt, azért van egy saját rendezőnk is, Szomor György, aki szintén mindent megtesz azért, hogy egy saját, minden szempontból egyedi Nem a Messiást kapjanak a nézők.

- Tavaly Szegeden Gérard Depardieu-vel közösen játszottak Háryban, a Nem a Messiásban pedig a Monty Python egyik alapítója, Eric Idle lesz a partnere. Mit tapasztalt, mennyire könnyű együtt dolgozni világsztárokkal?

Én azt látom, hogy kicsit szeretjük heroizálni ezeket az embereket, kicsit többnek gondolni őket. Aztán amikor szemtől szembe találjuk magunkat velük, egyszer csak kiderül, hogy ők is pont annyira hús-vér emberek, mint bárki más. Időnként ugyanúgy elfelejtik a szövegeket, megizzadnak, vagy épp rossz napjuk van. És eközben pedig mindvégig igyekeznek partnerként közreműködni - elvégre nekik is az az érdekük, hogy az adott darab végül sikeres legyen. 

  

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Boros Misi: „Minden egyes hangra érdemes odafigyelni”

Nyaralásról, fociról, gyakorlásról kérdeztük Boros Misit, beszélgetésünk során a Bogányi Gergellyel közös Arénakoncert is szóba került.
Zenés színház

Peller Károly: „Többet készülünk rá, mint egy gálakoncertre”

Augusztus 3-án és 4-én a budai várban adnak gálakoncertet az Operettszínház művészei. Peller Károly a felkészülés folyamatáról mesélt.
Színház

Keverni nem csak a fakanállal lehet: Marie Curie nem mindennapi élete

Marie Curie története sok szempontból a századforduló és a 20. század története. A radioaktivitás úttörő kutatójának életét feldolgozó monodráma egy egyedülálló tudós történetét meséli el, akinek volt bátorsága szembemenni a hagyományos női szerepkörrel.
Vizuál

Drótmese – Nézze meg online a fiatal magyar alkotó díjnyertes animációját!

Pataki Szandra stop motion animációja egy drótszálakból felépített világban játszódik, ahol senki sem vonhatja ki magát az egymásnak feszülő erők hatása alól.
Zenés színház

Jonas Kaufmann, Anna Nyetrebko és Erwin Schrott a budapesti mozivásznon

Az Uránia moziban július 19-én és a rákövetkező hetekben operacsillagok koncertfilmjeit láthatja a nagyközönség.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Csuha Lajos: „Még meg tudok mozdulni a színpadon”

Szíve a rockhoz, a musicalhez húzza, de magát és a közönséget is meg fogja lepni Csuha Lajos a Budavári Palotakoncereken augusztus elején. Rövid interjúnkban az előkészületekről kérdeztük, de az is kiderült, milyen új feladatok találták meg az Operettszínház záruló évadában a hetvenéves művészt.
Zenés színház interjú

Oszvald Marika: „Semmi ok az aggodalomra, jó idők járnak az operettre”

A Halhatatlanok Társulatának tagja, Kossuth- és Jászai-díjas, és cigánykerekeiről azok is ismerik, akik nem járnak operettbe. Oszvald Marika a budavári gálakoncertről, és arról is beszélt, hogy kell-e félteni az operett műfaját.
Zenés színház interjú

Peller Károly: „Többet készülünk rá, mint egy gálakoncertre”

Augusztus 3-án és 4-én a budai várban adnak gálakoncertet az Operettszínház művészei. Peller Károly a felkészülés folyamatáról mesélt.
Zenés színház ajánló

Jonas Kaufmann, Anna Nyetrebko és Erwin Schrott a budapesti mozivásznon

Az Uránia moziban július 19-én és a rákövetkező hetekben operacsillagok koncertfilmjeit láthatja a nagyközönség.
Zenés színház palotakoncertek

Kalocsai Zsuzsa: „A szívünk-lelkünk benne van”

Kalocsai Zsuzsa született díva, igazi primadonna, aki nem csak csodás hangjának, hanem belső eleganciájának, királynői megjelenésének köszönhetően érdemelte ki a Budapesti Operettszínház közönségének szeretetét.